Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. június 21. 07:45 Vállalat, Világ

A járvány most elfedi a problémákat, de az oltások piaca egyáltalán nincs rendben

Április elején a Nature szaklap adatai szerint 115 tudományos projekt dolgozott világszerte azon, hogy a SARS-CoV-2 vírus ellen oltást fejlesszen. Cikkünk írásakor a nyilvánosan elérhető információk alapján két, egymástól alapvetően eltérő megközelítésű fejlesztés van egy kis lépés előnyben: az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös vakcinajelöltje, illetve az amerikai Moderna oltása.

Amióta tart a világjárvány, rengeteget lehetett olvasni arról, hogy a tudományos világ és a gyógyszeripar milyen nagy erőkkel állt rá az oltások fejlesztésére. Még most is naponta jelennek meg találgatások arról, hogy mikor és melyik cég futhat be elsőként a célba, illetve ki és mikor kaphat először az oltásból.

Mindez azt a látszatot is magával hozza, mintha az egészségügyi megfontolások és az üzleti verseny kéz a kézben járna a nemes cél érdekében, és az a cég, amely előbb tudja ellátni a világot, pénzügyileg is megütheti a főnyereményt.

Ez a forgatókönyv nem kizárt, ám egyáltalán nem biztos.

A vakcinafejlesztés és -kereskedelem nem szokványos piaci körülmények között zajlik, egyedisége miatt még a gyógyszeriparon belül is külön ágat képvisel. A kereslet és a kínálat itt másképp jelenik meg és másképp is érvényesül, mint a legtöbb ágazatban, mint ahogy a költségek és a bevételek áramlása is eltér a megszokottól.

Egyelőre nem látni, hogy a koronavírus-járvány mennyire fogja általánosságban átalakítani ezt a helyzetet, de az biztos, hogy 2019 végén az volt az általános jellemző, ami egyébként már egy jó évtizede változatlan, hogy az oltások körüli üzleti modell romokban hever. Bármennyire is jelentős és indokolt most az igyekezet, bármennyire zseniális megoldásokkal kísérleteznek most világszerte a kutatók, üzleti szempontból a járvány előtti kiindulási helyzet egyáltalán nem volt rózsás.

Az elmúlt évtizedekben nem alakult ki olyan piaci szerkezet, amely a gazdasági és az egészségügyi érdekeket úgy tudta volna összehangolni, hogy a vakcinafejlesztés pezsgő biznisz legyen.

A szerkezeti bajokat érdemes a költségek oldaláról megközelíteni. Egy oltás kifejlesztése nemcsak sok időbe, de rengeteg pénzbe is kerül, a megoldandó probléma összetettségétől függően 200 millió és egymilliárd dollár közötti összeget emészt fel. A vakcinafejlesztés tele van buktatókkal, az oltásjelölt készítményeknek átlagosan csak 6 százaléka kerül piacra, ami körülbelül fele az egyébként is nagyon alacsony gyógyszeripari átlagnak.

A munka sziszifuszi, és kétszer nagyobb a bukás esélye, mint az alapból eleve kockázatos hagyományos gyógyszereknél. Békeidőben csak tőkeerős óriások vágnak bele a fejlesztésekbe, de nekik is látniuk kellene a fényt az alagút végén, vagyis azt, hogy ha sikerül elkészíteni az oltást, akkor azt kellő mennyiségben és megfelelő áron el tudják majd adni. Ezt azonban sokszor nem láthatják.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA cég, amely húsz év várakozás után a koronavírusnak köszönheti a kiugrásátA német CureVac két évtizede égeti a pénzt, sokszor befektetőt is nehezen talált, most viszont egyike azoknak a cégeknek, amelyektől a világ a megváltást várja.

Az új vakcinák iránti kereslet ugyanis a legtöbb esetben a fejlődő világban keletkezik, amelynek nincs akkora vásárlóereje, hogy eloszlassa a fejlesztési költségek megtérülése körüli bizonytalanságot. A vakcinagyártók sávos árazást alkalmaznak, a szegényebb országoknak olcsóbban adják az oltást, sőt általában az adott országban működő nemzetközi segélyszervezetek a tényleges vevők, amelyek különféle közadakozásokból finanszírozzák a tevékenységüket.

A közepesen fejlett országok tárgyalási pozíciója rossz, és hiába adható el nekik kicsit drágábban az oltás, annyira ők sem gazdagok, hogy akkora mennyiségben rendeljenek, ami egy fejlett világbeli gyártónak jó üzletet hoz.

Ebből pedig az következik, hogy üzleti megfontolások alapján inkább csak olyan betegségekre érdemes vakcinát fejleszteni, amelyek viszonylag könnyűnek ígérkeznek orvosszakmai vagy biotechnológiai szempontból, és még a gazdag nyugati országokban is részévé válhatnak a biztosítási csomagoknak, tehát ott megfelelő árazással tömegesen eladhatók.

Ezek azok a gyümölcsök, amelyek a legalacsonyabban lógnak a fán, és a legkönnyebb őket leszedni. Tipikus példa az influenzaoltás, amely régi fejlesztés, többnyire jó, de mindenképpen elfogadható eredményt hoz, és mivel a vírus minden évben változik, illetve könyörtelenül végigsöpör a fejlett világ országain is, minden évben megbízhatóan el lehet adni belőle a megfelelő mennyiséget.

Ám már a legjobb példa, az influenzaoltás is jelzi a problémákat, hiszen a gyógyszercégeknek pillanatnyilag ahhoz sem fűződik különösebb érdekük, hogy ennek a technológiáját továbbfejlesszék, vagy új megközelítésekkel kísérletezzenek a jobb megoldások érdekében. A helyzet üzleti szempontból racionális: minek nyújtózzon egy cég a magasabban fekvő almákért, ha majdnem ugyanaz a gyümölcs úgyis az ölébe pottyan?

Márpedig ahhoz, hogy sok új vakcina legyen, nemhogy nyújtózkodni kellene, hanem felmászni a fára, ami még sokkal kockázatosabb.

Stanely Plotkin, az egyik legelismertebb oltásügyi szaktekintély legutóbb egy 2015-ös cikkben szedte össze, hogy milyen betegségekre van tömeges méretekben használt vakcina, és melyekre kellene lennie, ha az egészségügyi indokokat nézzük. A 24 létező és elterjedt oltással szemben 47 hiányzót talált. A számokat azóta korrigálhatjuk 25-46-ra, hiszen 2019 decembere óta egy ebolaoltás is piacon van.

Az ebola azonban a siker mellett szintén nagyon jól mutatja az általános problémát. Már 2009-ben eljutott a fejlesztés oda, hogy hét oltásjelöltet állatokon teszteltek, de ezek csak nem akartak eljutni a humán klinikai vizsgálatokig egészen addig, amíg a járványt csak egy nyugat-afrikai zárványnak tartotta a világ. Látszik, hogy

amíg a fejlett világot nem fenyegeti közvetlen veszély, addig a hasonló vakcinák fejlesztése piaci alapon egyszerűen nem racionális.

Van azonban Stanely Plotnik 2015-ös cikkének egy nagyon elgondolkodtató eleme. A megoldatlan, oltás nélkül szabadon kószáló vírusok között természetesen szerepelt az akkor már ismert, de a fejlett világot közvetlenül szintén nem érintő SARS és MERS is. Lehet, hogy mai szemmel már azt mondanánk, mégis lenne értelme olyan oltásokat fejleszteni, amelyek csak egy kisebb, tőlünk és a pénzeszsákoktól messzebb fekvő népesség bajait orvosolják.

Mivel azonban ezt nem lehet elvárni pusztán piaci alapon működő gyógyszercégektől, a finanszírozást és ezzel együtt a kockázatokat a fejlett világ közösségének kellene átvennie. Az elmúlt években szerencsére ebbe az irányba is tettünk több lépést, létrejöttek olyan köz- és/vagy magánfinanszírozású szervezetek, amelyek anyagi támogatást adnak a projektekhez. Ilyen például a CEPI (Coalition for Epidemic Preparedness Innovations).

Az Európai Unió megpróbálja egységesíteni a beszerzéseit, hogy nagyobb tételek jól kiszámítható rendelésével stabilizálja az egyébként tagállami szinten szétszórt, esetleges piaci keresletet. A koronavírus-világjárvány azonban arra mutat rá, hogy bár az irány jó, de ami eddig történt, az kevés. Remélhetőleg ez lesz a következő évek szakpolitikájának kiindulópontja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyar kutató tette le a készülő koronavírus-vakcinák alapjaitKarikó Katalin egy amerikai kutatótársával 1998 és 2005 között alapozta meg azt a technológiát, amelyet ma a legígéretesebb vakcinák fejlesztői használnak.

A piac szerkezete más szempontból sem ideális. A világ vakcinapiacát ugyanis összesen csak négy cég uralja, a GSK, a Merck, a Sanofi-Pasteur és a Pfizer. Évek óta nagy vita folyik arról, hogy a négy szereplő között mekkora a verseny, egyáltalán van-e olyan típusú verseny közöttük, amely korlátot szabhat az áraknak. A cégek azzal érvelnek, hogy az oltások többségén nincs lényeges profit, ám ezzel azért nehéz bármit kezdeni, mert nem állami társaságok, alapvetően nem közpénzekből működnek, és így átláthatóságuk szükségszerűen csak olyan mértékű, amennyire a tőzsdei jelenlét előírja számukra.

Egy tipikus példa: a GSK a Politicónak 2016-ban azt emelte ki, hogy ők nem csak a gazdag országok problémáira fejlesztenek, hiszen 300 millió euróba került egy olyan maláriavakcina fejlesztése, amelytől profitot nem várnak. A hasonló programoknak azonban van egy közvetett, gyakorlatilag észrevehetetlen, puha előnye is. Amikor egy ilyen gyártó az egyéb gyógyszereinek eladásáról tárgyal például a forgalmazáshoz állami támogatást adó döntéshozókkal, akkor megítélése kedvezőbb lehet (és most nem korrupcióra, hanem pusztán természetes emberi reakciókra gondolunk, amelyek döntéseket befolyásolnak).

Mindamellett az elmúlt évekből arra is akad példa, amikor minden összejött, az egészségügyi és a pénzügyi célok egy irányba mutattak. Ez a kivétel a rendszerben.

A Pfizer 2009-ben vásárolta fel 68 milliárd dollárért a Wyeth nevű versenytársát, és ennek részeként hozzájutott többek között a bakteriális tüdőgyulladás leggyakoribb formája ellen fejlesztett védőoltáshoz is.

Mivel az oltásra világszerte folyamatos és nagy igény mutatkozik, a Pfizer eddig becslések szerint összesen több mint 40 milliárd dollár bevételt ért el vele, és a szabadalma csak 2026-ban jár le. Bármennyire is drága volt az oltás kifejlesztése, ez mindenképpen busás haszon, de elérésében óriási szerepe volt annak, hogy 2015-től az Egyesült Államokban a 65 év felettiek részére a szövetségi hivatal ajánlássá tette, és bekerült a biztosítási csomagokba.

Hasonló terméke egyébként a GSK-nak is van, de a kritikusok szerint ezzel semmi sincs megoldva, mert visszaértünk az egyik alapproblémához: már megint a négy nagy gyártó közül kettőről beszélünk, amely duopol piacon osztozkodik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa Magyarországon maradok, panaszkodó, középszerű kutató lettem volnaLesz oltás a koronavírus ellen, és talán nem is kell évente megismételni - mondja lapunknak adott interjújában Karikó Katalin, az újfajta vakcina alapelvének egyik kifejlesztője. Elmondja, hogyan élte meg, amikor 1985-ben Szegeden ajtót mutattak neki, és miért nem kap jutalékot egyetlen eladott oltás után sem.

Vállalat Világ GSK koronavírus kutatás-fejlesztés Merck oltás Pfizer Sanofi vakcina Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán
2020. augusztus 7. 15:32 Vállalat

Az Orbán-család szállítmányozó cégét nem viselte meg a koronavírus

A cég referenciái között szerepel az első Orbán-kormány idején hasító Vegyépszer, Simicska Lajos Közgépje, és a Közgépet váltó Duna Aszfalt is.

Tóth István János
2020. augusztus 6. 06:29 Vállalat

A magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., második rész

Vajon mi magyarázza, hogy választások előtt mindig készpénzben úszik a Mészáros és Mészáros, és hogy legnagyobb vevőik - közöttük a magyar állam - előre utalják a tízmilliárdokat?

Jandó Zoltán
2020. augusztus 4. 18:28 Vállalat

A járványt kihasználva hárommilliárdért vesz hálókocsikat a MÁV

A régi kocsik cseréje mellett új éjszakai járatokat is tervez a MÁV-Start. A hárommilliárdos beszerzés azonban mostanában aprópénznek számít náluk.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. augusztus 7. 12:42 Adat

Ezt a szezont már a Balatonnál sem lesz könnyű visszahozni

A júniusi turisztikai számok még mindig nagyon rosszak. Július-augusztusban az ország egyes régióiban nagyon felpörgött a forgalom, de a kiesést ez már nem hozza vissza.

Avatar
2020. augusztus 6. 16:03 Pénz

Prés alatt az olajipar: szennyeznek, de még nyereséget sem termelnek

Nem bűnbakot kell csinálni a szektorból, hiszen ők lehetnek alkalmasak arra, hogy megvalósítsák technológiai átmenetet.

G7.hu
2020. augusztus 5. 07:55 Élet

Nem kell rosszra gondolni: főszerkesztőváltás a G7-nél

Kasnyik Mártont Váczi István váltja a főszerkesztői pozícióban, de egyébként semmi nem változik.