Olyan derűlátás jellemzi jelenleg az ipari fémek piacát, amire nagyon régen nem volt példa: a réz közel nyolc éve nem volt olyan drága, mint most, a vasérc az idén legjobban dráguló befektetési termékek egyike, míg az alumínium és a cink 40 százalékkal kerül többe, mint május közepén.
Ennek az az egyik oka, hogy az árupiacokat is elérte a bevetés küszöbén lévő vakcinák által kiváltott általános tőkepiaci optimizmus. A várt gazdaságélénkítő lépésekkel együtt a befektetők arra számítanak, hogy a világ meghatározó gazdaságai jövőre már maguk mögött hagyják a koronavírus-járvány által kiváltott recessziót.
Ráadásul az ipari fémek legfontosabb felhasználójáról, Kínáról ez már jelenleg is elmondható, az ott hónapok óta dübörgő ipari termelés segített megfordítani a korábbi eső trendet, amely most már határozottan felfelé tart. A Goldman Sachs befektetési bank szerint a jelenlegi trend alapján idén Kína 4,4 millió tonna rezet importál, ami új rekord lenne – írja a Wall Street Journal.
Ez végső soron – a kínai állami stratégiai tartalékok feltöltésén túl – annak köszönhető, hogy az amerikai és európai fogyasztók rengeteg Kínában gyártott terméket vásárolnak otthonra a laptopoktól a kondigépekig.
Persze ahogy az ilyen nagy árelmozdulásoknál lenni szokott, más tényezők is szerepet játszanak. A központi bankok rengeteg frissen nyomtatott pénzzel árasztották el idén a piacokat, és ennek egy része most az árupiacokon talál magának befektetési célpontot. A kínálat viszont aránylag szűkös, mert az utóbbi évek nyomott árszintje miatt elmaradoztak a bányászati beruházások. Emellett a kitermelést hátráltatta a járvány, Peruban pedig sztrájkok is voltak.
Hosszabb távon a befektetők a megújuló forrásokra alapozó energetikai fordulatot is számításba veszik, ehhez ugyanis hatalmas mennyiségű ipari fémre van szükség, nemcsak a termelői oldalon (például szélturbinák), hanem a felhasználóin is, elég csak az elektromos autókra gondolni.
Világ
Fontos