A járvány miatt elrendelt kijárási korlátozások hatására sok termék piaca egyik napról a másikra a feje tetejére állt, a rohamszerű vécépapír-bevásárlás tavasszal pillanatok alatt mémmé vált, de a hirtelen megváltozó fogyasztási szokások miatt nem volt ritka például, hogy ideiglenesen hiány volt folyékony szappanból, vagy – a szintén mémesedő házi pékségek terjedésének következményeképpen – élesztőből.
Az Eurostat legfrissebb adatai alapján szintén a covid-gazdaság győztesei közé tartoznak a kondigépek és tornatermi felszerelések gyártói, legalábbis erre utal, hogy júniusban, majd pedig júliusban is rekordot döntött az Európai Unióba érkező kondigépek importja.
Az alábbi ábrán látszik, hogy – a határzárak és termelés leállása miatt – a nemzetközi kereskedelemben tapasztalható ideiglenes fennakadások következtében márciusban és áprilisban először többéves negatív rekordra esett vissza az import.
Csakhogy aztán júniusban és júliusban éves szinten 44 és 42 százalékos növekedéssel olyan forgalom alakult ki, amilyet az európai statisztikai hivatal adatfelvételei során még soha nem tapasztalt. A kiugrás abból a szempontból is érdekes, hogy a kondigépek importja általánosságban az év végi időszakban, az ünnepek környékén, vagy az év elején – valószínűleg az egészségesebb életmód folytatására vonatkozó fogadalmaktól nem függetlenül – szokott megnőni.
Az európai trendekhez hasonló folyamatok a KSH magyarországi importra vonatkozó adatai alapján is láthatóak: a február és április közötti összeomlást itt júniusban még nem követte rekord, júliusban viszont annyi edzőgépet vettünk külföldről, ami rekordnak számít a 2015 és 2020 közti időszakra vonatkozóan, amikorra a KSH adatbázisában elérhetőek az erre vonatkozó adatok.
A legtöbb edzőgépet egyébként Kínából importálják az EU-ba, 2020 első félévében az EU-n kívülről érkező import csaknem háromnegyede Kínából érkezett. Az EU többi nagy kereskedelmi partnere Tajvan, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Ez a négy ország összesen lefedi az uniós import 95 százalékát.
A lezárásokat követő hónapokban egyébként számos házi és ház körül végezhető szabadidős tevékenységhez szükséges termék forgalma nőtt nagyot. Tavasszal és nyár elején például egy ideig kerékpárhiány volt Magyarországon, de a kertes házak forgalmának fellendülésével együtt a medencék iránti kereslet is nagyot nőtt. Sokan a ház körüli munkákkal töltötték a szabadidejüket a karantén alatt, ennek köszönhetően a tüzép telepek forgalma is nőtt, mert megugrott a lakossági vevők kereslete a házfelújításhoz és kertépítéshez szükséges anyagok iránt.
A fogyasztói szokások gyors átalakulása olyan mértékű hatással volt a kiskereskedelemre, hogy az angolszász médiában külön kifejezést kezdtek el használni a jelenségre, „fészekgazdaságnak” (nesting economy) nevezve az otthonukhoz kötött fogyasztók által dominált kiskereskedelmi piacot.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
