Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. március 26. 06:55 Élet

Magyarországon több ember “sportol” a munkahelyén, mint a szabadban

Egészen bizarr képet fest az európaiak sportolási szokásairól egy nemrégiben publikált Eurobarometer kutatás. Az elemzés két, talán legfontosabb tanulsága, hogy az uniós állampolgárok egyre kevesebbet mozognak, illetve, hogy az EU ebből a szempontból is kettészakadt: míg északon és nyugaton a többség sportol, addig délen és keleten nem.

Mikor 2009-ben először mérték fel az Európai Bizottság megbízásából az európaiak fizikai aktivitását, kiderült, hogy ijesztően sokan vannak, akik soha nem mozognak. Ráadásul a helyzet tovább romlott azóta. Míg nyolc éve a megkérdezettek 39 százaléka tartozott ebbe a körbe, 2013-ban már 42, jelenleg pedig 46. A mostani felmérés szerint a 28 tagállamból 21-ben csökkent az aktivitás, Horvátországban például 27 százalékponttal nőtt azoknak az aránya, akik egyáltalán nem sportolnak.

 


Az országok között elég nagy a szórás. Míg Bulgáriában, Horvátországban és Portugáliában az emberek több, mint kétharmada teljesen inaktív, addig Finnországban, Svédországban és Dániában legfeljebb 20 százalék ez a mutató. Általánosságban a gazdaságilag fejlettebb országokban többet mozognak az emberek. Ebben szerepe lehet annak, hogy a legtöbb tudományos kutatás szerint a szabadidősport közgazdasági értelemben luxusjószág, azaz a jövedelem emelkedésénél nagyobb mértékben nő az erre fordított pénz*A luxusjószágok jövedelemrugalmassága nagyobb mint egy, ami azt jelenti, hogy a jövedelem 1 százalékos emelkedése a keresletükben ennél nagyobb mértékű emelkedést eredményez..

Magyarország európai összevetésben nem áll különösen jól, bár festettek már ennél sokkal rosszabb képet a magyarok sportolási szokásairól. A legutóbbi, 2009-ben készített KSH időmérleg szerint például átlagosan napi hat percet fordítottunk sportolásra. A nevetségesen alacsony szám úgy jött ki, hogy a magyarok mindössze 6,7 százaléka tüntette fel a sportolást napi rutinjában, ők viszont átlagosan 85 percet szántak rá.

 

A mostani felmérés valamivel kedvezőbb, hiszen a megkérdezett magyaroknak csak az 53 százaléka mondta azt, hogy soha nem sportol. Minden harmadik magyar viszont hetente legalább egyszer, kilenc százalékuk pedig heti ötször sportol. Az eredményt viszont árnyalja, hogy Magyarországnál csak négy országban nőtt nagyobb mértékben a teljesen inaktívak aránya 2013 óta.

Jobb a helyzet, ha az egyéb fizikai aktivitást nézzük. Ilyet már a magyarok 44 százaléka végez legalább heti egyszer. Az viszont nem derül ki egyértelműen, hogy mit értenek sport és fizikai aktivitás alatt a megkérdezettek. Ebben iránymutató lehet az, hogy hol végzik ezeket a tevékenységeket, erre a kérdésre pedig elképesztő válaszok érkeztek Kelet-Európában. Térségünkben ugyanis a lakosság nagy része – egyes országokban közel 60 százaléka – főleg otthon mozog, illetve végez egyéb fizikai tevékenységet. 

 

Magyarország ebből a szempontból kifejezetten érdekes. Amellett, hogy nálunk is 59 százalék adta meg az otthonát a sportolás, fizikai aktivitás helyszínéül, itt volt a legkevesebb a szabadban sportolók aránya, és nagyon kevesen járnak fitnesztermekbe, sportcenterekbe is*Erre a kérdésre több válaszlehetőséget is meg lehetett jelölni.. Meglepően sokan mozognak viszont a munkahelyükön, valamint az oda vezető úton. Az egész kutatás talán legmegdöbbentőbb megállapítása, hogy

Magyarországon több ember sportol, illetve végez egyéb fizikai aktivitást a munkahelyén, mint a szabadban. Más ilyen ország nincs.

Ezek az eredmények viszont erősen árnyalják a korábbiakat. Ugyanis abból, hogy a fizikai aktivitáshoz viszonylag kevesen választják a direkt ilyen célra kialakított intézményeket és parkokat, arra lehet következtetni, hogy az emberek nem egészen a hagyományos értelemben vett sportolást értik fizikai aktivitás alatt.

A csökkenő aktivitásnak egyébként negatív gazdasági hatásai vannak. Néhány hónapja Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott próbálta eladni a kormány sportpolitikáját azzal, hogy minden sportra fordított egy forint két forint megtakarítást eredményez az egészségügyben. Akkori cikkünkben azt írtuk, hogy ez valóban igaz, azzal a különbséggel, hogy nem általában a sportra, hanem a szabadidősportra elköltött pénz térül meg kétszeresen, vagy akár ennél is nagyobb mértékben egészségügyi oldalon. Az idei költségvetésben azonban a sporthoz betervezett összeg kevesebb mint 0,5 százalékát fordítják szabadidősportra.

 

Azaz a sportra költött pénz 99,5 százaléka megy látvány- és versenysportokra és az ezekhez kapcsolódó létesítményekre.

Ahogy az a Eurobarometer felmérésből látszik, lenne feladata a kormánynak, hogy megfelelő körülményeket teremtsen a sportolásra az átlagpolgárok számára is. Például egész biztos többet mozognának a szabadban az emberek, ha lennének ehhez megfelelő létesítmények és parkok, és fizetős helyekre is többen járnának, ha létezne egy átgondolt támogatási rendszer.

Élet Eurobarometer sport szabadidősport Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2019. május 25. 17:07 Élet

Egy walesi adatelemző, aki az egyik legjobb focicsapattá tette a Liverpoolt

A híresen rosszul igazoló Liverpoolnak egy szójakereskedő lett a tulajdonosa, akinek a sajátos módszere vezetett ahhoz, hogy két BL-döntőbe is eljussanak.

Torontáli Zoltán
2019. május 25. 13:36 Élet, Világ

25-ből 24 nőnek nem lett gyereke azok közül, akik lefagyasztották a petesejtjeiket

Átlagosan 37 évesen jelennek meg a meddőségi központokban, és 43 évesen mennek vissza a petesejtekért.

Avatar
2019. május 24. 16:15 Élet

Tényleg csak azon múlik, hogy mennyit eszünk, hogy ki áll előttünk a sorban?

Hiába küzdünk ellene, a mindennapokban szinte lehetetlen kicselezni a horgony hatást. Érdemes tisztában lenni vele, hogy észre tudjuk venni magunkon.

Fontos

Hajdu Miklós
2019. május 24. 06:40 Adat, Közélet

A győztesekhez tartozni jó, akkor is, ha politikai táborokról van szó

Az MSZP-sek jóval boldogabbak voltak a fideszeseknél, amíg az ő pártjuk volt kormányon. 2010 óta viszont a szocialisták bizonyulnak a szomorúbb csoportnak az egyre derűsebb Fidesz-szimpatizánsokkal szemben.

Jandó Zoltán
2019. május 23. 14:42 Vállalat

Huszonhat munkással kaszált 3,6 milliárdot az állami megbízásokkal kitömött építőcég

Árbevételét megduplázta, nyereségét pedig megháromszorozta tavaly a 190 milliárdból épülő Puskás Stadion kivitelezésén is dolgozó Magyar Építő Zrt.

Váczi István
2019. május 23. 13:13 Vállalat

Vajna örökösei megütötték a főnyereményt: 12 milliárdos osztalék

Magyarország legnagyobb kaszinós cége, az öt fővárosi játékhelyet és a vegas.hu online kaszinót üzemeltető LVC Diamond 12,2 milliárd forint osztalékot fizetett.