Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. március 26. 06:55 Élet

Magyarországon több ember “sportol” a munkahelyén, mint a szabadban

Egészen bizarr képet fest az európaiak sportolási szokásairól egy nemrégiben publikált Eurobarometer kutatás. Az elemzés két, talán legfontosabb tanulsága, hogy az uniós állampolgárok egyre kevesebbet mozognak, illetve, hogy az EU ebből a szempontból is kettészakadt: míg északon és nyugaton a többség sportol, addig délen és keleten nem.

Mikor 2009-ben először mérték fel az Európai Bizottság megbízásából az európaiak fizikai aktivitását, kiderült, hogy ijesztően sokan vannak, akik soha nem mozognak. Ráadásul a helyzet tovább romlott azóta. Míg nyolc éve a megkérdezettek 39 százaléka tartozott ebbe a körbe, 2013-ban már 42, jelenleg pedig 46. A mostani felmérés szerint a 28 tagállamból 21-ben csökkent az aktivitás, Horvátországban például 27 százalékponttal nőtt azoknak az aránya, akik egyáltalán nem sportolnak.

 


Az országok között elég nagy a szórás. Míg Bulgáriában, Horvátországban és Portugáliában az emberek több, mint kétharmada teljesen inaktív, addig Finnországban, Svédországban és Dániában legfeljebb 20 százalék ez a mutató. Általánosságban a gazdaságilag fejlettebb országokban többet mozognak az emberek. Ebben szerepe lehet annak, hogy a legtöbb tudományos kutatás szerint a szabadidősport közgazdasági értelemben luxusjószág, azaz a jövedelem emelkedésénél nagyobb mértékben nő az erre fordított pénz*A luxusjószágok jövedelemrugalmassága nagyobb mint egy, ami azt jelenti, hogy a jövedelem 1 százalékos emelkedése a keresletükben ennél nagyobb mértékű emelkedést eredményez..

Magyarország európai összevetésben nem áll különösen jól, bár festettek már ennél sokkal rosszabb képet a magyarok sportolási szokásairól. A legutóbbi, 2009-ben készített KSH időmérleg szerint például átlagosan napi hat percet fordítottunk sportolásra. A nevetségesen alacsony szám úgy jött ki, hogy a magyarok mindössze 6,7 százaléka tüntette fel a sportolást napi rutinjában, ők viszont átlagosan 85 percet szántak rá.

 

A mostani felmérés valamivel kedvezőbb, hiszen a megkérdezett magyaroknak csak az 53 százaléka mondta azt, hogy soha nem sportol. Minden harmadik magyar viszont hetente legalább egyszer, kilenc százalékuk pedig heti ötször sportol. Az eredményt viszont árnyalja, hogy Magyarországnál csak négy országban nőtt nagyobb mértékben a teljesen inaktívak aránya 2013 óta.

Jobb a helyzet, ha az egyéb fizikai aktivitást nézzük. Ilyet már a magyarok 44 százaléka végez legalább heti egyszer. Az viszont nem derül ki egyértelműen, hogy mit értenek sport és fizikai aktivitás alatt a megkérdezettek. Ebben iránymutató lehet az, hogy hol végzik ezeket a tevékenységeket, erre a kérdésre pedig elképesztő válaszok érkeztek Kelet-Európában. Térségünkben ugyanis a lakosság nagy része – egyes országokban közel 60 százaléka – főleg otthon mozog, illetve végez egyéb fizikai tevékenységet. 

 

Magyarország ebből a szempontból kifejezetten érdekes. Amellett, hogy nálunk is 59 százalék adta meg az otthonát a sportolás, fizikai aktivitás helyszínéül, itt volt a legkevesebb a szabadban sportolók aránya, és nagyon kevesen járnak fitnesztermekbe, sportcenterekbe is*Erre a kérdésre több válaszlehetőséget is meg lehetett jelölni.. Meglepően sokan mozognak viszont a munkahelyükön, valamint az oda vezető úton. Az egész kutatás talán legmegdöbbentőbb megállapítása, hogy

Magyarországon több ember sportol, illetve végez egyéb fizikai aktivitást a munkahelyén, mint a szabadban. Más ilyen ország nincs.

Ezek az eredmények viszont erősen árnyalják a korábbiakat. Ugyanis abból, hogy a fizikai aktivitáshoz viszonylag kevesen választják a direkt ilyen célra kialakított intézményeket és parkokat, arra lehet következtetni, hogy az emberek nem egészen a hagyományos értelemben vett sportolást értik fizikai aktivitás alatt.

A csökkenő aktivitásnak egyébként negatív gazdasági hatásai vannak. Néhány hónapja Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott próbálta eladni a kormány sportpolitikáját azzal, hogy minden sportra fordított egy forint két forint megtakarítást eredményez az egészségügyben. Akkori cikkünkben azt írtuk, hogy ez valóban igaz, azzal a különbséggel, hogy nem általában a sportra, hanem a szabadidősportra elköltött pénz térül meg kétszeresen, vagy akár ennél is nagyobb mértékben egészségügyi oldalon. Az idei költségvetésben azonban a sporthoz betervezett összeg kevesebb mint 0,5 százalékát fordítják szabadidősportra.

 

Azaz a sportra költött pénz 99,5 százaléka megy látvány- és versenysportokra és az ezekhez kapcsolódó létesítményekre.

Ahogy az a Eurobarometer felmérésből látszik, lenne feladata a kormánynak, hogy megfelelő körülményeket teremtsen a sportolásra az átlagpolgárok számára is. Például egész biztos többet mozognának a szabadban az emberek, ha lennének ehhez megfelelő létesítmények és parkok, és fizetős helyekre is többen járnának, ha létezne egy átgondolt támogatási rendszer.

Élet Eurobarometer sport szabadidősport Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2019. június 16. 12:18 Élet

Agyba ültetett csipekkel turbózzák fel a memóriát

Az Egyesült Államokban olyan eszközöket fejlesztettek ki, amelyek többé-kevésbé képesek az emlékezőtehetséget helyreállítani súlyos agysérülés után.

Torontáli Zoltán
2019. június 15. 07:32 Élet, Vállalat

Elmentünk az üzembe, ahol már a robotokat is robotok gyártják

A monoton, unalmas, agyzsibbasztó feladatokat adják át a robotoknak, hogy az emberek az értelmesebb munkákat végezzék.

Jandó Zoltán
2019. június 14. 16:47 Adat, Élet

Minden idők legmelegebb magyar júniusa felé haladunk

Nem véletlenül érzed úgy, hogy megfő az agyad. Az idei március még csak egy történelmi ötödik helyet hozott össze, de június az élre tör.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. június 17. 06:50 Vállalat

Szinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építői

Összeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében „üzletszerzési jutalékot” szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.

Hajdu Miklós
2019. június 16. 16:57 Adat

Most jön a neheze, ha Magyarország is tenni akar a klímakatasztrófa ellen

Bár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.

Fabók Bálint
2019. június 14. 06:41 Élet, Közélet

Visszaélések ellen hirdetett harcot a kormány, leszámolás lett belőle

Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszul a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása.