A vakcinafejlesztés mellett azon is nagy erőkkel dolgozik a tudomány, hogy sikerüljön feltárni az új koronavírus eredetét. Ezzel kapcsolatban a Nature Biotechnology szaklapban megjelent tegnap egy érdekes tanulmány, amelynek szerzői azt írják, hogy a kórokozó legnagyobb valószínűséggel patkósdenevérektől származik (ilyenek egyébként Magyarországon is élnek).
Ez a kérdés a tisztán tudományos szempontok és a hasonló esetekre való jobb felkészülése mellett azért is érdekes, mert még amerikai kormányzati körökből is elhangzottak olyan megjegyzések, amelyek ahhoz az összeesküvés-elmélethez kapcsolódnak, miszerint a vírus a vuhani kutatólaborból szabadult volna ki.
Ezt továbbra sem támasztja alá semmilyen bizonyíték. Az a mód például, ahogyan az új koronavírus az emberi sejtekhez kapcsolódik, megegyezik a rokon denevérvírusok módszerével, nem új mutációról van tehát szó.
Azt a vírust egyelőre nem sikerült megtalálnia a kutatóknak a denevérekben, amelyből a SARS-CoV-2 kialakult. (Egyelőre olyan ismert, amelynek genetikai felépítése 96 százalékban megegyezik az utóbbiéval.) Alapos vizsgálatnak vetették alá viszont a patkósdenevérekben megtalálható, a SARS-szal és a SARS-CoV-2-vel azonos alnemzetségbe tartozó vírusok felépítését, és a genetikai változások időbeni visszakövetését szolgáló több módszer összevetésével arra jutottak, hogy
a végül az új koronavírushoz vezető „családfa” már több évtizede (40-70 éve) elkülönült az állatokban.
Az a megállapításuk már nem számít újdonságnak, hogy a denevérekben számos olyan további víruscsoport van, amely potenciálisan szintén embereket betegíthet meg. Ez szintén elmondható a tobzoskákban lévő vírusokról. Utóbbiakat a mostani – világszerte már legkevesebb 660 ezer ember életét követelő – járvánnyal kapcsolatban is meggyanúsították, ám a kutatók szerint ennek kialakulásában legfeljebb közvetítőként vettek részt, a kórokozó eredendően nem tőlük származik.
Világ
Fontos