Az Európai Unióban a bevándorlásellenes blokkot hazánk és Lengyelország vezeti, ám arra nyugaton is felfigyeltek, hogy ennek ellenére az utóbbi néhány évben – a munkaerőhiány miatt – mindkét ország megnyitotta kapuit a vendégmunkások előtt.
Különösen látványos ez a folyamat Lengyelország esetében, az ország ugyanis több vendégmunkást fogadott 2018-ban, mint bármely másik uniós tagállam, és az Economist elemzése szerint valószínűleg tavaly is ez volt a helyzet. 2014 óta közel kétmillió ukrán ment a nyugati szomszédba dolgozni, de az utóbbi három évben 36 ezer nepáli, 20 ezer indiai és 18 ezer bangladesi is elhelyezkedett Lengyelországban. Ez óriási fordulat ahhoz képest, hogy a 38 milliós országban 2011-ben mindössze 100 ezer külföldi élt.
Az ezzel kapcsolatos felvetéseket a lengyel kormány – akárcsak a magyar – azzal szokta elhárítani, hogy ezek az emberek nem maradnak az országban, így nem változtatják meg az etnikai és kulturális arculatát. A brit hetilap szerint azonban ezzel csak megismétlik azt az önáltatást, amely Nyugat-Németországra volt jellemző az 1950-es és 70-es évek között. Ott végül is a szociáldemokrata kancellár, Willy Brandt azzal utasította el a távozni nem akarók kitoloncolását, hogy az felelőtlen, embertelen és gazdaságilag káros lenne. De még innen is hosszú út vezetett annak felismeréséig, hogy akkor viszont foglalkozni kellene az integrációjukkal, különben elkerülhetetlen a senki által nem kívánt párhuzamos társadalmak kialakulása.
A kormányzati retorikák alapján a humánus szempontok talán nem merülnének fel Közép-Európában, a gazdasági azonban biztosan.
Ha lehetne is népszerűséget szerezni külföldiek kizsuppolásával, ez a gazdasági károk miatt jó eséllyel rögtön el is enyészne.
A lengyel kormány arra is apellál, hogy a vendégmunkások nagy többsége ukrán, akiknek kinézete és nyelve nagyon hasonló a lengyelekéhez. Ám rájuk még sok más ország – köztük hazánk – is pályázik, miközben Ukrajna népessége a természetes folyamatokból adódóan is csökken, és mint a fenti ázsiai számok mutatják, már most sem lehet minden üres állást ukránokkal betölteni. Ha pedig egy kisvárosi gyárban jelennek meg tucatjával vagy akár százával a szemmel láthatóan külföldi munkások, az igencsak felzaklathatja a migrációellenes propagandával traktált helyieket. Ahogy a romániai Ditróban láttuk (a sztorival amúgy már a BBC is foglalkozott), ehhez elég lehet pár színes bőrű pék is.
A lengyel kormány mindenesetre egyelőre a hallgatást választotta, így amikor egy miniszter elismerte, hogy vendégmunkások nélkül nem lehetne fenntartani a gazdasági növekedés korábbi ütemét, rövid úton kirúgták. Nem csoda, hogy kormányzati részről idehaza sem vett részt senki a témával foglalkozó szakmai tanácsadáson, de ettől még a jelenség nem szűnik meg. És minél messzebbre kerül egymástól a valóság és a kormányzati propaganda, a következmények annál kellemetlenebbek lehetnek.
Persze nem biztos, hogy a német párhuzam tovább folytatódik, hiszen elvileg a munkavállalási engedélyekkel és az itt dolgozók rotálásával elérhető, hogy letelepedés nélkül is mindig legyen elég külföldi munkaerő. De például idehaza a magyar munkaerő idősödésével-fogyatkozásával egyre nehezebb lesz ezt fenntartani, így könnyen lehet, hogy előbb-utóbb itt is választani kell a gazdasági növekedés és a külföldiek maradásának megengedése között.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
