Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. október 8. 16:46 Világ

Megadóztatná a környezetszennyező importot az EU, csak egyelőre fogalma sincs, hogyan

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnökének az a terve, hogy még azelőtt megvalósítja a Green New Dealt Európában, mielőtt az az USA-ban végrehajtják. Az átfogó környezetvédelmi, gazdaság- és társadalompolitikai terv részleteinek kidolgozása folyamatban van, de azt az eddig közzétett irányvonalak alapján már tudni lehet, hogy von der Leyen egyik terve az, hogy egy új környezetvédelmi adót vetne ki.

A Politico cikke szerint viszont egyelőre

nincs nagyon kiforrott terv arra vonatkozóan, hogy ezt hogyan lehetne megcsinálni.

A magyarra csak szörnyen nyakatekert módon lefordítható nevű – szén-dioxid-határadó (carbon border tax) – intézkedés lényege az lenne, hogy különadót vetnének ki azokra az importtermékekre, amiket olyan országban állítanak elő, ahol kevésbé szigorú a környezetvédelmi szabályozás, mint az Európai Unióban. A határadó tehát furán hangzik, de fontos, hogy nem vámról, hanem környezetvédelmi különadóról lenne szó.

Az intézkedés célja tehát

  • egyrészt az európai termelők kompenzálása, amiért rájuk szigorúbb szabályok vonatkoznak,
  • másrészt pedig ezáltal kevéssé lesznek érdekeltek ugyanezek a cégek abban, hogy olyan országokba telepítsék a termelésüket, ahol nem kell környezetvédelmi adókat fizetni és szigorúbb szabályokat betartani.

Az adóbevétel az uniós költségvetésbe menne a terv szerint, és a Brexit miatt kieső bevételeket pótolhatná.

A Bizottság mindenesetre már elkezdte a részletek kidolgozását, bár egyelőre nem állnak túl jól: Paolo Gentiloni olasz biztos csütörtökön az Európai Parlamentben a meghallgatásán azt mondta, igyekeznek gyorsan hatékony megoldást kidolgozni, de a jogi és technikai részletek nem egyszerűek.

Nem hiszem, hogy bárki is tudná, hogy pontosan hogyan valósítjuk meg a tervet

– mondta a Gentiloninál nem sokkal magabiztosabb Cecilia Malmström kereskedelmi biztos a Politicónak arról, hogy áll a munka.

A Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization – WTO) szabályai alapján nem lehet diszkriminálni a külföldi termékeket, ugyanakkor a szén-dioxid-adóztatás – aminek egy formája az EU-s kibocsátási rendszer – beleférhet, ugyanis a környezetvédelmi szabályokat elfogadja a WTO, ha azoknak nem a leplezett protekcionizmus a céljuk.

Ehhez az kell, hogy a hazai és a külföldi termékekre is ugyanolyan szabályok vonatkozzanak. És itt jön a szabályozás problematikus része. A Bizottság egyik ötlete az lenne, hogy megnéznék, hogy egy adott európai szektor mennyi szén-dioxid-adót fizet átlagosan, és ehhez kötnék az import után fizetendő adó mértékét.

Azokra a termékekre nem vonatkozna az adó, amiket az európai szintnél kevesebb károsanyag-kibocsátással hoznak létre, vagy amikre az EU-s szintnek megfelelő, esetleg annál magasabb szén-dioxid-adó vonatkozik. Ehhez ugyanakkor valahogy ki kéne számolni, hogy mennyire szennyezően termelik meg az EU-n kívülről érkező termékeket, ami egyáltalán nem könnyű feladat.

De más is nehezíti az adó kivetését. Jelenleg nagyjából az európai szén-dioxid-kibocsátás 50 százalékát fedi le az Európai Kibocsátáskereskedelmi Rendszer, amiben egy adott szint felett szennyező cégeknek tonnánként 25 eurót kell fizetniük.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz volt Európa legmelegebb nyara, és befektetők vagyonokat kerestek ezenAz idei nyár egyik legjobb befektetése a karbon kredit volt, ami az EU klímapolitikájának egyik sarokköve. De hogy működik ez, és jó, ha a hedge fundok a klímaváltozáson szedik meg magukat?

A rendszerben egy ideig ingyen kapták a cégek a szennyezésre feljogosító krediteket egy bizonyos szintig, de később átállt a rendszer az aukcióra, tehát minden kreditet meg kell vásárolni. A komolyabb nemzetközi versenynek kitett iparágaknak, például az acéliparnak viszont sikerült elérnie, hogy ne vonatkozzon rá ez a szabály, tehát maradjon az ingyen kredit.

Ezzel viszont az a probléma, hogy ha az EU-n kívül előállított termékekre környezetvédelmi adót akarnak kivetni, akkor az EU-n belül is egységesnek kellene lennie az adóztatásnak. Az Európai Bizottság viszont pont az acéliparon kisérletezné ki az új adónemet, ami azonban csak akkor támogatná azt, ha továbbra is ingyen kapná a karbon krediteket.

Ráadásul még ha sikerülne is megfelelni a WTO-szabályoknak, sokan arra számítanak, hogy a kereskedelmi háborús üzemmódban működő, WTO-szabályokra fittyet hányó Donald Trump egyből ellenlépésekkel válaszolna az amerikai importra kivetett környezetvédelmi adóra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa képesek voltunk eljutni a Holdra, a klímaváltozást is meg tudjuk állítaniAz Atlanti-óceán mindkét oldalán egyre több szó van arról, hogy a klímaváltozást csak egy átfogó állami programmal lehetne megfékezni. Mi köze van ennek ahhoz, hogy a magyar kormány júliusban megvétózta az uniós klímavédelmi célokat?

Világ EU karbon kredit kereskedelem kibocsátáskereskedelem klímaváltozás környezetvédelem wto Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Avatar
2019. december 10. 17:16 Világ

Nem hozott boldogságot az euró Szlovákiában

Sokasodnak a fenyegető gazdasági jelek északi szomszédunknál.

Fabók Bálint
2019. december 9. 17:39 Világ

Napi pár száz forintért, nyomorúságos körülmények között dolgoztak a leégett indiai ruhagyárban

Új-Delhiben 43-an haltak meg egy illegálisan működő ruhagyárban. Az eset újra rávilágít harmadik világ munkakörülményeire.

Hajdu Miklós
2019. december 9. 10:43 Világ

Francia óriásszövetkezet dolgozik azon, hogy méltányos legyen a mindennapi élelmiszerek előállítása

Megjelent egy olyan réteg, amelyik szívesen költ kicsit többet a hétköznapi élelmiszerekre, ha beleszólhat a termékek kialakításába, és egyúttal segíthet egy társadalmi probléma megoldásán.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. december 9. 16:32 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, mennyire értékeli a piac a NER-cégeket

Sokkal több pénzt toltak volna a befektetők a piaci vállalatokba, mint a NER-cégeibe az MNB kötvényprogramjában.

Bucsky Péter
2019. december 9. 06:58 Adat

Nagy üzlet a feketézéssel fertőzött bulinegyed, csak nem a kerületnek

Pár vendéglátóhely adja a bevétel és a nyereség felét, sok kisebb hely alig jelent be dolgozót a bulinegyedben. Az állam jól jár, a mellékhatásokat elviselő kerület bukik.

Váczi István
2019. december 7. 07:41 Élet

Mikor szabadulunk meg a füstokádó városi buszoktól?

Csak Budapestre négyféle szerződéstípussal érkeztek új buszok 2010 óta, de még így is rengeteg környezetszennyező jármű szállít utasokat, akárcsak sok vidéki városban.