Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. október 8. 16:46 Világ

Megadóztatná a környezetszennyező importot az EU, csak egyelőre fogalma sincs, hogyan

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnökének az a terve, hogy még azelőtt megvalósítja a Green New Dealt Európában, mielőtt az az USA-ban végrehajtják. Az átfogó környezetvédelmi, gazdaság- és társadalompolitikai terv részleteinek kidolgozása folyamatban van, de azt az eddig közzétett irányvonalak alapján már tudni lehet, hogy von der Leyen egyik terve az, hogy egy új környezetvédelmi adót vetne ki.

A Politico cikke szerint viszont egyelőre

nincs nagyon kiforrott terv arra vonatkozóan, hogy ezt hogyan lehetne megcsinálni.

A magyarra csak szörnyen nyakatekert módon lefordítható nevű – szén-dioxid-határadó (carbon border tax) – intézkedés lényege az lenne, hogy különadót vetnének ki azokra az importtermékekre, amiket olyan országban állítanak elő, ahol kevésbé szigorú a környezetvédelmi szabályozás, mint az Európai Unióban. A határadó tehát furán hangzik, de fontos, hogy nem vámról, hanem környezetvédelmi különadóról lenne szó.

Az intézkedés célja tehát

  • egyrészt az európai termelők kompenzálása, amiért rájuk szigorúbb szabályok vonatkoznak,
  • másrészt pedig ezáltal kevéssé lesznek érdekeltek ugyanezek a cégek abban, hogy olyan országokba telepítsék a termelésüket, ahol nem kell környezetvédelmi adókat fizetni és szigorúbb szabályokat betartani.

Az adóbevétel az uniós költségvetésbe menne a terv szerint, és a Brexit miatt kieső bevételeket pótolhatná.

A Bizottság mindenesetre már elkezdte a részletek kidolgozását, bár egyelőre nem állnak túl jól: Paolo Gentiloni olasz biztos csütörtökön az Európai Parlamentben a meghallgatásán azt mondta, igyekeznek gyorsan hatékony megoldást kidolgozni, de a jogi és technikai részletek nem egyszerűek.

Nem hiszem, hogy bárki is tudná, hogy pontosan hogyan valósítjuk meg a tervet

– mondta a Gentiloninál nem sokkal magabiztosabb Cecilia Malmström kereskedelmi biztos a Politicónak arról, hogy áll a munka.

A Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization – WTO) szabályai alapján nem lehet diszkriminálni a külföldi termékeket, ugyanakkor a szén-dioxid-adóztatás – aminek egy formája az EU-s kibocsátási rendszer – beleférhet, ugyanis a környezetvédelmi szabályokat elfogadja a WTO, ha azoknak nem a leplezett protekcionizmus a céljuk.

Ehhez az kell, hogy a hazai és a külföldi termékekre is ugyanolyan szabályok vonatkozzanak. És itt jön a szabályozás problematikus része. A Bizottság egyik ötlete az lenne, hogy megnéznék, hogy egy adott európai szektor mennyi szén-dioxid-adót fizet átlagosan, és ehhez kötnék az import után fizetendő adó mértékét.

Azokra a termékekre nem vonatkozna az adó, amiket az európai szintnél kevesebb károsanyag-kibocsátással hoznak létre, vagy amikre az EU-s szintnek megfelelő, esetleg annál magasabb szén-dioxid-adó vonatkozik. Ehhez ugyanakkor valahogy ki kéne számolni, hogy mennyire szennyezően termelik meg az EU-n kívülről érkező termékeket, ami egyáltalán nem könnyű feladat.

De más is nehezíti az adó kivetését. Jelenleg nagyjából az európai szén-dioxid-kibocsátás 50 százalékát fedi le az Európai Kibocsátáskereskedelmi Rendszer, amiben egy adott szint felett szennyező cégeknek tonnánként 25 eurót kell fizetniük.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz volt Európa legmelegebb nyara, és befektetők vagyonokat kerestek ezenAz idei nyár egyik legjobb befektetése a karbon kredit volt, ami az EU klímapolitikájának egyik sarokköve. De hogy működik ez, és jó, ha a hedge fundok a klímaváltozáson szedik meg magukat?

A rendszerben egy ideig ingyen kapták a cégek a szennyezésre feljogosító krediteket egy bizonyos szintig, de később átállt a rendszer az aukcióra, tehát minden kreditet meg kell vásárolni. A komolyabb nemzetközi versenynek kitett iparágaknak, például az acéliparnak viszont sikerült elérnie, hogy ne vonatkozzon rá ez a szabály, tehát maradjon az ingyen kredit.

Ezzel viszont az a probléma, hogy ha az EU-n kívül előállított termékekre környezetvédelmi adót akarnak kivetni, akkor az EU-n belül is egységesnek kellene lennie az adóztatásnak. Az Európai Bizottság viszont pont az acéliparon kisérletezné ki az új adónemet, ami azonban csak akkor támogatná azt, ha továbbra is ingyen kapná a karbon krediteket.

Ráadásul még ha sikerülne is megfelelni a WTO-szabályoknak, sokan arra számítanak, hogy a kereskedelmi háborús üzemmódban működő, WTO-szabályokra fittyet hányó Donald Trump egyből ellenlépésekkel válaszolna az amerikai importra kivetett környezetvédelmi adóra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa képesek voltunk eljutni a Holdra, a klímaváltozást is meg tudjuk állítaniAz Atlanti-óceán mindkét oldalán egyre több szó van arról, hogy a klímaváltozást csak egy átfogó állami programmal lehetne megfékezni. Mi köze van ennek ahhoz, hogy a magyar kormány júliusban megvétózta az uniós klímavédelmi célokat?

Világ EU karbon kredit kereskedelem kibocsátáskereskedelem klímaváltozás környezetvédelem wto Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Kasnyik Márton
2019. október 21. 16:21 Világ

Boris Johnson addig botladozhat, amíg sikerül kimanővereznie a briteket az EU-ból

A látszólagos bénázás mögött kíméletlen politikai stratégia van. Ha nem is rögtön, de néhány hónapon belül akár valóra is válthatja a Brexitet a brit miniszterelnök.

Fabók Bálint
2019. október 21. 13:14 Világ

Erdészgyilkosságok mutatnak rá a féktelen erdőirtásokra Romániában

Egy hónapon belül két erdészt is brutálisan intéztek el illegális fakitermelők, akik rohamtempóban irtják Európa legkülönlegesebb erdejeit.

Váczi István
2019. október 21. 10:30 Világ

Orosz és kínai légvédelem ellen kell bizonyítania a legújabb amerikai lopakodónak

Már közel 450-et leszállítottak az F-35-ösből, de a nagyszériás gyártás engedélyezéséhez szükséges utolsó szimulációs tesztek tovább késnek.

Fontos

Tóth István János
2019. október 22. 17:13 Közélet

A piaci versenyt is porig rombolja a korrupció

Ahogy egyre korruptabbá váltak a közbeszerzések, úgy vált egyre koncentráltabbá a piac. Ez az egész ország növekedését rombolja.

Bucsky Péter
2019. október 22. 06:44 Közélet

A botrányhősök 18 milliárdot kaszáltak, mióta Borkai a polgármester

Az utóbbi 13 évben a győri közbeszerzések 37 százalékát olyan cégek nyerték, amelyek tulajdonosainak vagy vezetőinek neve előkerült a polgármester botrányában.

Váczi István
2019. október 21. 06:55 Élet

Elköltöttek 17 milliárdot, de még mindig rákkeltő víz folyik a csapból

Az ország 85 településén tavaly elérte vagy meghaladta az ivóvíz arzéntartalma a határértéket, pedig 70-ben már rég lezárult a probléma megszüntetésére hivatott beruházás. Itt is felbukkannak az állami megrendelések sztárjai.