Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. június 27. 13:46 Világ

Lehagyják a román nyugdíjasok a magyarokat anyagilag, ha végrehajtják a megszavazott emelést

Nem adja fel a drasztikus nyugdíjemelésre vonatkozó szándékát a román parlament, tegnap újra elfogadott egy törvénytervezetet, aminek értelmében a következő két évben több mint 60 százalékkal nő az időseknek járó ellátás összege. A törekvés nem újdonság, ugyanis tavaly decemberben a képviselők már jóváhagytak nyugdíjemelésre vonatkozó jogszabály-változásokat, azokat végül azonban az alkotmánybíróság visszadobta. Most is kérdés, hogy az új törvénytervezet kiállja-e az alkotmányosság próbáját, és még az elnöki aláírás sem vehető biztosra, de a jelentős nyugdíjemelés iránti elszántság jól látszik az országban.

A tervek szerint az érdemi emelésre 2020 szeptemberében kerül majd sor. Ha az idei első negyedéves átlagnyugdíjat vesszük alapul, ami 1227 lej (átszámítva 84 ezer forint) volt, és az általános 60 százalékos emeléssel számolunk, akkor a törvény hatályba lépése esetén jövő ősszel közel 2000 lej, vagyis 135 ezer forint lesz a román átlagnyugdíj. Ez pont megegyezik az idei év elején Magyarországon folyósított nyugdíjak átlagával. Ez persze jövőre szintén nőni fog, de csak az inflációt követő módon, azaz várhatóan 3 százalék körüli mértékben. Vagyis lényegi különbség nem lesz a magyar és a román átlagnyugdíjak összege között.

Ha figyelembe vesszük a két ország árszínvonala közötti különbségeket, ez azt jelenti, hogy 

a román átlagnyugdíjasok előnybe kerülnek a magyarokhoz képest, Romániában ugyanis jelentősen olcsóbb az élet.

Ha a háztartási fogyasztással kapcsolatos kiadásokat nézzük, az ottani árak az uniós átlagnak csak az 53 százalékát érték el 2018-ban, míg ez az arány Magyarország esetében 62 százalék volt. A nyugdíjasok körében különösen fontos egészségügyi kiadások esetében pedig a román árak már csak alig harmadát tették ki az uniós szintnek, Magyarországon azonban az EU-s átlagárak 47 százalékát kellett megfizetni.

Forintban kifejezve mindez nagyjából azt jelenti, hogy az átlagnyugdíj Romániában annyit fog érni, mintha a magyar nyugdíjas 160 ezer forintot kapna.

Persze mindez csak akkor igaz, ha végrehajtják a megszavazott emelést. Kérdés, hogy a román a költségvetés valóban elbírja-e a sokkszerű lépést, amit Klaus Iohannis elnök bizonyára mérlegelni fog, mielőtt aláírásával hatályba lépteti a törvényt. Románia államfője ugyanis már többször a kormány szemére vetette, hogy fenntarthatatlan költekezésbe bocsátkozik.

A román költségvetés és a gazdasági növekedés fenntarthatóságával rengeteg kétely fogalmazódott meg az utóbbi pár évben, de egyelőre nem következett be sem látványos összeomlás, sem a növekedés nagyon hirtelen lefékeződése. A válságot követő helyzettel ellentétben ma már a magyar gazdaság növekedése is egyre inkább fogyasztásvezérelt, de ez még inkább igaz Romániára. Így alakult ki az a helyzet, hogy noha az egy főre eső GDP-ben még jól láthatóan megelőzzük a szomszédos országot, a fogyasztást tekintve már fordított a helyzet, a magyar elmaradás látható szabad szemmel is, ha figyelembe vesszük a két ország eltérő árszínvonalát.

 

Ennek tükrében már nem is lenne olyan nagy csoda, ha a román nyugdíjasok felzárkóznának a magyarok mellé, illetve meg is előznék őket az elkölthető jövedelmük vásárlóértékében. Idehaza a lendületes, gyakran kétszámjegyű béremelkedés kezdete óta téma, hogy a mivel a nyugdíjak összege csak az inflációt követi, ezért egyre szélesebbre nyílik a fizetések és a nyugdíjak közötti olló.

Ez a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának szempontjából akár pozitív fejleménynek is mondható, de az érintettek természetesen boldogabbak lennének nagyobb emelésekkel. A konvergencia programban szereplő hivatalos kormányzati előrejelzés szerint így alakulnak majd a következő években az átlagos nettó bérek és az átlagnyugdíjak:

 

 

Látszik, hogy idehaza az átlagnyugdíj 2023-ra alig lesz nagyobb az átlagbér felénél. (Ha pedig a költségvetési kivetítésben szereplő 329 ezres nettó fizetés teljesül, akkor attól jócskán el is marad.) Jelenleg az átlagos nyugdíj az átlagbér 61 százalékát teszi ki, az időszak végére ez az arány 52,6 százalékra fog csökkenni. Ezzel együtt pedig egyre több magyar nyugdíjas él majd relatív jövedelmi szegénységben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokkal több lesz a szegény nyugdíjas a kormány előrejelzése alapjánA bérek és nyugdíjak közötti szakadék egyre mélyülni fog a következő években. A következmény a legidősebb társadalmi réteg egyre nagyobb mértékű elszegényedése lesz.

Világ nyugdíj nyugdíjas Románia vásárlóerő Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Avatar
2020. október 25. 06:54 Világ

Svájcban a gazdag családok gyerekeinek a fele is szakmunkásképzőbe megy

A szakmunkások nincsenek stigmatizálva, elismertek, jól keresnek és tovább képezhetik magukat, akkor minek menne mindenki egyetemre?

Torontáli Zoltán
2020. október 24. 06:57 Világ

Most fekszik csak rá igazán Kína a megújulókra, és ez nekünk is jó lehet

Saját céljainak elérése érdekében Kínának fel kell pörgetnie a megújuló energiás és a környezetvédelmi rendszerek fejlesztését, és ebből jó esetben globális előnyök származhatnak.

Kasnyik Márton
2020. október 21. 16:43 Világ

Biden szinte már elnöknek érezheti magát, de pont így volt ezzel négy éve Clinton is

Hónapok óta stabil és nagy a demokrata előny, két hét múlva jön az elnökválasztás. Maradt még bizonytalanság?

Fontos

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.