Lehagyják a román nyugdíjasok a magyarokat anyagilag, ha végrehajtják a megszavazott emelést
Nem adja fel a drasztikus nyugdíjemelésre vonatkozó szándékát a román parlament, tegnap újra elfogadott egy törvénytervezetet, aminek értelmében a következő két évben több mint 60 százalékkal nő az időseknek járó ellátás összege. A törekvés nem újdonság, ugyanis tavaly decemberben a képviselők már jóváhagytak nyugdíjemelésre vonatkozó jogszabály-változásokat, azokat végül azonban az alkotmánybíróság visszadobta. Most is kérdés, hogy az új törvénytervezet kiállja-e az alkotmányosság próbáját, és még az elnöki aláírás sem vehető biztosra, de a jelentős nyugdíjemelés iránti elszántság jól látszik az országban.
A tervek szerint az érdemi emelésre 2020 szeptemberében kerül majd sor. Ha az idei első negyedéves átlagnyugdíjat vesszük alapul, ami 1227 lej (átszámítva 84 ezer forint) volt, és az általános 60 százalékos emeléssel számolunk, akkor a törvény hatályba lépése esetén jövő ősszel közel 2000 lej, vagyis 135 ezer forint lesz a román átlagnyugdíj. Ez pont megegyezik az idei év elején Magyarországon folyósított nyugdíjak átlagával. Ez persze jövőre szintén nőni fog, de csak az inflációt követő módon, azaz várhatóan 3 százalék körüli mértékben. Vagyis lényegi különbség nem lesz a magyar és a román átlagnyugdíjak összege között.
Ha figyelembe vesszük a két ország árszínvonala közötti különbségeket, ez azt jelenti, hogy
a román átlagnyugdíjasok előnybe kerülnek a magyarokhoz képest, Romániában ugyanis jelentősen olcsóbb az élet.
Ha a háztartási fogyasztással kapcsolatos kiadásokat nézzük, az ottani árak az uniós átlagnak csak az 53 százalékát érték el 2018-ban, míg ez az arány Magyarország esetében 62 százalék volt. A nyugdíjasok körében különösen fontos egészségügyi kiadások esetében pedig a román árak már csak alig harmadát tették ki az uniós szintnek, Magyarországon azonban az EU-s átlagárak 47 százalékát kellett megfizetni.
Forintban kifejezve mindez nagyjából azt jelenti, hogy az átlagnyugdíj Romániában annyit fog érni, mintha a magyar nyugdíjas 160 ezer forintot kapna.
Persze mindez csak akkor igaz, ha végrehajtják a megszavazott emelést. Kérdés, hogy a román a költségvetés valóban elbírja-e a sokkszerű lépést, amit Klaus Iohannis elnök bizonyára mérlegelni fog, mielőtt aláírásával hatályba lépteti a törvényt. Románia államfője ugyanis már többször a kormány szemére vetette, hogy fenntarthatatlan költekezésbe bocsátkozik.
A román költségvetés és a gazdasági növekedés fenntarthatóságával rengeteg kétely fogalmazódott meg az utóbbi pár évben, de egyelőre nem következett be sem látványos összeomlás, sem a növekedés nagyon hirtelen lefékeződése. A válságot követő helyzettel ellentétben ma már a magyar gazdaság növekedése is egyre inkább fogyasztásvezérelt, de ez még inkább igaz Romániára. Így alakult ki az a helyzet, hogy noha az egy főre eső GDP-ben még jól láthatóan megelőzzük a szomszédos országot, a fogyasztást tekintve már fordított a helyzet, a magyar elmaradás látható szabad szemmel is, ha figyelembe vesszük a két ország eltérő árszínvonalát.
Ennek tükrében már nem is lenne olyan nagy csoda, ha a román nyugdíjasok felzárkóznának a magyarok mellé, illetve meg is előznék őket az elkölthető jövedelmük vásárlóértékében. Idehaza a lendületes, gyakran kétszámjegyű béremelkedés kezdete óta téma, hogy a mivel a nyugdíjak összege csak az inflációt követi, ezért egyre szélesebbre nyílik a fizetések és a nyugdíjak közötti olló.
Ez a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának szempontjából akár pozitív fejleménynek is mondható, de az érintettek természetesen boldogabbak lennének nagyobb emelésekkel. A konvergencia programban szereplő hivatalos kormányzati előrejelzés szerint így alakulnak majd a következő években az átlagos nettó bérek és az átlagnyugdíjak:
Látszik, hogy idehaza az átlagnyugdíj 2023-ra alig lesz nagyobb az átlagbér felénél. (Ha pedig a költségvetési kivetítésben szereplő 329 ezres nettó fizetés teljesül, akkor attól jócskán el is marad.) Jelenleg az átlagos nyugdíj az átlagbér 61 százalékát teszi ki, az időszak végére ez az arány 52,6 százalékra fog csökkenni. Ezzel együtt pedig egyre több magyar nyugdíjas él majd relatív jövedelmi szegénységben.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
