Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. május 13. 12:31 Pénz

Sokkal több lesz a szegény nyugdíjas a kormány előrejelzése alapján

A cikk eredetileg az Mfor.hu-n jelent meg.

Az elmúlt néhány év folyamatainak az eredményeként mára a fizetések és a nyugdíjak közötti olló egyre jobban szétnyílt. Ennek oka, hogy a bérek a járulékcsökkentés, a minimálbér-emelés és a munkaerőhiány bérfelhajtó hatásának eredményeként lendületesen emelkednek, emellett a nyugdíjak évről évre mindössze az infláció mértékével nőhetnek, ami töredéke a bérnövekedés ütemének.

Az április végén közzétett konvergencia program előrejelzései alapján ez azonban még csak a jéghegy csúcsának tűnik. A kormány várakozásai ugyan nem utalnak nyíltan a cikk címében tett kijelentésre, némi számolás alapján azonban erre a következtetésre lehet jutni. De kezdjük a legelején. A kormány makrogazdasági előrejelzései között az egy főre eső munkavállalói jövedelem várható növekedésére vonatkozóan találni információkat:

  • 2019: 8,1%
  • 2020: 6,7%
  • 2021: 6,7%
  • 2022: 6,9%
  • 2023: 7,4%

A 2018-as évi 4,4 millió forintos átlagjövedelem 6,2 millióra emelkedik ez alapján, ami havi szinten 516 ezer forintot jelent a 366 ezer után. Igen ám, viszont a nemzeti számlák alapján számolt munkavállalói jövedelem nem egyenlő a bérrel, mert az egyéb munkavállalói juttatásokat is magába foglalja. A Központi Statisztikai Hivatal 2010-2017-re vonatkozó adatai alapján a munkavállalói jövedelem 80-83 százalékát teszi ki a munkabér. Ha a 2017-es 83 százalékos bérarányt konstansnak feltételezzük 2023-ig, akkor a kormány prognózisára alapuló számításaink szerint az időszak végére az átlagos bruttó bér 430 ezer forint lehet a 2018-as 304 ezer forint után. Ha pedig a jelenlegi adórendszert, a bérekre rakódó terheket változatlannak tekintjük, akkor

a nettó bér 2023-ban 83 ezer forinttal több lehet a tavalyinál, 286 ezer forint.

Ezzel szemben a nyugdíjak a bérekhez képest feleakkora mértékben sem fognak emelkedni. A kormány ugyanis a kivetítési horizonton szinte végig 3 százalékos fogyasztói árindexszel kalkulál*Ez technikai kivetítés, mivel nem áll elég információ a rendelkezésre az árak alakulásáról ilyen távon.:

  • 2019: 2,7%
  • 2020: 2,8%
  • 2021: 3%
  • 2022: 3%
  • 2023: 3%

Ez alapján a 2018-as 130 ezer forintos átlagnyugdíj 2023-ra 150 ezerre emelkedhet.

 

Vagyis míg egy dolgozó évente átlagosan 16 ezer forinttal több pénzből gazdálkodhat 2023-ban, mint tavaly, addig egy nyugdíjas legfeljebb évi 4000 forint plusznak örülhet. Ez már így is nagyon alacsony nominális többletet jelent, ha pedig havi szintre bontjuk le, akkor a dolgozók 1300, a nyugdíjasok pedig 333 forinttal több pénzből gazdálkodhatnak havonta.

Mindennek eredményeként az átlagnyugdíj 2023-ra alig lesz nagyobb az átlagbér felénél. Jelenleg az átlagos nyugdíj az átlagbér 61 százalékát teszi ki, az időszak végére ez az arány 52,6 százalékra fog csökkenni. A nyugdíjak leszakadása még sokkolóbb, ha nominálisan nézzük a különbségeket. Jelenleg 85 ezer forinttal kevesebből gazdálkodhat egy átlagos összegű nyugdíjban részesülő személy, mint egy átlagbérért foglalkoztatott. Öt év múlva már 135 ezer forintos lesz ez a különbség.

Miközben az Orbán-kormány újabb sikerpropagandát alapozhat majd a bérek lendületes növekedésére a 2022-es választások előtt, egy másik statisztika igencsak kellemetlen helyzetről árulkodhat. A nyugdíjasok (65 évnél idősebbek) körében a relatív jövedelmi szegénység tavaly újabb csúcsra emelkedett, sőt, a mutató 2010 óta az idősek folyamatos és egyre nagyobb mértékű elszegényedéséről tanúskodik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel 90 ezerrel több nyugdíjas él szegénységben, mint 2010-benMiközben a kormány saját bevallása szerint emelte a nyugdíjak értékét, egy friss statisztika szerint egyre többek jövedelme nem éri el a szegénységi küszöböt.

A nyugdíjasok 9,8 százalékának nem érte el a jövedelme a szegénységi küszöböt. Konkrétabban megfogalmazva 210 ezer nyugdíjas 83 ezer forintnál kevesebb összegből élt havonta. A relatív jövedelmi szegénynek azok, akiknek jövedelme nem éri el a medián ekvivalens jövedelem*A medián azt fejezi ki, hogy az adott értéknél az országban ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet. Az ekvivalens pedig azt, hogy az egy háztartásban élőknél egy felnőtt jelent egy egységet, minden további felnőtt 0,5 egységet, a 14 év alattiak pedig 0,3 egységet. 60 százalékát, vagyis a relatív szegénységi küszöb értékét. 2017-ben ez 83 ezer forintra jött ki.

A relatív jövedelmi szegénységben élő nyugdíjasok aránya és száma a fenti prognózisok nyomán tovább fog emelkedni.

Mivel a szegénységi küszöböt a bérek emelkedése felfelé húzza, az alacsonyabb mértékű nyugdíjemelkedés miatt egyre többek járandósága fog a küszöb alatt alakulni. A becsült szegénységi küszöb 2023-ra megközelítheti a 130 ezer forintot, miközben az átlagnyugdíj 150 ezer forint lehet. Jelenleg a két összeg között nominálisan közel 40 ezer forint a különbség, vagyis az átlagos nyugdíj jelenleg ennyivel több, az időszak végére ez a differencia 20 ezer forintra mérséklődhet.

 

A bérek szignifikáns növekedésének és a nyugdíjak inflációhoz kötött emelésének elkerülhetetlen, hosszú távú következménye az inaktív idősebb társadalom egyre nagyobb mértékű elszegényedése. Ezen a nyugdíjasok szemszögéből két dolog segíthet: az öngondoskodás, a nyugdíj előtti megtakarítások, illetve az, ha a nyugdíj mellett munkát vállalnak, ami nem mellesleg az Orbán-kormány jelenlegi célja is a munkaerőpiacon kialakult hiány csökkentése miatt.

Meg kell továbbá jegyezni, hogy ezek a kilátások a már nyugdíjba vonultakra vonatkoznak. Akik újonnan lépnek be a rendszerbe, az elmúlt évek lendületes bérnövekedése miatt jobb pozícióból indulnak, magasabb induló nyugdíjuk lesz, mint az előző korcsoportoké volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMire igazán beindult volna, már át is alakul a nyugdíjasok foglalkoztatásaNem igazán tud mit kezdeni a kormány az egyre nagyobb munkaerőhiánnyal. A nyugdíjas munkavállalókra érvényes szabályokat is szinte évente változtatja.

Pénz béremelés infláció nyugdíj nyugdíjasok Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Torontáli Zoltán
2022. január 19. 11:00 Pénz

Biontech hatás: ömlik a pénz a német biotech iparba

Tavaly 2,3 milliárd, tavalyelőtt több mint 3 milliárd euró tőkét vonzott a koronavírus-oltásnak köszönhetően felfutó ágazat.

Stubnya Bence
2022. január 17. 06:49 Pénz

Hosszabb távon is velünk maradhat az év végén rekordokat döntögető drágulás

A 14 éves rekordot döntő inflációt idén még mindig külső tényezők okozhatják, de a belföldi hatások is erősödnek. Két trendből pedig hosszabb távon is gyors drágulás lehet.

Váczi István
2022. január 10. 13:37 Pénz

Az eurózónában is a végéhez közeledik az ingyen pénz korszaka

Alulról közelíti a nullát tízéves német államkötvény hozama, ami azt mutatja, hogy a befektetők lassan már a legbiztonságosabb állampapíroknál is hozamot szeretnének látni.

Fontos

Pálos Máté
2022. január 19. 17:10 Élet

Pedagógus-krízis: harmadannyi pályakezdő, nagy lemorzsolódás, idősödő tanárkar

Akárhogy nézzük a nyilvánosan elérhető számokat, nem áll meg a minisztérium érvelése, amely szerint nincs baj.

Mészáros R. Tamás
2022. január 19. 06:35 Adat, Világ

Mindenhol népszerű, de kevés helyen sikeres az újraiparosítás

Alig néhány ország van a világon, amelyet nem ért el a dezindusztrializáció, de Magyarország köztük van.

Török Zoltán
2022. január 18. 15:59 Közélet

Egyre közelebb van, amikor már nem egészségügyi válsághelyzetként tekintünk a járványra

Bizonytalanság és kiszámíthatatlanság – talán ez a két jelző írja le legtalálóbban az elmúlt két évet, és nem lehetünk biztosak benne hogy 2022 mást hoz.