Van az Eurostatnak egy olyan kimutatása (pdf), amely igazán hasznos abból a szempontból, hogy a GDP-t és a lakosság vásárlásait jól lehet vele összehasonlítani. Amikor ugyanis sorra azt olvassuk, hogy a magyar GDP milyen gyorsan növekszik, a számokat csak kevésbé tudjuk értelmezni a hétköznapi életünkre vonatkoztatva.

Az Eurostat azonban az egy főre jutó GDP-t átszámolja egy valóságban nem létező fizetőeszközre, a PPS-re, amelynek váltóárfolyamai (például a forintra nézve is) úgy vannak meghatározva, hogy ki lehessen egyenlíteni az egyes országok közötti ár és díjkülönbségeket. Ez azt jelenti, hogy egy PPS-ért ugyanannyi árut és/vagy szolgáltatást lehet kapni minden tagállamban, például a fodrász ugyanannyi PPS-ért vágja le egy felnőtt haját Ciprustól Finnországig. Így már hétköznapi értelemben is jól össze lehet hasonlítani a számokat.

Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy ha az egy főre jutó GDP uniós átlagát PPS-re váltva 100-nak vesszük, akkor a tagországokban mennyi lesz az érték.

Az eredményben nincs sok újdonság, megszokhattuk már, hogy a mezőny alsó harmadában vagyunk, Románia és Bulgária előtt, de a lengyelek, a szlovákok és a balti államok mögött.

Érdekesebb, ha azt nézzük, hogy ilyen GDP arányok mellett mennyi megvásárolt áru és szolgáltatás jut egy lakosra az egyes országokban. Az alábbi ábra ezt mutatja meg, szintén PPS-ben, hogy ne a körtét hasonlítsuk az almához.

Ebben a PPS értékben nem csak a háztartások vásárlásai, hanem azok is benne vannak, amelyeket az állam vagy más szervezetek vesznek a lakosoknak. Tipikusan ilyen például a gyógyszer, vagy a tankönyv, amelynek sokszor csak egy részét fizeti ki az állampolgár, a többit pedig az állami költségvetés állja.

Sajnos ez az az érték, amely a valósághoz sokkal közelebb álló módon mutatja a háztartások átlagos életszínvonalát másokhoz viszonyítva.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába emelik a magyar minimálbért, a boltban elkölthető értéke alig nőA magyar minimálbér vásárlóértéke az elmúlt tíz évben csekély mértékben közeledett az uniós átlaghoz, de még mindig csak körülbelül annak 40 százalékán áll, és borzasztóan lassú a felzárkózás. Mögöttünk szokás szerint csak Románia és Bulgária áll.

Jól látszik, hogy uniós összehasonlításban mennyire csekély az az érték, amelyhez a magyarok hozzájutnak, akár úgy, hogy az árut és/vagy szolgáltatást megvásárolják, vagy megkapják. Ebben a rangsorban csak egy paraszthajszállal előzzük meg a horvátokat, és igazán csak a bolgárokat tudhatjuk magunk mögött, mindenki más előttünk van. Az uniós élmezőnytől nagyon le vagyunk maradva, értékben körülbelül a felét tudjuk megszerezni azoknak a javaknak, amelyeket egy német vagy dán polgár megvesz/megkap.

Mindez annak fényében is különösen érdekes, hogy ha abszolút értékben nézzük a számokat, akkor nem csak a GDP, hanem a magyar kiskereskedelmi forgalom is már jó ideje szépen növekszik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRejtélyes okból nem volt 8 százaléknál magasabb a magyar GDP-növekedésValami nagyon furcsa történik a készletekkel: vagy feléljük őket, vagy nem tudjuk eladni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz éve nem nőtt akkorát az egy főre jutó magyar GDP, mint tavalyMondjuk a gazdasági teljesítmény mérésére nem éppen ez a legalkalmasabb mutató, de ettől még nagyon nőtt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet áru Európai Unió Eurostat gdp szolgáltatás vásárlás Olvasson tovább a kategóriában