A kötelező minimálbér az Európai Unió országainak többségében idén is emelkedett. A legalacsonyabb alapfizetést továbbra is Bulgáriában adják (286 eurónak megfelelő levát), míg egy teljes munkaidős alkalmazottnak a legjobb keresetet már hosszú évek óta, így ezúttal is Luxemburg adja, 2071 euróval. Az Eurofound most közzétett felmérésének adatai szerint az unióban (és Norvégiában) azonban csak nyolc országban van havi 1000 euró felett a minimálbér összege, négy ország pedig még a havi 500 eurós küszöböt sem tudta átugrani. Ez Magyarországnak sem sikerült.
Az említett, nominális havi értékek azonban legfeljebb csak iránymutatók, a valós élethelyzetek uniós összehasonlítására három fő ok miatt nem alkalmasak:
- Vannak olyan országok, ahol több mint 12 havi bért osztanak ki egy évben (ilyen tipikusan például Ausztria, ahol elterjedt a 13. havi bér is).
- Az adók és járulékok országonként eltérnek, így a ténylegesen kézhez kapott összegek is.
- A árak és az infláció helyi eltérései miatt a vásárlóerő is különbözik, például Németországban nem ugyanannyi árut vagy szolgáltatást lehet kapni 1 euróért, mint Magyarországon.
Az alábbi grafikonon a jelenlegi bruttó, egy évre számolt, teljes munkaidős minimálbéreket rendeztük sorba. Rögtön látszik, hogy hiába Luxemburgban a legnagyobb a havi minimálbér összege, éves szinten mégis Dániában és Norvégiában lehet a legtöbbet keresni. Magyarország hátulról a negyedik, nálunk kevesebb mint hetedannyit keres egy minimálbéres évente, mint Dániában.
A második ábrával közelítünk a hétköznapokhoz. Ez azt mutatja, hogy mennyi az éves nettó jövedelem, vagyis mennyi marad a dolgozó zsebében egy évben az adók és járulékok levonása után. Itt már látszik, hogy míg az élen nincs változás, Magyarország lecsúszik a legalacsonyabb három ország közé. Míg bruttó értékben 6,9-szeres volt a dán-magyar összehasonlítás, nettóban már 7,4-szeresére nő a dán előny, mert ott kisebb az adó- és járulékteher.
A következő ábra az előző kettőből következik, de szemléletesebben mutatja be, hogy uniós összehasonlításban hol vonja el az állam a legtöbbet a minimálbérből (ismét éves keresetre vonatkoztatva). Ebben a rangsorban előkelő helyen állunk.
Ezek után azt nézzük meg, hogy az éves nettó minimálbér a vásárlóerőt is figyelembe véve hogyan alakul, vagyis mennyi árut és szolgáltatást tud venni például egy magyar minimálbéres Magyarországon a többi tagállam ottani minimálbéreséhez hasonlítva. Az Eurofound az Eurostat erre a célra számolt, valóságban nem létező valutáját, a PPS-t használja ehhez. Egy PPS-ért ugyanannyi árut lehet kapni az összes országban, ezért az összes nettó minimálbért átszámolják PPS-re és ezt hasonlítják össze. Az eredményt a negyedik ábra mutatja, amelynek jobb szélén a mindenkori legmagasabb havi minimálbért kínáló ország (ez praktikusan Luxemburg) áll 100 százalékkal, a kék pontok az uniós medián minimálbér PPS értékét, a zöldek pedig a legalacsonyabb ország PPS értékét jelzik, százalékban.
Az uniós országok minimálbérei között lévő különbségek, vásárlóerő paritáson, 2010-19 között. Forrás: Eurofound
Mivel Magyarország a sor végétől számítva csak a harmadik helyen áll 2019-ben, ez azt jelenti, hogy a luxemburgi minimálbéren élőkhöz képest a magyar dolgozó keresetének valós, boltban elkölthető értéke annak körülbelül 35-40 százaléka. A közepes szinttől (amely minden bizonnyal jóval a nyugat-európai átlag alatt van) is körülbelül 15-20 százalékkal marad el a magyar minimálbér vásárlóértéke.
Tíz évvel ezelőtt Luxemburghoz képest körülbelül 20 százalékon állhattunk, és a mediántól még 20-25 százalékkal lehettünk lemaradva. Ez arra utal, hogy a magyar minimálbér valós értéke közelít ugyan az uniós átlaghoz, de borzasztó lassan, egy évtized alatt is csak pár százalékkal. A magyar minimálbér még mindig nagyon alacsony, és valószínű, hogy továbbra is csak Romániában, illetve Bulgáriában élnek szegényebben a minimálbéren lévők.
