Magyarország gazdasága régen nem látott sebességgel halad előrefele – 5,2 százalékkal nőtt a GDP az első negyedévben -, ami bizonyos szempontból ellentmondásos, hiszen az ország erősen függ a külső hatásoktól, amelyek viszont mostanában inkább a lassulás irányába mutatnak. Ma közzétette a KSH a gazdasági növekedés mögött álló részletes adatokat, amiből valamivel többet megtudhatunk ennek a rejtélynek a hátteréről – de helyett még furább lett a dolog.
Ami azt illeti, a magyar gazdasági annál is jobban pörög, mint azt gondolhattuk. Egyik oldalon az építőipar az utóbbi negyed évszázadban még soha*A KSH oldalán 1996 óta állnak rendelkezésre az adatok. nem adott hozzá ilyen sokat egy negyedéves GDP-növekedéshez, éves összevetésben 46 százalékkal bővült. De a szolgáltatások és az ipar is hozzáadott a gazdaság növekedéséhez (a csekély jelentőségű mezőgazdaság viszont kis mértékben elvett belőle).
A GDP felhasználási oldalán még érdekesebb a helyzet: ha csak a belső fogyasztást, a beruházásokat és a külkereskedelmet nézzük, akkor
8 százalék fölötti növekedést látnánk.
Ez valójában döbbenetes, hiszen mind a beruházások, mind a fogyasztás növekedésének az import emelkedését kellene okoznia. Csak azért nem látunk 8 százalékos növekedést, mert a készletezés 3,4 százalékkal visszahúzta a növekedést – ezt jelöli az ábrán a piros vonal.
A közzétett adatokból nehéz megállapítani, hogy miért húzta vissza a GDP-t ilyen nagy mértékben a készletállomány értékének változása: a háztartások, cégek és a többi szereplő a készletek felélésével fogyasztottak és valósítottak meg beruházásokat, vagy a készletek leértékelődéséből következik a visszaesés, esetleg mindkettő.
Egy lehetséges magyarázat az autóiparban lehet, tehát hogy az előző negyedévben felhalmozódtak a WLTP-típusengedély csúszása miatt az Audik, és ezeket most hirtelen el tudták adni, így apadt a készlet.
De tovább fokozza a rejtélyt, hogy folyó áron nincs is nagy változás a készletek értékében, a feldolgozóipari készletek értéke például az előző negyedévhez képest 3805 milliárd forintról 3853 milliárdra emelkedett – sőt, ami azt illeti, a feldolgozóipari termelés arányában még nőtt is a készletállomány értéke, a szektor negyedéves hozzáadott értékét már 93 százalékkal is meghaladja. Az OTP elemzői korábban felhívták a figyelmet, hogy a termeléshez képest magas felhalmozott készletállomány arra utalhat, hogy a nyugat-európai kereslet apadni kezdett, 2012-ben például európai recessziót jósolt a magyar készletállomány emelkedése.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
