Magyarország gazdasága régen nem látott sebességgel halad előrefele – 5,2 százalékkal nőtt a GDP az első negyedévben -, ami bizonyos szempontból ellentmondásos, hiszen az ország erősen függ a külső hatásoktól, amelyek viszont mostanában inkább a lassulás irányába mutatnak. Ma közzétette a KSH a gazdasági növekedés mögött álló részletes adatokat, amiből valamivel többet megtudhatunk ennek a rejtélynek a hátteréről – de helyett még furább lett a dolog.
Ami azt illeti, a magyar gazdasági annál is jobban pörög, mint azt gondolhattuk. Egyik oldalon az építőipar az utóbbi negyed évszázadban még soha*A KSH oldalán 1996 óta állnak rendelkezésre az adatok. nem adott hozzá ilyen sokat egy negyedéves GDP-növekedéshez, éves összevetésben 46 százalékkal bővült. De a szolgáltatások és az ipar is hozzáadott a gazdaság növekedéséhez (a csekély jelentőségű mezőgazdaság viszont kis mértékben elvett belőle).
A GDP felhasználási oldalán még érdekesebb a helyzet: ha csak a belső fogyasztást, a beruházásokat és a külkereskedelmet nézzük, akkor
8 százalék fölötti növekedést látnánk.
Ez valójában döbbenetes, hiszen mind a beruházások, mind a fogyasztás növekedésének az import emelkedését kellene okoznia. Csak azért nem látunk 8 százalékos növekedést, mert a készletezés 3,4 százalékkal visszahúzta a növekedést – ezt jelöli az ábrán a piros vonal.
A közzétett adatokból nehéz megállapítani, hogy miért húzta vissza a GDP-t ilyen nagy mértékben a készletállomány értékének változása: a háztartások, cégek és a többi szereplő a készletek felélésével fogyasztottak és valósítottak meg beruházásokat, vagy a készletek leértékelődéséből következik a visszaesés, esetleg mindkettő.
Egy lehetséges magyarázat az autóiparban lehet, tehát hogy az előző negyedévben felhalmozódtak a WLTP-típusengedély csúszása miatt az Audik, és ezeket most hirtelen el tudták adni, így apadt a készlet.
De tovább fokozza a rejtélyt, hogy folyó áron nincs is nagy változás a készletek értékében, a feldolgozóipari készletek értéke például az előző negyedévhez képest 3805 milliárd forintról 3853 milliárdra emelkedett – sőt, ami azt illeti, a feldolgozóipari termelés arányában még nőtt is a készletállomány értéke, a szektor negyedéves hozzáadott értékét már 93 százalékkal is meghaladja. Az OTP elemzői korábban felhívták a figyelmet, hogy a termeléshez képest magas felhalmozott készletállomány arra utalhat, hogy a nyugat-európai kereslet apadni kezdett, 2012-ben például európai recessziót jósolt a magyar készletállomány emelkedése.
Adat
Ötször gyorsabbnak érzékeljük az inflációt a valósnál, és ez elég sok problémát okoz
Nehéz dolga van a gazdaságpolitikának, ha ekkora a különbség, de a tartósan stabil forintárfolyam például segíthet csökkenteni az eltérést.
Kilenc hónapja az élre várták a magyar gazdaságot, miért néz ki most mégis az utolsó hely?
Tavaly még nemcsak a kormány, hanem az elemzők többsége is 3 százalék körüli növekedést várt idénre. Aztán jött a Trump-tornádó, és beindult a negatív spirál.
A bizalomvesztés ördögi körébe került a magyar gazdaság
Ha a lakosság nem hisz a növekedésben, akkor nem fogyaszt, de akkor a cégek nem ruháznak be, de akkor nem lesz növekedés.
Fontos
Súlyosabb piaci gondok húzódnak meg az Unitravel csődje mögött
Épp akkor törnek be új szereplők, amikor csökken az utasok száma és vásárlóereje is.
Több száz magyar dolgozó maradhat ki az Otthon Start programból
A nemzetközi szervezetek alkalmazottai fennakadhatnak a kétéves magyar jogviszony szűrőjén, de messze nem ez egyetlen nyitott kérdés.
Az árrésstop miatt nincs elég olcsó tej a boltban
Az intézkedés rövidtávú hatása mára kifulladt, de továbbra is olyan piactorzítást okoz, amelynek mellékhatásai senkinek sem jók.
