Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. június 14. 17:03 Vállalat

Tíz éve nem nőtt akkorát az egy főre jutó magyar GDP, mint tavaly

Mindössze öt olyan ország volt az Európai Unióban, ahol gyorsabban nőtt az egy főre jutő GDP 2017-ben, mint Magyarországon. Ez derül ki az Eurostat napokban közzétett számaiból. Tavaly fejenként folyóáron 12,6 ezer euró értéket teremtettünk, ami 8,6 százalékkal magasabb a 2016-osnál. Ennél nagyobb gyarapodást csak a balti államokban, Romániában és Lengyelországban mértek. Az abszolút rekorderek a románok lettek 11,6 százalékos növekedéssel. A bővülés magyar viszonylatban is kiugró: utoljára 2007-ben volt nagyobb a növekedés.

A mostani ugrás persze nem azt jelenti, hogy a magyar bruttó hazai termék a sikerjelentésekben szereplő adatoknál is sokkal gyorsabban emelkedett. A GDP növekedése pont akkora volt, amekkoráról a KSH is beszámolt már márciusban: 4 százalék.

 


A különbség abból adódik, hogy a most közzétett Eurostat adat folyó áron és euróban adja meg az egy főre jutó GDP-t. Márpedig eszerint a számítás szerint a bruttó hazai terméket nem csak az növeli, ha több kenyeret állítunk elő, mint a megelőző évben, hanem az is, ha drágul a kenyér, sőt még az is, ha erősödik a forint az euróhoz képest*Ha tegyük fel, egy kenyeret állítunk elő mind a két évben, de időközben a kenyér ára 160 forintról 180-ra nő, az euróárfolyam pedig 320-ról 300-ra csökken, akkor míg egy évvel ezelőtt ez 0,5 eurót adott hozzá GDP-hez (ár/euróárfolyam azaz 160/320), most már 0,6-t (180/300). Magyarul a GDP úgy nőtt, hogy az előállított termékek mennyisége nem változott..  A 8,6 százalékos növekedéshez tehát az is hozzájárult, hogy 2017-ben öt éve nem látott mértékű volt az infláció. Ráadásul mivel egy főre vetített mutatóról van szó, kismértékben még a népesség fogyása is szerepet játszott a javulásban.

Részben emiatt egyébként arra sem alkalmas a most közzétett Eurostat adat, hogy a hazai életszínvonalra következtessünk belőle. Szerencsére, ugyanis a folyóáras egy főre jutó GDP alapján nagyon durva lemaradásban vagyunk nemcsak Nyugat-Európához, hanem például a csehekhez képest is. Ha az ingázók miatt nagyon torz luxemburgi adatot ki is vesszük a rendszerből*Luxemburgban sokkal többen dolgoznak, mint amennyien ténylegesen ott is élnek. Így az egy főre vetített GDP erősen torz képet mutat, hiszen sokkal többen állítják elő azt az értéket, amit aztán a lakosságszámmal elosztunk., a törpeállam utáni uniós éllovas írek akkor is majd ötször akkora értéket állítanak elő fejenként egy évben, mint mi.

 

A dánok és a svédek esetében négyszeres, a németeknél háromszoros, az emlegetett cseheknél pedig másfélszeres a szorzó. A 28 tagállam közül csak a bolgárokat, a horvátokat, a románokat és a lengyeleket előzzük, de utóbbi két ország zárkózott ránk tavaly.

A hazai gazdaság, illetve életszínvonal változásáról*Ha ragaszkodunk a GDP-hez. pontosabb képet a vásárlóerő paritáson számolt GDP mutat. Ez ugyanis kiszűri az országok árszintjében lévő különbségeket, azaz nem lesz azért a magyar GDP négyszerese az ír, mert ott 2 euróba kerül egy kenyér szemben az itteni féllel. Az Eurostat ezeket az adatokat egy főre vetítve még nem közölte, a KSH azonban már igen (igaz ők nem euróban, hanem dollárban).

Mondjuk az unión belüli helyezésünk így se javul, mivel a görögöket ugyan lelépjük, a lengyelek viszont elénk kerülnek, de legalább nem olyan nagy a lemaradásunk, mint a folyóáron számolt rangsorban. Itt az írek csak két és félszer magasabb mutatóval büszkélkedhetnek, és a csehek is csak bő 20 százalékkal vannak előttünk. Persze az is igaz, hogy így már a magyar növekedés sem volt 8,6 százalékos, csak 6,1, de utóbbi sem számít rossznak nemzetközi összevetésben.

Vállalat gazdasági növekedés gdp vásárlóerő paritás Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Bucsky Péter
2019. szeptember 20. 07:00 Vállalat

Startupok helyett saját magukat támogatják az MVM cégének vezetői

Kétszer akkora a veszteség, mint amit befektettek. És azt is olyan cégekbe, amelyeknél nem látni életképes üzleti modell nyomát sem.

Hajdu Miklós
2019. szeptember 18. 06:43 Vállalat

Budapesti garázscégként indultak, külföldön is terjeszkedő techvállalat lett belőlük

Négy fiatal az egyetem után úgy érezte, hogy jól tudnak együtt dolgozni, úgyhogy próbaképp vállalkozni kezdtek. Az első termékötletük ugyan elbukott, nyolc évvel később viszont már megvolt a milliárdos árbevétel. A Supercharge története.

Stubnya Bence
2019. szeptember 17. 07:02 Adat, Vállalat

Nem támogatja tovább a vendégmunkások állásait a kormány, de rejtély, hogy miért nem évekkel ezelőtt döntött így

Nem célja többé az egyedi kormánydöntéssel adott nagyvállalati támogatásoknak, hogy munkahelyeket hozzanak létre. A kérdés már csak az, hogy miért pont most döntöttek így.

Fontos

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2019. szeptember 20. 16:47 Adat

A magyarok egy picit jobban szennyezik a bolygót, mint bárki más, de Áder János szerint mi nem számítunk

Több mint kétszer akkora a magyar széndioxid-kibocsátás, mint ami a fenntarthatósághoz kell. A "környezetvédő" köztársasági elnök szerint nem nekünk kell cselekednünk.

Tóth István János
2019. szeptember 19. 15:50 Közélet

Javítja a korrupció ellenőrzését az iskolázottság szintje?

Magyar adatok bizonyítják az összefüggést: ahol többen érettségiznek, ott aránylag kevesebbet lopnak.

Jandó Zoltán
2019. szeptember 19. 06:48 Közélet

Megkérdeztük a főpolgármester-jelölteket, hogy mit szólnának egy budapesti olimpiához

Karácsony Gergely és Puzsér Róbert sem támogatna egy budapesti olimpiai pályázatot. Közben a kormány erőből áttol minden olyan fejlesztést, ami az olimpia ellen szól, így fogynak az érvek az ötkarikás játékok ellen.