Mindössze öt olyan ország volt az Európai Unióban, ahol gyorsabban nőtt az egy főre jutő GDP 2017-ben, mint Magyarországon. Ez derül ki az Eurostat napokban közzétett számaiból. Tavaly fejenként folyóáron 12,6 ezer euró értéket teremtettünk, ami 8,6 százalékkal magasabb a 2016-osnál. Ennél nagyobb gyarapodást csak a balti államokban, Romániában és Lengyelországban mértek. Az abszolút rekorderek a románok lettek 11,6 százalékos növekedéssel. A bővülés magyar viszonylatban is kiugró: utoljára 2007-ben volt nagyobb a növekedés.

A mostani ugrás persze nem azt jelenti, hogy a magyar bruttó hazai termék a sikerjelentésekben szereplő adatoknál is sokkal gyorsabban emelkedett. A GDP növekedése pont akkora volt, amekkoráról a KSH is beszámolt már márciusban: 4 százalék.

A különbség abból adódik, hogy a most közzétett Eurostat adat folyó áron és euróban adja meg az egy főre jutó GDP-t. Márpedig eszerint a számítás szerint a bruttó hazai terméket nem csak az növeli, ha több kenyeret állítunk elő, mint a megelőző évben, hanem az is, ha drágul a kenyér, sőt még az is, ha erősödik a forint az euróhoz képest^*Ha tegyük fel, egy kenyeret állítunk elő mind a két évben, de időközben a kenyér ára 160 forintról 180-ra nő, az euróárfolyam pedig 320-ról 300-ra csökken, akkor míg egy évvel ezelőtt ez 0,5 eurót adott hozzá GDP-hez (ár/euróárfolyam azaz 160/320), most már 0,6-t (180/300). Magyarul a GDP úgy nőtt, hogy az előállított termékek mennyisége nem változott..  A 8,6 százalékos növekedéshez tehát az is hozzájárult, hogy 2017-ben öt éve nem látott mértékű volt az infláció. Ráadásul mivel egy főre vetített mutatóról van szó, kismértékben még a népesség fogyása is szerepet játszott a javulásban.

Részben emiatt egyébként arra sem alkalmas a most közzétett Eurostat adat, hogy a hazai életszínvonalra következtessünk belőle. Szerencsére, ugyanis a folyóáras egy főre jutó GDP alapján nagyon durva lemaradásban vagyunk nemcsak Nyugat-Európához, hanem például a csehekhez képest is. Ha az ingázók miatt nagyon torz luxemburgi adatot ki is vesszük a rendszerből^*Luxemburgban sokkal többen dolgoznak, mint amennyien ténylegesen ott is élnek. Így az egy főre vetített GDP erősen torz képet mutat, hiszen sokkal többen állítják elő azt az értéket, amit aztán a lakosságszámmal elosztunk., a törpeállam utáni uniós éllovas írek akkor is majd ötször akkora értéket állítanak elő fejenként egy évben, mint mi.

A dánok és a svédek esetében négyszeres, a németeknél háromszoros, az emlegetett cseheknél pedig másfélszeres a szorzó. A 28 tagállam közül csak a bolgárokat, a horvátokat, a románokat és a lengyeleket előzzük, de utóbbi két ország zárkózott ránk tavaly.

A hazai gazdaság, illetve életszínvonal változásáról^*Ha ragaszkodunk a GDP-hez. pontosabb képet a vásárlóerő paritáson számolt GDP mutat. Ez ugyanis kiszűri az országok árszintjében lévő különbségeket, azaz nem lesz azért a magyar GDP négyszerese az ír, mert ott 2 euróba kerül egy kenyér szemben az itteni féllel. Az Eurostat ezeket az adatokat egy főre vetítve még nem közölte, a KSH azonban már igen (igaz ők nem euróban, hanem dollárban).

Mondjuk az unión belüli helyezésünk így se javul, mivel a görögöket ugyan lelépjük, a lengyelek viszont elénk kerülnek, de legalább nem olyan nagy a lemaradásunk, mint a folyóáron számolt rangsorban. Itt az írek csak két és félszer magasabb mutatóval büszkélkedhetnek, és a csehek is csak bő 20 százalékkal vannak előttünk. Persze az is igaz, hogy így már a magyar növekedés sem volt 8,6 százalékos, csak 6,1, de utóbbi sem számít rossznak nemzetközi összevetésben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat gazdasági növekedés gdp vásárlóerő paritás Olvasson tovább a kategóriában