Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. június 14. 17:03 Vállalat

Tíz éve nem nőtt akkorát az egy főre jutó magyar GDP, mint tavaly

Mindössze öt olyan ország volt az Európai Unióban, ahol gyorsabban nőtt az egy főre jutő GDP 2017-ben, mint Magyarországon. Ez derül ki az Eurostat napokban közzétett számaiból. Tavaly fejenként folyóáron 12,6 ezer euró értéket teremtettünk, ami 8,6 százalékkal magasabb a 2016-osnál. Ennél nagyobb gyarapodást csak a balti államokban, Romániában és Lengyelországban mértek. Az abszolút rekorderek a románok lettek 11,6 százalékos növekedéssel. A bővülés magyar viszonylatban is kiugró: utoljára 2007-ben volt nagyobb a növekedés.

A mostani ugrás persze nem azt jelenti, hogy a magyar bruttó hazai termék a sikerjelentésekben szereplő adatoknál is sokkal gyorsabban emelkedett. A GDP növekedése pont akkora volt, amekkoráról a KSH is beszámolt már márciusban: 4 százalék.

 


A különbség abból adódik, hogy a most közzétett Eurostat adat folyó áron és euróban adja meg az egy főre jutó GDP-t. Márpedig eszerint a számítás szerint a bruttó hazai terméket nem csak az növeli, ha több kenyeret állítunk elő, mint a megelőző évben, hanem az is, ha drágul a kenyér, sőt még az is, ha erősödik a forint az euróhoz képest*Ha tegyük fel, egy kenyeret állítunk elő mind a két évben, de időközben a kenyér ára 160 forintról 180-ra nő, az euróárfolyam pedig 320-ról 300-ra csökken, akkor míg egy évvel ezelőtt ez 0,5 eurót adott hozzá GDP-hez (ár/euróárfolyam azaz 160/320), most már 0,6-t (180/300). Magyarul a GDP úgy nőtt, hogy az előállított termékek mennyisége nem változott..  A 8,6 százalékos növekedéshez tehát az is hozzájárult, hogy 2017-ben öt éve nem látott mértékű volt az infláció. Ráadásul mivel egy főre vetített mutatóról van szó, kismértékben még a népesség fogyása is szerepet játszott a javulásban.

Részben emiatt egyébként arra sem alkalmas a most közzétett Eurostat adat, hogy a hazai életszínvonalra következtessünk belőle. Szerencsére, ugyanis a folyóáras egy főre jutó GDP alapján nagyon durva lemaradásban vagyunk nemcsak Nyugat-Európához, hanem például a csehekhez képest is. Ha az ingázók miatt nagyon torz luxemburgi adatot ki is vesszük a rendszerből*Luxemburgban sokkal többen dolgoznak, mint amennyien ténylegesen ott is élnek. Így az egy főre vetített GDP erősen torz képet mutat, hiszen sokkal többen állítják elő azt az értéket, amit aztán a lakosságszámmal elosztunk., a törpeállam utáni uniós éllovas írek akkor is majd ötször akkora értéket állítanak elő fejenként egy évben, mint mi.

 

A dánok és a svédek esetében négyszeres, a németeknél háromszoros, az emlegetett cseheknél pedig másfélszeres a szorzó. A 28 tagállam közül csak a bolgárokat, a horvátokat, a románokat és a lengyeleket előzzük, de utóbbi két ország zárkózott ránk tavaly.

A hazai gazdaság, illetve életszínvonal változásáról*Ha ragaszkodunk a GDP-hez. pontosabb képet a vásárlóerő paritáson számolt GDP mutat. Ez ugyanis kiszűri az országok árszintjében lévő különbségeket, azaz nem lesz azért a magyar GDP négyszerese az ír, mert ott 2 euróba kerül egy kenyér szemben az itteni féllel. Az Eurostat ezeket az adatokat egy főre vetítve még nem közölte, a KSH azonban már igen (igaz ők nem euróban, hanem dollárban).

Mondjuk az unión belüli helyezésünk így se javul, mivel a görögöket ugyan lelépjük, a lengyelek viszont elénk kerülnek, de legalább nem olyan nagy a lemaradásunk, mint a folyóáron számolt rangsorban. Itt az írek csak két és félszer magasabb mutatóval büszkélkedhetnek, és a csehek is csak bő 20 százalékkal vannak előttünk. Persze az is igaz, hogy így már a magyar növekedés sem volt 8,6 százalékos, csak 6,1, de utóbbi sem számít rossznak nemzetközi összevetésben.

Vállalat gazdasági növekedés gdp vásárlóerő paritás Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Fabók Bálint
2020. február 24. 06:50 Vállalat

Nincs csücsülés 250 ezerért a kasszában, csak állandó loholás – mennyire facsarja ki dolgozóit az Aldi és a Lidl?

Van, akit lelkileg, de van, akit fizikailag terhel meg a diszkontos munka. Az olcsó termékekért és a magas fizetésekért súlyos árat fizetnek a dolgozók.

Torontáli Zoltán
2020. február 23. 12:44 Vállalat

Végül mégsem igaz, hogy jó marketinggel bármit el lehet adni

Nagyon marketingközpontú lett a napi fogyasztási cikkek globális piaca. Jönnek a felforgatók, akik nem értenek hozzá, mégis sztárok lesznek, de aztán kénytelenek kiszállni.

Fabók Bálint
2020. február 21. 06:53 Vállalat

Bolti dolgozóik mesélik el, hogy miért ilyen irdatlanul hatékony az Aldi és a Lidl

Ha nincs elég forgalom, egyszerűen hazaküldenek valakit. A magyar bevásárlást teljesen felforgató diszkontok egészen máshogyan működnek, mint a hagyományos áruházak, a dolgozóikkal beszéltünk a különbségekről.

Fontos

Bucsky Péter
2020. február 23. 07:12 Adat

Térképre raktuk az összes játszóteret Európában, Magyarország egész jól áll – FRISSÍTVE

Az országon belül nagyok a különbségek, és bár a fideszes településeken egy leheletnyivel több a játszótér, erre a kérdésre nem sok hatása van a családpolitikának.

Kasnyik Márton
2020. február 22. 07:16 Podcast

Palócz Éva: A fiatal generáció hadra fogható része elveszett az ország számára

G7 Podcast! A vendégünk a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki szerint a magasabb bérek két úton is termelékenyebbé tehetik a magyar cégeket: a gyengébbek lehúzzák a rolót, a jobbak előremenekülnek.

Jandó Zoltán
2020. február 20. 14:05 Közélet

Egy Puskás stadionnyi pénzt költhet propagandára az állam

Bár a kommunikáción korábban sem spórolt a kormányzat, most az eddigiekhez képest is egészen elképesztő összegben kötött szerződést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.