Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. február 6. 09:10 Világ

Kétmilliárd ember életét lehetetleníti el a Himalája gleccsereinek olvadása

A világ legnagyobb hegységét, a 3500 kilométer hosszú Himalája-Karakorum-Hindukus-Pamír-Tiensan vonulatot a világ harmadik pólusának is szokták hívni, abból a szempontból nem véletlenül, hogy a becslések szerint szűken számolva 6000 köbkilométer jég lehet a hegyeket morzsoló gleccserekben.

Ez ugyan elhanyagolható az Antarktisz 26 millió köbkilométeres jégraktárához képest, de az emberi jelentősége így is óriási. Itt ered az Indus, a Gangesz, a Brahmaputra, a Mekong, a Jangce és a Sárga folyó, amelyek együttesen kétmilliárd ember megélhetését biztosítják – ebből szűken a régióban élnek 250 millióan.

Most megjelent egy egészen komoly, 640 oldalas jelentés az éghajlatváltozás Himalájára és a környező hegységekre gyakorolt hatásáról,*Egy, a régióban lévő országok által közösen finanszírozott, a magashegységi élet fenntarthatóságával foglalkozó nepáli központú civil szervezet, az ICIMOD készítette a jelentést, amibe 350 kutatót és 185 civil szervezetet vontak be. és a megállapítások kifejezetten aggasztóak. A gleccserjég volumenének 15 százaléka már most elolvadt a hetvenes évekhez képest, amit jól lehet dokumentálni a gleccserek visszavonulása vagy a gleccsertavak száma és mérete, illetve a folyók vízhozama növekedésének megfigyelésével.

Csakhogy ha minden így megy tovább, és az emberiség nem csökkenti szén-dioxid-kibocsátást, akkor a maradék jég kétharmada is eltűnhet. Sőt, még akkor is el fog tűnni a gleccserjég harmada, ha gyors ütemben visszaszorítják a szén-dioxid-emissziót.

 

Ennek az az oka, hogy a felmelegedés a hegységekben szélsőségesebb hatással jár. Ha hatalmas erőfeszítéssel sikerül is a Párizsban körvonalazott 1,5 foknál tartani a felmelegedést (ez erősen kétséges), a Himalája régiójában az is átlagosan 2,1 fokos hőmérséklet-növekedést okozhat. Az éghajlat változása miatt egyébként a Karakorum egyes gleccserei még nőttek is, ide ugyanis a szokásosnál több felhő és csapadék terelődött az utóbbi években. A jelentés szerint azonban évtizedes időtávon ezek a gleccserek sem fogják megúszni.

Először a folyók vízhozamának nagy arányú emelkedésére kell számítani, ami időnként katasztrofális áradásokat okoz majd a világ legnagyobb népsűrűségű régióiban. Aztán (2050-2060-tól) a vízhozam drasztikus visszaesése várható, ami a mezőgazdaság és az élelmezés fenntarthatóságára és a vízellátás állandóságára lesz súlyosan negatív hatással. Eddig ugyanis éppen a tavaszi-nyári olvadással kiszámíthatóan érkező víz tudta ellensúlyozni az időszakosan jelentkező szárazságokat. A levegő már eddig is erősen szennyezett volt a régió városaiban, a szélsőségesebb időjárás csak fokozhatja ezt.

A régióban igen nagy a politikai instabilitás, Indiának Pakisztánnal és Kínával is lezáratlan háborúi és határvitái vannak (a Himalája legnagyobb gleccserén, a Sziacsenen nem is olyan régen még lövöldöztek is egymásra a két atomhatalom katonái), de Nepál sem a politikai rendszerének állandóságáról ismert. A régió része Afganisztán és Mianmar is. A politikai bizonytalanság tovább nehezíti az együttműködést a térségben, így még nehezebb lesz választ adni a kihívásokra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs már olyan jégmező, amelyet érintetlenül hagyna a klímaváltozásA globális felmelegedés az Antarktika keleti régiójának jégtakaróján is egyre inkább meglátszik.

Világ éghajlatváltozás globális felmelegedés himalája klímaváltozás Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2019. február 21. 10:08 Világ

Rosszabb levegőt fogunk szívni a klímaváltozás miatt

A sarkvidékek melegedése miatt gyengülnek az időjárási frontok, ami hosszabb hőhullámokat és a szennyezett levegő városok fölött maradását okozza.

2019. február 19. 11:24 Világ

Jobban függnek gázügyben az oroszok Európától, mint fordítva

Egyáltalán nem olyan biztos, hogy az Északi Áramlat Putyin trükkje, mint ahogyan azt az angolszász sajtó állítja. Oroszország jobban függ Európától, mint fordítva.

2019. február 14. 17:37 Világ

Várhatjuk-e az államtól, hogy megmentsen minket a természeti katasztrófától?

Van egy titka az államilag finanszírozott kutatás-fejlesztésnek, amire a piac nem képes. Hogy hagyja a kutatókat hibázni.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.