Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. február 6. 09:10 Világ

Kétmilliárd ember életét lehetetleníti el a Himalája gleccsereinek olvadása

A világ legnagyobb hegységét, a 3500 kilométer hosszú Himalája-Karakorum-Hindukus-Pamír-Tiensan vonulatot a világ harmadik pólusának is szokták hívni, abból a szempontból nem véletlenül, hogy a becslések szerint szűken számolva 6000 köbkilométer jég lehet a hegyeket morzsoló gleccserekben.

Ez ugyan elhanyagolható az Antarktisz 26 millió köbkilométeres jégraktárához képest, de az emberi jelentősége így is óriási. Itt ered az Indus, a Gangesz, a Brahmaputra, a Mekong, a Jangce és a Sárga folyó, amelyek együttesen kétmilliárd ember megélhetését biztosítják – ebből szűken a régióban élnek 250 millióan.

Most megjelent egy egészen komoly, 640 oldalas jelentés az éghajlatváltozás Himalájára és a környező hegységekre gyakorolt hatásáról,*Egy, a régióban lévő országok által közösen finanszírozott, a magashegységi élet fenntarthatóságával foglalkozó nepáli központú civil szervezet, az ICIMOD készítette a jelentést, amibe 350 kutatót és 185 civil szervezetet vontak be. és a megállapítások kifejezetten aggasztóak. A gleccserjég volumenének 15 százaléka már most elolvadt a hetvenes évekhez képest, amit jól lehet dokumentálni a gleccserek visszavonulása vagy a gleccsertavak száma és mérete, illetve a folyók vízhozama növekedésének megfigyelésével.

Csakhogy ha minden így megy tovább, és az emberiség nem csökkenti szén-dioxid-kibocsátást, akkor a maradék jég kétharmada is eltűnhet. Sőt, még akkor is el fog tűnni a gleccserjég harmada, ha gyors ütemben visszaszorítják a szén-dioxid-emissziót.

 

Ennek az az oka, hogy a felmelegedés a hegységekben szélsőségesebb hatással jár. Ha hatalmas erőfeszítéssel sikerül is a Párizsban körvonalazott 1,5 foknál tartani a felmelegedést (ez erősen kétséges), a Himalája régiójában az is átlagosan 2,1 fokos hőmérséklet-növekedést okozhat. Az éghajlat változása miatt egyébként a Karakorum egyes gleccserei még nőttek is, ide ugyanis a szokásosnál több felhő és csapadék terelődött az utóbbi években. A jelentés szerint azonban évtizedes időtávon ezek a gleccserek sem fogják megúszni.

Először a folyók vízhozamának nagy arányú emelkedésére kell számítani, ami időnként katasztrofális áradásokat okoz majd a világ legnagyobb népsűrűségű régióiban. Aztán (2050-2060-tól) a vízhozam drasztikus visszaesése várható, ami a mezőgazdaság és az élelmezés fenntarthatóságára és a vízellátás állandóságára lesz súlyosan negatív hatással. Eddig ugyanis éppen a tavaszi-nyári olvadással kiszámíthatóan érkező víz tudta ellensúlyozni az időszakosan jelentkező szárazságokat. A levegő már eddig is erősen szennyezett volt a régió városaiban, a szélsőségesebb időjárás csak fokozhatja ezt.

A régióban igen nagy a politikai instabilitás, Indiának Pakisztánnal és Kínával is lezáratlan háborúi és határvitái vannak (a Himalája legnagyobb gleccserén, a Sziacsenen nem is olyan régen még lövöldöztek is egymásra a két atomhatalom katonái), de Nepál sem a politikai rendszerének állandóságáról ismert. A régió része Afganisztán és Mianmar is. A politikai bizonytalanság tovább nehezíti az együttműködést a térségben, így még nehezebb lesz választ adni a kihívásokra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs már olyan jégmező, amelyet érintetlenül hagyna a klímaváltozásA globális felmelegedés az Antarktika keleti régiójának jégtakaróján is egyre inkább meglátszik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ éghajlatváltozás globális felmelegedés himalája klímaváltozás Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Nagy Zsolt
2024. február 24. 16:19 Világ

Erősíteni kellene Európát katonailag, de ez nem olyan egyszerű

Európának szembe kell néznie azzal a lehetőséggel, hogy legnagyobb katonai szövetségese, az Egyesült Államok nem lesz mindig a segítségére.

Debreczeni Anna
2024. február 24. 15:09 Világ

Csak tíz évvel később tudjuk meg, ha átléptük a 1,5 fokos küszöböt

Tavaly volt a legforróbb év a Földön a mérések kezdete óta.

Hajdu Miklós
2024. február 23. 12:39 Világ

A magyarok 4 Gripent, a svédek egy NATO-csatlakozást kaptak

A svéd (és a magyar) érdekek mellett sokkal lényegesebbnek mutatkoznak a NATO szempontjai Svédország csatlakozásával kapcsolatban.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. február 25. 15:58 Közélet

A bevándorlás már a 2000-es években is terítéken volt a magyar politikában

A kétezres években is jellemző volt a munkaerőhiány a magyar gazdaságban, a mostanihoz hasonló reakciókat kiváltva az akkori Orbán-kormányból.

Debreczeni Anna
2024. február 25. 04:34 Vállalat

Hogyan lehet egy ruhamárkának 8000 új terméke naponta?

A kínai Shein a világ egyik legnagyobb fast fashion ruhamárkája, amit annak köszönhet, hogy olcsó és nem akar kreatív lenni.

Holtzer Péter
2024. február 24. 04:34 Közélet

Más szakmából átképzett tanárok – megoldás vagy álmegoldás a tanárhiányra?

Sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá Fridez Dóra, aki most két határmenti kistelepülés iskolájában tanít.