A Bloomberg tudósítója kevéssé volt felkészülve arra, hogy amit a berlini Innotrans vasútijármű- és közlekedéstechnikai kiállításon látni fog, az nem science-fiction, hanem a közeljövő valósága. Az utóbbi időben az önvezető autók, a maguktól konvojba szerveződő kamionok vagy éppen az elektromos meghajtású hajók uralták a nemzetközi médiában az innovatív közlekedési témákat, ám ehhez képest a vasúti fejlesztések olyanok, mintha a jövő a szemünk előtt élőben már meg is történne.
A legkézenfekvőbb fejlesztés, az önvezetés a kötött pályás közlekedésben már jó ideje valóság, elég csak a budapesti négyes metróra gondolni, az elektromos hajtás technológiája pedig szinte már őskövület minden sínen futó járműnél. Ám ezek kiterjesztése is hamarosan mindennapossá válhat, az ausztrál Rio Tinto például júliusban 28 ezer tonna vasércet szállított a kontinensen keresztül vasúton, de úgy, hogy a vonatvezetők ki sem mozdultak egy perthi irodából. Az év végére 200 hasonló vonat járhat rendszeresen Ausztráliában.
A vasútvonalakról hamarosan teljesen eltűnhetnek a dízelmozdonyok, olyan helyeken is, ahol nincs, és bizonyos okokból soha nem is lesz elektromos felsővezeték. A gyártók erőteljesen fejlesztik azokat a mozdonyokat, amelyek legalább néhány tucat kilométert képesek akkumulátoros üzemmódban megtenni.
A másik megoldás a hidrogénnel táplált (és elektromos áramot a fedélzeten fejlesztő) üzemanyagcellás hajtás, amelynek éles forgalmi tesztje Németországban már fut is. És ahol mégis maradnia kell a dízelmozdonyoknak, mert nagy távolságokat kell megtenni tipikusan tehervonatokkal, ott kisebb fogyasztású, hatékonyabb motorokat dobnak majd piacra.
A repülésben használt előrejelzéses karbantartási módszereket a vasúton is hamarosan átvehetik. Egy újonnan bemutatott GE mozdony akár 200 műszaki paraméterről is tud folyamatosan adatokat küldeni, annak érdekében, hogy a következő időszakos ellenőrzésen a szerelők azonnal tudják, milyen feladataik vannak.
Szintén nem kell sokat várni arra, hogy a japán Hitachi Caravaggio nevű modellje forgalomba álljon néhány nagyobb olasz város körül. Az elővárosokból való ingázást azzal teszi vonzóbbá, hogy a vontatás és a kabin új elhelyezésének, illetve a felhasznált anyagoknak köszönhetően képes lesz hat vagonban összesen 750 ülőhelyet kínálni. Mindezt úgy, hogy
a megállókból olyan gyorsan fog kilőni, mint egy metró.
A vasút ugyanakkor abban is alapvetően különbözik a közúttól, hogy a diszruptívnak, a meglévő rendszereket teljesen átalakítónak tartott újdonságokkal sokkal inkább csínján válik. Itt elsősorban a Tesla vezére, Elon Musk által megálmodott Hyperloopról van szó, amelynek előkészítésébe ugyan beszállt az SNCF francia állami vasúttársaság, de azt mondják, elsősorban az érdekli őket, hogy bepillanthatnak az innováció amerikai megközelítésébe. Arról azonban egyelőre még nem is álmodnak, hogy a Hyperloop a francia vasúthálózat része lehet. Az 1000 km/óránál is gyorsabb, alagútban közlekedő, mágnesesen levitáló szállítóeszközről a franciák is azt tartják egyelőre, hogy tényleges kereskedelmi működését semmi sem bizonyítja.
