A világ legnagyobb kamiongyártója, a Daimler vezetője szerint a Szilícium-völgy technológiai cégeinek vissza kellene fogniuk magukat, amikor az önvezető teherautókról beszélnek. Martin Daum vezérigazgató a Financial Times beszámolója szerint azt mondta, még legalább öt évre van szükség ahhoz, hogy az intelligens konvojozás (platooning) lehetőségét elkezdjék kínálni a vevőiknek.
Konvojozás alatt manapság azt értik, amikor egy kamion egészen közel megy egy másikhoz, olyan közel, ami egy ember vezette jármű számára tilos, mert nincs meg a megfelelő féktávolság. A két jármű fékrendszereit azonban mobil technológiával úgy összehangolják, hogy a hátul haladó kamionban ülő sofőrnek nem kell semmit tennie, mégsem ütköznek össze soha. Ezt a megoldást már szinte minden vezető gyártó teszteli, előnye pedig az lesz, hogy a hátul haladó kamion fogyasztása jelentősen csökkenni fog.
Becslések szerint egy autópályás sebességgel haladó kamion ma az elégetett gázolajból származó motorerő közel felét a menetszél leküzdésére használja el. Márpedig egy másik kamion háta mögött haladva alig van menetszél.
A konvojozás tipikusan a hosszabb távú, autópályás haladáskor lehet előnyös, ám egyelőre még az sem világos, hogy csak két kamionnal éri majd meg bevezetni (ez a párosítás), vagy esetleg többel is. Másrészt a sofőrök a hátul haladó járművekből sem hiányozhatnak, már csak azért sem, mert az összekapcsolódás előtt és után nekik kell vezetniük.
Daum azt mondja, hogy a teljesen önvezető módban közlekedő kamionok megjelenéséhez még a konvojozásnál is jóval több időre lesz szükség. A német vezérigazgató kijelentése azért érdekes, mert a piacot technológiai oldalról közelítő kihívók – például a Waymo vagy az Uber, de gyakorlatilag ide sorolható a Tesla is – jóval korábbi elterjedésben bíznak.
A Tesla azt mondja, hogy az elektromos nyerges vontatóját jövőre elkezdi gyártani, és a félig önvezető képesség alapfelszereltség lesz benne. Ez gyakorlatilag ugyanaz a szoftver, ami most a Tesla személyautóiban van, és arra szolgál, hogy segítse a vezetőt a sávtartásban, illetve a (vész)fékezésben.
Daum azonban arra figyelmeztet, hogy ha megengedjük a technológiának azt a kis hibahatárt, hogy 1 millió mérföldenként (azaz 1,6 millió kilométerenként) egy balesetbe keveredjen, akkor naponta 100 ilyen, technológiai okok miatt bekövetkező baleset lesz az Egyesült Államok útjain
Ezt pedig nem élnénk túl
– mondta Daum.
A cég korábban már elmagyarázta, hogy azért nem siet az önvezetéssel, amíg a várható balesetek aránya túl magas, mert a közvélemény sokkal kritikusabb a gépi hibákkal szemben, mint amikor egy sofőr ront.
Az emberi mulasztást hajlandóbbak vagyunk elfogadni mint azt, amikor a jármű hibájából történik halálos kimenetű baleset, még akkor is, ha a technológia használata bizonyíthatóan csökkenti a súlyos esetek számát.
Ez egy olyan kommunikációs csapda, amit tényleg csak a szinte soha nem hibázó rendszerekkel lehet kikerülni.
A Daimler vezére szerint a technológiai cégek azt felejtik el, hogy a tesztelés és a kereskedelmi használathoz szükséges biztonsági feltételek megteremtése között milyen szakadék tátong. Mivel a Waymo vagy az Uber sosem gyártott még kamiont, a fejlesztésnek ezt az elemét kevésbé tudja jól megbecsülni.
Ezért nem meglepő, hogy az óvatosabb német megközelítés most még elsősorban nem is arra koncentrál, hogy a sofőrt teljes mértékben ki tudja iktatni a rendszerből, hanem arra, hogy minél több segítséget adjon neki.
