Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2023. szeptember 17. 04:34 Adat, Vállalat

Több mint 100 százalékkal nő az akkuipar Magyarországon, de volt ez már 4400 százalék is

Idén júliusban valamivel több, mint 231 milliárd forint volt az akkumulátor és szárazelem gyártásával foglalkozó szakágazat összes nettó árbevétele a KSH adatai szerint, ami 4,6 százalékát teszi ki a teljes ipart jellemző adatnak. Összehasonlításképp érdemes visszatekinteni a 2010-es évek közepére: ekkoriban jellemzően még a 0,1 százalékát sem tette ki az akkumulátorgyártás forgalma a magyar ipar bevételeinek.

Az ágazatot a 2019-ben kezdődő felfutását megelőzően még a jellemzően gépjárművek indítóakkumulátorait gyártó, magyar tulajdonú vállalatok határozták meg, mint például a Jász-Plasztik, az Akksi és a Starter, ám a dél-koreai Samsung SDI és SK On (ekkoriban még SK Innovation), illetve a japán GS Yuasa beruházásai a 2010-es évek vége felé jócskán felforgatták azt: 

szinte a semmiből jött létre egy dinamikusan növekedő, alapvetően külföldre termelő ipari szegmens.

A Samsung gödi gyárában 2018-ban kezdődött a munka – ami eleinte még rendhagyó módon csökkentette a magyar GDP-t, de 2019-ben már hozzájárult ahhoz –, majd egy évvel később Komáromban az SK On első egysége és a GS Yuasa miskolci telephelye is üzembe állt. A Samsung és az SK On ráadásul időközben kapacitásbővítésbe is kezdett, és Győrtől Nyíregyházáig az ország számtalan településén jelentek meg az akkumulátorok részegységeit gyártó kisebb-nagyobb, zömmel ázsiai vállalatok.

Mindez jól látszik a magyarországi akkumulátor- és szárazelemgyártók termelésének volumenindexén is. A Samsung éles indulásával a termelés jókora lendületet vett, 2019-ben mindvégig óriási növekedést mutatott a volumenindex az egy évvel korábbi szintekhez képest, főleg az év legvégén,

2019 decemberében ugyanis negyvennégyszer akkora intenzitással termelt a magyar akkumulátoripar, mint az előző év végén.

A folyamatos gyárbővítések és -létesítéseknek köszönhetően figyelemre méltó iramban bővült az ágazat az elkövetkező években is, igaz, a lendület 2023-ban némileg mérséklődött, de a növekedés az idei évben sem maradt el.

Az iparág felfutása a külkereskedelmi termékforgalom tükrében is látványos: a lítium-ion akkumulátorok tömegében kifejezett havi exporttevékenység 2019 szeptemberében lépte át az 1000 tonnát, idén júniusban pedig már 5755 tonnára nőtt az országból kivitt termékek összesített nettó tömege.

Kérdés, hogy a közelmúltban tapasztalt meredek növekedés meddig ível, ugyanis a már működő gyárak pontos kapacitása nem minden esetben ismert, és szinte meglepetésszerűen derült fény az elmúlt hónapokban az újabb és újabb akkumulátoripari beruházásokra az országban. Becslések szerint mindenesetre a már termelő és az eddig bejelentett, építés vagy előkészítés alatt álló üzemek teljes kapacitása 215 gigawattórányi energia tárolására képes akkumulátormennyiség évenkénti előállítására lesz majd alkalmas.

Ebből 100 gigawattórányi kapacitás a CATL Debrecenben, várhatóan körülbelül öt év múlva felépülő gyárához köthető. A növekedési potenciál nagyságát mindenesetre jól szemlélteti, hogy a Technológiai és Ipari Minisztérium egy évvel ezelőtti számításai szerint a Samsung SDI és az SK On magyarországi gyárainak összesített kapacitása 2025-re 47,3 gigawattórára, majd 2030-ra akár 87,3 gigawattórára nőhet, amihez időközben hozzáadódhat a CATL óriásberuházása, továbbá az Eve Energy és a Sunwoda azóta bejelentett akkumulátorgyár-építései. Az ágazat tehát az eddigieken túl még jókora bővülés elébe néz, ráadásul az imént csak az akkumulátorokat ténylegesen előállító gyárakat vettük számba, holott azok beszállítói is szép számmal érkeznek az országba.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkParádés bért fizet, a gazdaságot mégis zsugorítja a kormány kedvenc külföldi cégeA kormány 35 milliárddal akarja támogatni a Samsung SDI gödi gyárát, amely tavaly gyarapítás helyett csökkentette a magyar gazdaság teljesítményét.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeszteséges, de már gyarapítja a gazdaságot a kormány kedvenc multijaTavaly 30 milliárd forintot tett hozzá a magyar gazdasághoz a Samsung gödi üzeme, amely már több mint kétezer embert foglalkoztat.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKétszer annyi akkumulátort gyártunk majd Magyarországon, mint autótEurópa legnagyobb akkumulátorgyára ugyan nem nálunk lesz, de így is közel másfél millió elektromos autóhoz lesz elég az idehaza elkészülő mennyiség.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kínai akkumulátorgyár, aminek létesítését még Szijjártóék sem kommentáltákA Magyarországra készülő Sunwoda tavaly kezdett nagyvonalú tőkebevonásba, amiből 2025-ig megháromszorozná a kapacitásait.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat akkumulátor akkumulátorgyártás feldolgozóipar ipari termelés Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Váczi István
2024. február 26. 09:34 Adat

Váratlanul sokkal rosszabbul érzik magukat a magyar vásárlók, hogy lesz ebből növekedés?

Jelentősen romlottak a lakossági fogyasztói kilátások, pedig a kormány a fogyasztás felpörgésétől reméli a gazdasági növekedés újraindulását.

Stubnya Bence
2024. február 19. 11:19 Adat

Egyre kevesebb fiatal termeli meg a nyugdíjasok jövedelmét

Magyarország a középmezőnyben van az Európai Unióban az időskori függőségi rátája alapján.

Bucsky Péter
2024. február 19. 04:34 Adat, Közélet

1360 milliárdot költött az állam a Rogán-féle kommunikációra 2015 óta

A közbeszerzések közel háromnegyede került Balásy Gyula cégeihez a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderein.

Fontos

Váczi István
2024. február 26. 14:31 Világ

Minden eddiginél többet tudunk az orosz és az ukrán hadsereg veszteségeiről

Új veszteségadatok jelentek meg az Ukrajnában szemben álló hadseregekről az utóbbi napokban.

Mészáros R. Tamás
2024. február 26. 04:32 Világ

Amerika egyre kevésbé képes úrrá lenni a világ válságain

Joe Biden elnök számára egyre nehezebb az ukrajnai, izraeli és közel-keleti helyzet kézben tartása.

Hajdu Miklós
2024. február 25. 15:58 Közélet

A bevándorlás már a 2000-es években is terítéken volt a magyar politikában

A kétezres években is jellemző volt a munkaerőhiány a magyar gazdaságban, a mostanihoz hasonló reakciókat kiváltva az akkori Orbán-kormányból.