Idén júliusban valamivel több, mint 231 milliárd forint volt az akkumulátor és szárazelem gyártásával foglalkozó szakágazat összes nettó árbevétele a KSH adatai szerint, ami 4,6 százalékát teszi ki a teljes ipart jellemző adatnak. Összehasonlításképp érdemes visszatekinteni a 2010-es évek közepére: ekkoriban jellemzően még a 0,1 százalékát sem tette ki az akkumulátorgyártás forgalma a magyar ipar bevételeinek.
Az ágazatot a 2019-ben kezdődő felfutását megelőzően még a jellemzően gépjárművek indítóakkumulátorait gyártó, magyar tulajdonú vállalatok határozták meg, mint például a Jász-Plasztik, az Akksi és a Starter, ám a dél-koreai Samsung SDI és SK On (ekkoriban még SK Innovation), illetve a japán GS Yuasa beruházásai a 2010-es évek vége felé jócskán felforgatták azt:
szinte a semmiből jött létre egy dinamikusan növekedő, alapvetően külföldre termelő ipari szegmens.
A Samsung gödi gyárában 2018-ban kezdődött a munka – ami eleinte még rendhagyó módon csökkentette a magyar GDP-t, de 2019-ben már hozzájárult ahhoz –, majd egy évvel később Komáromban az SK On első egysége és a GS Yuasa miskolci telephelye is üzembe állt. A Samsung és az SK On ráadásul időközben kapacitásbővítésbe is kezdett, és Győrtől Nyíregyházáig az ország számtalan településén jelentek meg az akkumulátorok részegységeit gyártó kisebb-nagyobb, zömmel ázsiai vállalatok.
Mindez jól látszik a magyarországi akkumulátor- és szárazelemgyártók termelésének volumenindexén is. A Samsung éles indulásával a termelés jókora lendületet vett, 2019-ben mindvégig óriási növekedést mutatott a volumenindex az egy évvel korábbi szintekhez képest, főleg az év legvégén,
2019 decemberében ugyanis negyvennégyszer akkora intenzitással termelt a magyar akkumulátoripar, mint az előző év végén.
A folyamatos gyárbővítések és -létesítéseknek köszönhetően figyelemre méltó iramban bővült az ágazat az elkövetkező években is, igaz, a lendület 2023-ban némileg mérséklődött, de a növekedés az idei évben sem maradt el.
Az iparág felfutása a külkereskedelmi termékforgalom tükrében is látványos: a lítium-ion akkumulátorok tömegében kifejezett havi exporttevékenység 2019 szeptemberében lépte át az 1000 tonnát, idén júniusban pedig már 5755 tonnára nőtt az országból kivitt termékek összesített nettó tömege.
Kérdés, hogy a közelmúltban tapasztalt meredek növekedés meddig ível, ugyanis a már működő gyárak pontos kapacitása nem minden esetben ismert, és szinte meglepetésszerűen derült fény az elmúlt hónapokban az újabb és újabb akkumulátoripari beruházásokra az országban. Becslések szerint mindenesetre a már termelő és az eddig bejelentett, építés vagy előkészítés alatt álló üzemek teljes kapacitása 215 gigawattórányi energia tárolására képes akkumulátormennyiség évenkénti előállítására lesz majd alkalmas.
Ebből 100 gigawattórányi kapacitás a CATL Debrecenben, várhatóan körülbelül öt év múlva felépülő gyárához köthető. A növekedési potenciál nagyságát mindenesetre jól szemlélteti, hogy a Technológiai és Ipari Minisztérium egy évvel ezelőtti számításai szerint a Samsung SDI és az SK On magyarországi gyárainak összesített kapacitása 2025-re 47,3 gigawattórára, majd 2030-ra akár 87,3 gigawattórára nőhet, amihez időközben hozzáadódhat a CATL óriásberuházása, továbbá az Eve Energy és a Sunwoda azóta bejelentett akkumulátorgyár-építései. Az ágazat tehát az eddigieken túl még jókora bővülés elébe néz, ráadásul az imént csak az akkumulátorokat ténylegesen előállító gyárakat vettük számba, holott azok beszállítói is szép számmal érkeznek az országba.
