Magyarországon létesítené első európai üzemét a világ kilencedik legnagyobb akkumulátorgyáraként számon tartott Sunwoda, derült ki mellékesen a kínai vállalat és a koreai SK IE Technology közötti megállapodás bejelentéséből. További részletek – például a pontos helyszín – egyelőre nem ismertek, és hiába kereste az információt kiszúró Világgazdaság a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, nem kommentálta a kormány az értesülést.
A Sunwoda mindenesetre a jelenlegi 40 gigawattórás kapacitását 138-ra tervezi bővíteni 2025-ig, hamarosan tehát fény derülhet a még nem ismert körülményekre.
A szándék komolyságáról árulkodik, hogy egymást érik a kínai vállalat tőkebevonási törekvéseivel kapcsolatos hírek. A cég jelenleg 580 millió dollárnyi friss tőke bevonását tervezi a Bloomberg értesülései szerint, a lehetséges befektetőkkel már zajlanak az egyeztetések, és az első részvényeladásra júniusban sor is kerülhet. Ezt megelőzően tavaly novemberben 440 millió dollár értékű globális letéti jegyeladással gyűjtött tőkét Svájcban az egyébként a sencseni értéktőzsdén jegyzett cég, 2022 februárjában továbbá 400 millió dollárral szállt be 19 befektető a vállalat finanszírozásába – ekkoriban számolt be arról is az amerikai lap, hogy
a Sunwoda 3,1 milliárd dollár értékben vonna be új forrásokat az elektromos járművekbe szánt akkumulátorgyártó-kapacitásai növeléséhez.
Az 1997-ben alapított vállalat eleinte jobbára mobiltelefonokban használatos akkumulátorokat gyártott, az elektromos autókba szánt energiatárolókkal 2008-ban kezdett el foglalkozni, és azóta többek között a Renault-Nissannak, a Volkswagennek és a Volvonak is szállítja a termékeit. A cég gyártókapacitásai egyelőre Kínában és Indiában vannak, ez változhat a közeljövőben.
A Sunwoda nagyjából a Magyarországon már biztosan beruházó kínai Eve Energy-hez hasonló nagyságrendű vállalat, az idei első negyedéves árbevételét és a legyártott akkumulátorok összesített kapacitását tekintve, a CATL-hoz képest pedig értelemszerűen jóval kisebb szereplő a piacon – érdekesség, hogy a Sunwoda a termelőkapacitását épp akkora mértékben tervezi bővíteni, amekkora a CATL debreceni üzemének teljesítőképessége lesz.
Az újabb potenciális kínai beruházás aligha lehet meglepő annak fényében, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Ningbóban hangsúlyozta, hogy Magyarországon találkozhatnak a nyugat-európai járműgyártók a távol-keleti akkumulátorgyártókkal, amit kormány erősen támogat.
Mindeközben Németország és Kína kapcsolata meglehetősen feszült, a múlt héten Annalena Baerbock német külügyminiszter lényegében azzal vádolta kínai kollégáját, hogy országa az oroszok oldalára állt az orosz-ukrán háború kérdését illetően. Az Európai Unió továbbá – a magyar kormány ellenkezése mellett – hét kínai vállalat szankcionálását fontolgatja, amelyeket fegyverzetben felhasználható berendezések vagy alkatrészek oroszországi értékesítésével gyanúsítanak.
Noha a magyar kül- és gazdaságpolitika akár jelentős állami támogatások árán is igyekszik az országba csábítani az elektromos autók gyártásában érdekelt német, kínai és koreai szereplőket, a potenciális befektetők is látnak kockázatokat a magyarországi üzemlétesítésben. Ezek egyike a magyar áramellátáshoz kapcsolódik: az akkumulátorok és járművek gyártása meglehetősen energiaigényes, amit az uniós előírások következében egyre inkább karbonsemleges forrásokból kell kielégíteni, ám a magyarországi erőművek az elektromos áram nyolcvan százalékát fosszilis tüzelőanyagok égetésével állították elő 2021-ben.
