Magyarországon létesítené első európai üzemét a világ kilencedik legnagyobb akkumulátorgyáraként számon tartott Sunwoda, derült ki mellékesen a kínai vállalat és a koreai SK IE Technology közötti megállapodás bejelentéséből. További részletek – például a pontos helyszín – egyelőre nem ismertek, és hiába kereste az információt kiszúró Világgazdaság a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, nem kommentálta a kormány az értesülést.
A Sunwoda mindenesetre a jelenlegi 40 gigawattórás kapacitását 138-ra tervezi bővíteni 2025-ig, hamarosan tehát fény derülhet a még nem ismert körülményekre.
A szándék komolyságáról árulkodik, hogy egymást érik a kínai vállalat tőkebevonási törekvéseivel kapcsolatos hírek. A cég jelenleg 580 millió dollárnyi friss tőke bevonását tervezi a Bloomberg értesülései szerint, a lehetséges befektetőkkel már zajlanak az egyeztetések, és az első részvényeladásra júniusban sor is kerülhet. Ezt megelőzően tavaly novemberben 440 millió dollár értékű globális letéti jegyeladással gyűjtött tőkét Svájcban az egyébként a sencseni értéktőzsdén jegyzett cég, 2022 februárjában továbbá 400 millió dollárral szállt be 19 befektető a vállalat finanszírozásába – ekkoriban számolt be arról is az amerikai lap, hogy
a Sunwoda 3,1 milliárd dollár értékben vonna be új forrásokat az elektromos járművekbe szánt akkumulátorgyártó-kapacitásai növeléséhez.
Az 1997-ben alapított vállalat eleinte jobbára mobiltelefonokban használatos akkumulátorokat gyártott, az elektromos autókba szánt energiatárolókkal 2008-ban kezdett el foglalkozni, és azóta többek között a Renault-Nissannak, a Volkswagennek és a Volvonak is szállítja a termékeit. A cég gyártókapacitásai egyelőre Kínában és Indiában vannak, ez változhat a közeljövőben.
A Sunwoda nagyjából a Magyarországon már biztosan beruházó kínai Eve Energy-hez hasonló nagyságrendű vállalat, az idei első negyedéves árbevételét és a legyártott akkumulátorok összesített kapacitását tekintve, a CATL-hoz képest pedig értelemszerűen jóval kisebb szereplő a piacon – érdekesség, hogy a Sunwoda a termelőkapacitását épp akkora mértékben tervezi bővíteni, amekkora a CATL debreceni üzemének teljesítőképessége lesz.
Az újabb potenciális kínai beruházás aligha lehet meglepő annak fényében, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Ningbóban hangsúlyozta, hogy Magyarországon találkozhatnak a nyugat-európai járműgyártók a távol-keleti akkumulátorgyártókkal, amit kormány erősen támogat.
Mindeközben Németország és Kína kapcsolata meglehetősen feszült, a múlt héten Annalena Baerbock német külügyminiszter lényegében azzal vádolta kínai kollégáját, hogy országa az oroszok oldalára állt az orosz-ukrán háború kérdését illetően. Az Európai Unió továbbá – a magyar kormány ellenkezése mellett – hét kínai vállalat szankcionálását fontolgatja, amelyeket fegyverzetben felhasználható berendezések vagy alkatrészek oroszországi értékesítésével gyanúsítanak.
Noha a magyar kül- és gazdaságpolitika akár jelentős állami támogatások árán is igyekszik az országba csábítani az elektromos autók gyártásában érdekelt német, kínai és koreai szereplőket, a potenciális befektetők is látnak kockázatokat a magyarországi üzemlétesítésben. Ezek egyike a magyar áramellátáshoz kapcsolódik: az akkumulátorok és járművek gyártása meglehetősen energiaigényes, amit az uniós előírások következében egyre inkább karbonsemleges forrásokból kell kielégíteni, ám a magyarországi erőművek az elektromos áram nyolcvan százalékát fosszilis tüzelőanyagok égetésével állították elő 2021-ben.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
