Bár soha ennyi gáz nem volt még nyár végén az európai tárolókban, és rekordközeli a magyarországi telítettség is, a tavaly őszi időszakkal ellentétben ezúttal nem szakadt be a gáz ára. Mindez azt jelzi, hogy a kereslet úgy sem csökken, hogy az energiahordozó tárolása egyre nehézkesebb az Európai Unióban. A magyarázat az, hogy az európai szereplők részben már nem az EU-ban tárolják le a gázt, hanem egyre gyorsabb ütemben szállítják át Ukrajnába.

Nem ismétlődött meg a tavalyi anomália

A tervezettnél több mint két hónappal korábban sikerült annyi gázt összegyűjteni az európai tárolókban, amennyit az EU célként tűzött ki az idei betárolási időszak végére. Az uniós terv az volt, hogy a fűtési szezon kezdetére, azaz október második felére 90 százalék legyen a tárolók telítettsége, ezt azonban már augusztus 16-án átléptük. Jelenleg pedig már több mint 92,5 százalékos a töltöttség. Ez közel 99 milliárd köbméternyi tartalékot jelent, ami a teljes éves fogyasztás 27 százaléka, és nem mellesleg történelmi csúcs: korábban soha nem volt ennyi gáztartaléka az uniós országoknak augusztus végén.

Tavaly a magyar tárolók töltöttsége messze elmaradt az uniós átlagtól. Bár ez akkor sem jelentett érdemi problémát, hiszen itthon a fogyasztáshoz képest hatalmas a tárolói kapacitás^*Még ha az itt tárolt gázt nem is törvényszerűen a hazai téli fogyasztás kielégítésére használják fel., ezúttal azonban még jelentős lemaradásunk sincs. A napokban a magyar telítettség is átlépte a 90 százalékos uniós célt^*Magyarországra egyébként épp a magas tárolói kapacitás miatt más szabályok vonatkoznak, így itthon alacsonyabb töltöttség is elegendő lett volna., ami rekordközeli az évnek ebben a szakaszában.

Tavaly a betárolásnak ebben a szakaszában teljesen felborult az európai gázpiac. Mivel nem lehetett hova tenni a gázt, senki nem akart már úgy energiahordozót vásárolni, hogy azt rögtön meg is kapja, így bezuhant a kereslet. A kínálat viszont erre nem tudott rugalmasan reagálni: a cseppfolyósított földgázt szállító tankerek az európai partoknál álltak, hogy eladhassák a Közel-Keletről, az USA-ból vagy éppen Oroszországból hozott árut. A piacon túlkínálat alakult ki, és az azonnali szállításra vonatkozó gázárak lényegében összeomlottak.

A piacon azonban nem csak úgy lehet vásárolni, hogy a vevő rögtön meg is kapja a földgázt. Vannak úgynevezett határidős ügyletek, amikor az eladó csak meghatározott idő – például egy hónap – múlva szállítja le a földgázt. Az ilyen ügyleteknél pedig teljesen más volt a felállás. A vevők tisztában voltak vele, hogy ha elkezdődik a fűtési szezon, hirtelen újra szükség lesz szállításokra, így a határidős ügyleteknél nem csökkent a kereslet, és az árak sem változtak jelentősen.

Magyarul az azonnali és a határidős árak rendhagyó módon látványosan elszakadtak egymástól. Ezen pedig hatalmasat kaszálhattak azok, akik még el tudták helyezni – akár csak egy hónapra is – tárolókba a gázt, például azért, mert korábban lefoglaltak kapacitásokat, de még nem töltötték azt fel teljes egészében. Ebben az időszakban indultak meg látványosan a nyugati gázszállítások Magyarország irányába is, hiszen nálunk ekkor még volt szabad tárolói kapacitás.

Egy hasonló forgatókönyvre az idén is volt reális esély. Különösen, hogy már kora tavasszal látni lehetett: ezúttal a tavalyinál is korábban megtelhetnek az európai tárolók. Végül azonban – legalábbis egyelőre – mégsem ez történt: az azonnali és a határidős gázárak továbbra is együtt mozognak.

Olcsón adják

Az árak együttmozgása pedig arra utal, hogy a szabad uniós tárolói kapacitások rohamos csökkenése ellenére az azonnali szállítás iránti igény nem csökkent érdemben. Méghozzá azért nem, mert az európai gázkereskedők találtak az EU-n kívül is üres tárolókat, méghozzá Ukrajnában.

Az ukrán tárolórendszer a legnagyobb egész Európában: 31 milliárd köbméter földgázt tudnak elhelyezni földalatti létesítményekben. Közel ötször annyit, mint mi, és harmadával többet, mint a németek. Bár ennek a hatalmas kapacitásnak tavaly is csak a kisebb részét sikerült feltölteni, akkor a rendkívül bizonytalan helyzet, és a biztosítékok hiánya miatt fel sem merült, hogy az európai kereskedők ott helyezzenek el készleteket.

Mostanra azonban a piaci szereplők hozzáállása teljesen megváltozott.

Ebben valószínűleg szerepet játszott az is, hogy Ukrajnában kifejezetten olcsón lehet gázt tárolni. Miközben például Magyarországon tavasszal rendkívüli mértékben megdrágult a földgáz tárolása (voltak olyan tarifák, ahol 4-7-szeres volt az áremelkedés), addig az ukránok egy tavaly nyári masszívabb áremelés óta nem nyúltak a díjakhoz. Bár a különböző mértékegységek miatt esetenként nem egyszerű összehasonlítani a tarifákat, de maga a tárolás költsége például a hazainak csak a nyolcada-tizede körül alakul Ukrajnában.

A lapunknak nyilatkozó ágazati szakértő szerint az ukránok részéről ez teljesen tudatos lépés, ezzel próbálják ellensúlyozni a kockázatokat, és alávágni a konkurenseknek árban. Más kérdés, hogy Magyarországon ez most egyáltalán nem okoz problémát, hiszen olyan nagy a tárolók iránti igény, hogy a hazai létesítmények kihasználtsága így is lényegében teljes lesz.

Mindenesetre

az uniós szállítások már június végén felpörögtek Ukrajna felé, ekkor ráadásul elsősorban Magyarország irányából.

Az áramlási adatok alapján júliusban heti szinten durván 50 millió köbméter gáz ment hazánkból Ukrajnába. Ezt erősítette meg a helyi gázszállítási rendszert fenntartó cég is, amelynek beszámolója alapján a teljes hónapban 224 millió köbméter gáz futott be Ukrajnába Magyarország felől.

Komoly kockázat

Ennek a mennyiségnek a nagy részét ugyan a beszámoló szerint csak rövid távra tárolták el, de az európai kereskedők így is egyre nagyobb mennyiségben tartanak földgázt ukrajnai létesítményekben. Különösen, hogy az elmúlt hetekben más irányokból, is egyre több gáz érkezik Ukrajnába. Az elmúlt hetekben a magyarnál is jobban felpörögtek a szlovákiai szállítások, és az év korábbi szakaszaihoz képest a lengyel útvonal is kifejezetten aktív.

A trend szeptemberben pedig tovább fokozódhat, hiszen ahogy telnek az uniós tárolók, úgy válik egyre több kereskedő számára kizárólagos lehetőséggé az ukrajnai letárolás. Az ukránok egyébként a teljes 31 milliárd köbméteres kapacitásból 10 milliárdot különítettek el direkt az európai bérlők számára, ebből pedig még elég sok rendelkezésre áll.

Oleksiy Chernyshov, a Naftogaz állami gázszolgáltató vezérigazgatója a napokban beszélt arról, hogy

több mint 20 európai vállalat összesen 1,5 milliárd köbméter gázt tárol Ukrajnában.

Ez a tavalyi lényegében nullához képest hatalmas növekedés, ugyanakkor azt is jelenti, hogy a következő hónapokban akár még további 8,5 milliárd köbméternyi gázt vihetnek Ukrajnába uniós kereskedőcégek, hogy aztán visszahozzák onnan, amikor ősszel, vagy télen szükség lesz rá.

Más kérdés, hogy épp ez utóbbi az egyik legnagyobb kockázata az ukrajnai tárolásnak. Az egyértelmű háborús fenyegetés mellett ugyanis – a lapunknak nyilatkozó piaci szereplő szerint – a kereskedők attól is tarthatnak, hogy az ukránok esetleg a rendkívüli helyzetre hivatkozva nem engedik ki a gázt az országból. Bár Chernyshov a már említett interjúban külön kiemelte, hogy ilyenre nem kerülhet sor, az ukránoknak ugyanis van elég saját földgázuk is, a korábbi években a Naftogaz még kevésbé szorult helyzetben sem mindig bizonyult megbízható gázpiaci partnernek.

A vállalat vezérigazgatója szerint egyébként az ország saját tartaléka mostanra meghaladta a 14 milliárd köbmétert. Ez időarányosan 500 millió köbméterrel több a tavalyinál, és azt valószínűsíti, hogy elérik majd a betárolási időszak elejére kitűzött 14,7 milliárdos célt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat gáz gázár gáztároló Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában