„Nem messze tőlünk van egy terület, ahol a gyári új, de a szalonoknak még le nem szállított autókat tárolják. Ez a járvány alatt teljesen üres volt, most meg annyira tele van, hogy messziről napsütésben úgy néz ki, mintha egy tó lenne a helyén” – tavasszal ezzel a példával illusztrálta egy Németországban élő ismerős, hogy szerinte nagy bajban van a német autóipar.

Ő ezt annak tudta be, hogy a járvány alatt, az alkatrészellátás akadozása idején a gyártók a prémium modellek felé mozdultak el, és egyébként is bátran emeltek árat. Ez akkor üzletileg bejött, most viszont visszaüt: az ellátási láncok helyzete már lehetővé tenné több autó legyártását, a kereslet viszont hiányzik hozzá. A magasabb inflációs környezetben sok német reálbére csökkent, ráadásul az Európai Központi Bank kamatemelései miatt az autóhitelek megdrágultak. „Sokan inkább külföldi kocsit vesznek, főleg ha elektromos, akár kínait is” – tette hozzá az ismerős.

Bár az illető nem az autóiparban dolgozik, a jelek szerint fején találta a szöget. A Handelsblatt német gazdasági lap tegnap azzal a címmel jelentett meg egy cikket, hogy Miért fogy ki a megrendelésekből a Volkswagen, az Audi, a BMW és a Mercedes? Ezt persze nem kell szó szerint venni, de az adatok szerint tényleg elég borús a helyzet. Ha a koronavírus-járvány – és az ellátási láncok válsága – előtti időszakhoz hasonlítjuk a helyzetet, akkor a lap összegyűjtött adatai szerint a német autógyártók az idei első öt hónapban félmillióval kevesebb kocsit gyártottak le Európában, mint 2019 azonos időszakában. Ez közel 20 százalékos csökkenésnek felel meg.

A BMW megúszta nagyjából tíz százalékos visszaeséssel, míg a legnagyobb, 30 százalékos mínusz a Mercedesnél figyelhető meg (igaz, az utóbbinak részben az az oka, hogy a vállalat elfordulóban van a tömegmodellektől, és a nagyobb hasznot ígérő prémium szegmensben erősít). A Volkswagen-csoportnál közel 23 százalékos a visszaesés, és a hiányzó megrendelések miatt több elektromos modell gyártását is vissza kellett fogni.

Nem véletlenül, német iparági szinten tavalyhoz képest 30-50 százalék közötti a visszaesés az elektromos hajtású autóknál. Az ázsiai konkurencia árai az alsóbb kategóriákban sokkal kedvezőbbek, ráadásul szeptembertől változik az e-autók vásárlásához kapcsolódó állami ösztönző rendszer, ami további visszaesést idézhet elő. Az összes hajtástípust egyben vizsgálva a német márkakereskedők és szervizek szövetségének alelnöke szerint fennáll annak a veszélye, hogy már soha nem tudnak visszatérni a járvány előtti eladási szintekhez.

Azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy a némettel sok szálon összenőtt magyar autóiparban mit okoz a német vállalatok csökkenő rendelésállománya. Az látszik, hogy az akkumulátorgyárak mellett a járműipar húzza az összességében gyenge magyar ipari teljesítményt, ez alapján egyelőre nincs baj.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópát célozta be a kínai autóipar, de mitől növekszik ilyen rohamosan?Németországot megelőzve már a második legnagyobb autóexportőr Kína, amelynek a saját márkái csak most kezdenek megjelenni az európai piacon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországon is terjeszkedik a „kínai Toyota”A BYD idén a világ második legnagyobb akkumulátor- és elektromosautó-gyártójává vált alacsony árainak köszönhetően. Egy kisebb üzemmel most a magyarországi pénzeső alá is beáll, de a fő célpont a német piac.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegszorító program bevezetésére készül a VolkswagenA márka erős, de nem termel elég nyereséget, ezen változtatna a menedzsment.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat autógyártás autóipar BMW megrendelés mercedes németország Volkswagen Olvasson tovább a kategóriában