Most igazi húzófilm sincs, így nettó veszteséget termel minden nyitva tartott óra
Így foglalta össze röviden egy mozis szakember az ágazat jelenlegi helyzetét. A mozik esetében eddig is komoly költségtétel volt az energia, az idei áremelkedés után azonban szinte a teljes bevételt elviheti a fűtés és a villanyszámla. Fejlesztésekre már nincs idő, bezárni kockázatos, nyitva tartani még inkább. Így marad a remény, hogy folytatódik az energiaárak elmúlt hetekre jellemző csökkenése.
A rezsi befizetése után nem marad semmi
A Corvint és öt fővárosi művészmozit fenntartó Budapest Film Zrt. 2021-ben közel 47 millió forintot költött villamos energiára és gázra. A nagyobb tétel akkor az áram volt, amit 2021-re kilowattóránként 19,87 forintért szerzett be a társaság. A jelenlegi piaci körülmények között ilyen fix áras szerződéseket már nem nagyon lehet kötni, a kereskedők a tőzsdei jegyzéshez rögzített ajánlatokat adnak. A szeptemberi átlagos tőzsdei ár pedig közel 160 forint volt kilowattóránként, azaz a kereskedői árrés nélkül is a bő nyolcszorosa a 2021-ben fizetett összegnek.
A gáz esetében pedig ennél is nagyobb volt az áremelkedés az elmúlt két évben, így teljes reális, hogy jelen állás szerint nagyjából tízszeres árat kellene fizetnie a cégnek az energiáért, mint 2021-ben. Ez azért hatalmas probléma, mert az energiaköltség már tavaly is a vállalat teljes árbevételének 9 százalékát vitte el. Könnyű kiszámolni, hogy ha ezt megtízszerezzük, akkor a jegypénztárakban és a büfében hagyott pénz alig tizede marad meg a gáz és villanyszámla befizetése után.
Ez egyelőre csak azért nincs így, mert – amint ezt a G7-nek Liszka Tamás vezérigazgató elárulta – a Budapest Film Zrt-nek év végéig még kedvezőbb áron van szerződése a szolgáltatókkal. Ezt követően azonban az elmúlt hetek árszintje mellett a cégvezető számításai szerint is a teljes jegybevételt elviheti az energiaköltség.
A kisebb mozik borulhatnak
A Budapest Film Zrt. helyzete egyáltalán nem egyedi, a lapunknak nyilatkozó ágazati szakértők és szereplők egybehangzóan azt állították: ha nem is egyforma mértékben, de minden mozit nagyon súlyosan érint az energiaárak elszállása. Tóth Dániel mozitechnológus, a számos piaci szereplővel kapcsolatban álló Data Center Soultion Kft. ügyvezetője, aki Ózdon maga is üzemeltet egy mozit, azt mondta: azzal, hogy az áram ára a tízszeresére nőtt, náluk a bevétel fele már erre megy el. Márpedig nagyjából ennyi az, ami a moziüzemeltetőnél maradna, ökölszabály szerint ugyanis a jegypénztárakban befolyó pénz 50 százaléka a filmforgalmazóknak megy.
A fűtésről pedig akkor még szó sem esett. Ezt Ózdon ugyan továbbra is viszonylag olcsó távhővel oldják meg, de nem mindenki ilyen szerencsés.
Tóth Dániel tapasztalatai szerint
a legnagyobb gondban az önkormányzati fenntartású létesítmények lehetnek.
Bár ezek a jegy és büfébevételeik mellett eddig az önkormányzattól is számíthatnak anyagi támogatásra, ezúttal ez sem biztos, hogy elég lesz. Különösen, hogy a települések számára is komoly fejtörést okoz az energiaárak elszállása, sok helyen egyáltalán nem tudják, hogyan fogják megoldani a finanszírozást. Már most látszik, hogy számos településen sakkozni kell a szolgáltatásokkal, és lesznek olyan létesítmények, amelyeket kénytelenek bezárni. Szombathelyen már hetekkel ezelőtt eldőlt, hogy a helyi mozi is ezek között lesz.
Nem sokkal jobb azonban a néhánytermes magántulajdonban lévő kismozik helyzete sem, ezeknél is hónapok óta a vészforgatókönyveken dolgoznak már. Iván László, a Kisvárdán egy miniplex mozit üzemeltető Szabolcs Cinema Kft. tulajdonosa a G7-nek azt mondta: egyelőre nem látja, hogy mennyit emelkednek az energiaköltségeik, de számolnak azzal, hogy változtatni kell a működésükön. Még úgy is, hogy ők nagyon szerencsés időzítéssel, az idén nyáron építettek ki egy napelemes rendszert, ami a fogyasztásuk nagy részét kiválthatja, ha sikerül üzembe helyezni. Utóbbira azonban egyelőre még várniuk kell.
Tóth Dániel szerint a bevásárlóközpontokban működő multiplexek annyival valószínűleg kedvezőbb helyzetben vannak, hogy esetükben a mozit befogadó plázáknak lekötött energiaszolgáltatási szerződéseik vannak, az viszont még nem tiszta, hogy ebből mit hárítanak át a bérlőkre. Mindenesetre Buda Andrea, az ország legnagyobb lánca, I.T. Magyar Cinema Kft. PR- és marketing igazgatója a G7-nek azt mondta: a 18 Cinema City mozit üzemeltető hálózatnál még képlékeny hogyan fogják kezelni a helyzetet. Szeptembertől átálltak őszi nyitva tartásra, ami azt jelenti, hogy nem délelőtt tízkor, hanem dél és egy között kezdődnek a vetítések, de ez nem új gyakorlat, az iskolakezdés után minden évben meglépik. További intézkedésekről pedig még nem döntöttek.
Nincs sok lehetőségük
Kérdés azonban az is, hogy milyen egyéb intézkedésekről lehet egyáltalán dönteni, az ágazati szereplők szerint ugyanis elég korlátozott az eszköztáruk. A teljes bezárástól azért tartanak sokan, mert az újranyitást követően valószínűleg nagyon nehezen lehet majd csak visszacsábítani a nézőket – ezt már a járvány alatt is megtapasztalták a mozisok. A hazai látogatottság még 2022 nyarára sem állt vissza a járvány előtti szintre. A lapunknak nyilatkozók szerint a 2019-es rekord 70-80 százalékát sikerült elérni, és ezt támasztják alá a hivatalos bevételi adatok is.
Részben emiatt az áremelés sem túl reális forgatókönyv. A megnövekedett költségeket teljes egészében biztosan nem lehet áthárítani, ez ugyanis a nézőszám további eséséhez vezetne, amivel többet veszthetnek a mozik, mint amennyit az árak emelésén nyernek. Ráadásul ahogy erről már volt szó, a jegyek bevételének fele a forgalmazóknak megy, miközben a megugró költségek teljes egészében a mozik fenntartóit terhelik. A büfékben talán könnyebben elfogadják a nézők a drágulást, ám itt is csökkenő forgalommal számol a lapunknak nyilatkozók többsége.
Így egyetlen útként a költségek csökkentése marad, kérdés persze, hogy erre egy covid-időszak után mennyi mozgástér marad erre. A többség eddig is igyekezett takarékoskodni, így sokat már nem tudnak spórolni.
Több helyen is felmerült az előadások számának csökkentése.
Iván László például azt mondta, számolnak azzal, hogy hétköznapokon csak az egyik termükben tudnak majd vetíteni. Persze ez is kockázatos út, hiszen szintén a nézőszám esését eredményezheti. Az előadásszám csökkentése olyan időszakokban lehet reális, amikor nem nagyon vannak húzófilmek, és egy-egy vetítésre csak nagyon kevesen ülnek be. Most egyébként nagyjából ez a helyzet, így hamarosan el is kezdhetik tesztelni a mozisok a nézők ilyen intézkedésekre adott reakcióit.
Ám sok mozi számára valószínűleg ez sem lesz elég. Szakértők szerint elég valószínű, hogy lesznek olyan piaci szereplők, amelyek nem tudják elkerülni a bezárást. Ezen az segítene, ha az energiaárak jelentősen csökkennének, amire az elmúlt hetek piaci fejleményei alapján látszik is némi esély.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
