Hírlevél feliratkozás
Karsai Judit
2022. szeptember 28. 16:04 Vállalat

Mély válság fenyegeti a kockázatitőke-piacot Kelet-Közép-Európában

(A szerző a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos tanácsadója. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az elmúlt években a kockázati- és magántőke-ágazat növekedését egészen 2022 első feléig fűtötte az alacsony kamatok révén rendelkezésre álló nagy mennyiségű tőke, az ígéretes befektetési lehetőségek bővülése – többek között a digitalizáció rendkívül gyors térhódítása következtében -, és mindezek nyomán a kilépéseknél elérhető magas hozam. A befektetések 2021-ben és 2022 első félévében Európa fejlett piacain és a kelet-közép-európai régióban is szárnyaltak. A régióban számos, kiemelkedő nemzetközi tapasztalattal rendelkező külföldi alap nagy összegű befektetésére került sor.

Ennek köszönhető, hogy a régióban született unikornis cégek, vagyis az egymilliárd euróra értékelt vállalkozások száma már elérte a 40-et. Bár a régióban továbbra is kuriózumnak számítanak a 100 millió eurós alapok, amelyek a finanszírozott cégeknek fejlődésük későbbi szakaszában is megfelelő méretű befektetést tudnának nyújtani, fontos pozitív változások is vannak. Egyre több, kevésbé ismert régiós alapkezelő már a második, harmadik alapját hirdeti meg, és a sikeres cégeikből sok tapasztalatot szerző vállalkozók is egyre nagyobb számban nyújtanak valódi támaszt a régióban születő új startupoknak; mentorként, üzleti angyalként, avagy tőkealapok befektetőiként.

A kelet-közép-európai kockázati- és magántőke-befektetések tavaly 2003 óta a legmagasabb, 4,15 milliárd euró összeget értéket értek el, ami 672 cégbe történt befektetéssel valósult meg. Ezzel a régió az összes európai cégbe befektetett kockázati- és magántőke értékének 3 százalékát képviselte (2020-ban még csak 1 százalékot). Ugyanakkor ez az arány messze elmarad a régiónak az Európában megtermelt GDP-ből történő 10 százalék körüli és a lakosságból való 27 százalékos részarányához képest. A lemaradást jól érzékelteti, hogy – a befektetések összegét a GDP arányában kifejezve – a régióban elért 0,228 százalékos részarány csupán az egyharmada az Európa egészében mért 0,749 százalékos mutatónak.

A régió egyes országai között azonban igen nagy eltérések figyelhetők meg. Észtország a maga 1,574 százalékos mutatójával egész Európában a legmagasabb arányt érte el. A régió legmagasabb befektetési értékével rendszerint a lengyel piac rendelkezik, míg a korai fázisban nyújtott befektetések értéke és darabszáma alapján évek óta a magyar piac viszi el a pálmát. A régióban finanszírozást kapó magyarországi vállalkozások kiemelkedően magas számát jól érzékelteti, hogy 2021-ben a régióban korai fázisban tőkét kapó 607 cég 40 százaléka (241 cég) Magyarországon található. E sajátos rekord főként az állami tulajdonban álló, állami tőkealapok sorát kezelő Hiventures tevékenységéhez fűződik. (A Hiventures a 2018 és 2022 első féléve között végrehajtott befektetéseivel a legtöbb befektetéssel rendelkező alapkezelők között Európában a kilencedik helyet szerezte meg.)

A régióban 2021-ben befektetett – ilyen jellegű – tőke közel 60 százalékát kockázatitőke-befektetések adták, míg a maradék 40 százalékot magántőkealapok kivásárlásai tették ki. Európa egészét tekintve ez az arány éppen fordított, ami arra utal, hogy a fiatalabb cégeket a magántőkealapokhoz képest kisebb összegű tőkével ellátó kockázati tőke a régióban még jóval nagyobb szerepet játszik, mint a vállalatok átvételét finanszírozó magántőke.

Az idén februárban kitört, és egyre jobban eszkalálódó orosz-ukrán háború ellenére 2022 első felében folytatódott a régióbeli befektetések gyors növekedése. Értékük elérte a 3,2 milliárd dollárt, szemben a 2021. első félévi 1,4 milliárddal. A nagy növekedés főként a régión kívülről érkező befektetéseknek volt köszönhető. A félév során 1,1 milliárd dollár érkezett amerikai és ugyanennyi a régión kívüli európai kockázati befektetőktől.

Az első félév legnagyobb ügyletei közé tartozik a magyar kiberbiztonsági cég, a SEON által a „B” forduló keretében kapott 94 millió dolláros befektetés, amely a Szilícium-völgyből érkezett, az IVP nevű befektetőtől. A másik legjelentősebb idei befektetést a cseh online házhoz szállító Rohlik cég „D” fordulóban kapott 220 millió dolláros tőkebevonása volt, amely a Sofinova irányításával zajlott. A harmadik kiemelkedő ügylet a litván kiberbiztonsági cég, a Nord Security által kapott befektetés volt, melyet a Novator Ventures, a General Catalyst és a Burda Principal Investment együttesen nyújtott.

Tavaly a tőkegyűjtés, vagyis az új alapokba bevont tőkeígérvények közel 1,78 milliárd eurós összege is magasabb volt, mint az előző két évben. (Igaz, csupán kétharmada volt a 2018-ban gyűjtött 2,6 milliárd eurónak, ami 2007 óta a legmagasabb volt.) Ezzel 2021-ben a tőkegyűjtés terén – a járvány miatti átmeneti visszaesést követően – lényegében változatlan maradt a régió 1,4 százalékos súlya Európában. Az alapok befektetői összetételét nézve a térségbeli alapokat legnagyobb arányban továbbra is állami források táplálják. 2021-ben innen származott a források egynegyede, miközben Európa összes alapjából csupán 8 százalékot képviselt állami forrás.

Ugyanakkor a nyugdíjpénztárak részesedése – melyek tőkeerősebbek lévén az érettebb cégek befektetéseire is vállalkozni tudó nagyobb méretű tőkealapok finanszírozására is képesek – a régióban csak 8 százalékkal részesedtek, míg Európa egészében mintegy 20 százalékkal. 2021-ben a régióbeli forrásgyűjtésben a magyarországi piac állt az élen a maga 466 millió dolláros összegével, az összes régióbeli alapba frissen gyűjtött tőke 28 százalékát képviselve. Az összeg felét – a régióban szokatlan módon – egy olyan alapítvány biztosította, amelyet korábban költségvetési forrásból hoztak létre. 2021-ben a régióbeli 35 új alapból a legtöbbet, 13-at ugyancsak a magyar piacon állították fel az alapkezelők.

Vége az aranykornak

Miközben a befektetések továbbra is rekord összeget értek el Európában, a 2022-es évet már egekbe szökő infláció, meglóduló kamatszint, felrobbanó energiaárak, erősen romló növekedési előrejelzések és a recesszió kialakulásának fenyegető jelei jellemzik. Ezzel vége szakadt a kockázati tőke elmúlt tíz évét jellemző aranykornak.

A nemzetközi trendek a kelet-közép-európai kockázati-és magántőkepiacon is érvényesülnek, csak itt mindenre egy kicsit kisebb léptékben és némi késéssel kerül sor, mint Európa fejlettebb piacain. A régió magán- és kockázati befektetői hangulatának jelentős megváltozásáról tanúskodnak a Deloitte tanácsadó cég által rendszeresen készített CEE Confidence Survey felmérés friss adatai. A 2021 nyarán mért 149-es szintről ugyanis a bizalmi index 2022 nyarára 58-ra zuhant, ami alig valamivel haladja meg az eddig (2008 őszén) mért legalacsonyabb, 48-as szintet. A befektetők a tranzakciókhoz rendelkezésre álló finanszírozási források csökkenésére számítanak, a jövőben kevesebb időt terveznek szánni az új ügyletekre, és csökkentik piaci aktivitásukat. A régióbeli befektetők döntéseit ráadásul az Ukrajna ellen indított orosz háború földrajzi közelsége és az eszkalálódásától való félelem különösen erőteljesen befolyásolja.

A válsághatásoknak a kelet-közép-európai régióban tapasztalható lassúbb jelentkezését feltehetőleg a relatíve kisebb piacok és a nyugatinál alacsonyabb tranzakciós értékek magyarázzák. Emellett, mivel a régióban finanszírozott cégek közül sok a B2B piacon működik, sok olyan cég kap befektetést, amely már viszonylag korán bevételhez tud jutni a piacról, így e vállalkozások nem szorulnak kizárólag a kockázati tőkésekre. Továbbá, a régió vállalatait a korábbi befektetések idején sem értékelték olyan agresszíven felül, mint ami Nyugat-Európában már most gyors korrekcióhoz vezetett. A leértékelés amúgyis inkább csak a „B” fordulós, vagy ezt követő befektetéseket érinti, és ezekből a régióban még viszonylag kevés van.

Nem ismeretlen helyzet

A régióban 2022 első felében lezajlott közel 400 tranzakció közül csak egynek az értéke haladta meg a 250 millió dolláros határt – az észt Bolt nevű unikornis cég „F” fordulójában kapott 628 millió dolláros befektetése –, és nyolc további ügyletre került sor a 100 és 250 millió dollár közötti mérettartományban. Ilyen volt többek között a Rohlik, az Ataccama és a Productboard vállalatokba történt befektetés. A régiós befektetések túlnyomó többségére az elő-magvető és magvető stádiumú cégek körében kerül sor. A térség fiatal vállalkozásai számára a kockázati tőke volumenének megcsappanása nem jelent teljesen ismeretlen helyzetet, mivel az itteni cégek európai társaiknál már eddig is sokkal nagyobb arányban voltak kénytelenek kizárólag saját forrásaikra támaszkodni.

Miként az a koronavírus-járvány idején is megfigyelhető volt, a válság hatásának enyhítésére a kormányok várhatóan Európa-szerte állami forrásokat fognak elkülöníteni a privát források megcsappanása miatt kinyíló finanszírozási szakadék enyhítésére. Arra fognak törekedni, hogy a rendkívül ígéretes, gyors növekedési képességgel rendelkező startupok finanszírozása minél kevésbé törjön meg, és meg tudják menteni az állam számára fontos, nehéz helyzetbe jutott cégeket. És hogy a piaci szempontok az állami beavatkozások során is érvényesülhessenek, a hatóságok a kormányzati források igénybevételéhez feltehetőleg meghatározott arányban privát tőke társítását várják majd el a befektetőktől. Emellett a befektetési kedv serkentése érdekében nagy valószínűséggel igyekeznek majd növelni a kockázati- és magántőkealapok befektetőinek kedvezményeit is.

A kelet-közép-európai régióban azonban már eleve olyan jelentős az állami/közösségi források részvétele az alapok tőkegyűjtésében, hogy ennek erőteljes fokozása már gátolhatja a piaci szempontok érvényesülését, sőt a privát befektetők piacról való kiszorulásához vezethet. A régióbeli kormányzatok azonban a források növelése és átcsoportosítása mellett sok más eszközt is bevethetnek, hogy a mostani válságot követő időszakra már jobb feltételeket teremtsenek a versenyképes fiatal cégek működéséhez. Ilyen többek között a zökkenőmentesebb vállalkozásindítás feltételeinek megteremtése, a tehetséges alapítók és vezető iparági szakemberek megtartására és becsábítására alkalmas vízumszabályok kialakítása, a munkavállalói részvényopciós programok kedvező szabályozása, a digitális fejlesztésekhez szükséges jogszabályok kidolgozása, a közbeszerzések során az innovatív induló cégek részvételének megkönnyítése, valamint a kormányzati szolgáltatások széleskörű digitalizálása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAnnyi pénzt öntött az állam a magyar startup ökoszisztémára, hogy az megfulladt160 milliárdot költött a kockázati tőkepiacra a magyar állam, amivel sikeresen szorította ki a külföldi befektetőket. Ezzel sikerült elérnie, hogy Magyarország a régió startup-sereghajtója legyen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok pénz keres gazdát, de furcsa, szögletes szabályoknak kell megfelelniA G7 eheti podcastjában egy angyalbefektetővel, egy startup vezetőjével és egy egyetemi docenssel beszélgettünk. A befektetők sokféle szabályai megnehezítik a rugalmasságot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNyakunkon a recesszió?Elkerülhetetlennek látszik a félévnyi visszaesés, 2023 egésze pedig gazdasági stagnálást hozhat, redőnyt lehúzó vállalatokkal, emelkedő munkanélküliséggel és nehéz helyzetbe kerülő háztartásokkal.

Vállalat angyalbefektető felvásárlások gazdasági válság kockázati tőke magántőke magántőkealap startup Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán
2022. november 30. 04:34 Pénz, Vállalat

Jelentősen drágulhatnak a magyar szállodák, kérdés, mi lesz a vendégekkel

Nagyon durva költségnövekedéssel szembesültek a szállodák. Sokan bezárnak, így szűkül a kínálat, ami a többieknek teret nyithat az áremelésre. Kérdés, meddig lesz, aki kifizesse.

Hajdu Miklós
2022. november 28. 18:28 Vállalat

Egyre több jel utal arra, hogy a kínai CATL akkumulátorgyár és a BMW együttműködik Debrecenben

A BMW nyáron letette debreceni gyárának alapkövét, majd kisvártatva a kínai CATL hatalmas beruházást jelentett be. A napokban ismét a BMW lépett, a bajor vállalat ugyanis akkumulátorok összeszerelésére alkalmas üzemmel egészíti ki debreceni beruházását.

Stubnya Bence
2022. november 28. 14:28 Támogatói tartalom, Vállalat

Ígéretes eredményekkel zárult a négynapos munkahét eddigi legnagyobb magyarországi kísérlete

Javult a hatékonysága és a munka-magánélet egyensúllyal való elégedettsége a Telekom dolgozóinak, akik négynapos munkahétre álltak át. Februártól a résztvevők számát duplázva folytatódik a tesztidőszak.

Fontos

Forint Ferenc
2022. december 3. 07:25 Élet, Támogatói tartalom

Lakáshitel: vége felé közeledhet a kamatemelkedés?

Végre megcsillan a fény az alagút végén, ugyanis a hitelkamatokat befolyásoló egyes pénzpiaci mutatók már csökkenésnek indultak.

Hajdu Miklós
2022. december 2. 12:11 Világ

Fagyhalálra ítélné Putyin az ukrán városlakókat, folyamatos tűz alatt tartják az oroszok a civilek energiaellátását

Fél évbe is beletelhet, mire sikerül helyreállítani az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami folyamatos orosz támadás alatt áll.

Bucsky Péter Buzder Gábor
2022. december 2. 09:57 Pénz, Támogatói tartalom

Felével csökkenhet a ház vagy lakás rezsije energetikai felújítással

Kevesen döntenek az energetikai korszerűsítés mellett, pedig akár 60-80 százalékos energiamegtakarítást is el lehet érni vele.