Noha a kockázatitőke-befektetések idei összege várhatóan a tavalyi rekordot is túlszárnyalja, az üzleti hangulat már gyökeresen megváltozott a régió kockázati- és magántőkepiacán.
160 milliárdot költött a kockázati tőkepiacra a magyar állam, amivel sikeresen szorította ki a külföldi befektetőket. Ezzel sikerült elérnie, hogy Magyarország a régió startup-sereghajtója legyen.
A G7 eheti podcastjában egy angyalbefektetővel, egy startup vezetőjével és egy egyetemi docenssel beszélgettünk. A befektetők sokféle szabályai megnehezítik a rugalmasságot.
A kockázati tőke gyorsan jön, de gyorsan el is tűnik, a jelek szerint Közép-Kelet-Európában most egy kibontakozó regionális ciklus felszálló ágában vagyunk.
Fél évvel az előző után újabb tőkebevonásról számolt be a Budapesten ételkiszállítási és taxis szolgáltatással is jelen lévő Bolt: a vállalatba 628 millió eurót fektettek be.
Világraszóló startup ötletet nem sikerült még felkarolni állami forrásokkal, de a cégek túlnyomó többsége korai szakaszban van, és növekszik.
Pedig az összeg nagyjából ugyanazt a fejlettségi fokozatot, egy 20-30 fős csapat pénzügyi bázisát biztosítja hasonló időtávra.
Mi a helyzet a kezdő fázison már túljutott cégekkel, amelyeknek több millió eurós tőkebefektetésre volna szükségük ahhoz, hogy nemzetközi szinten is labdába rúghassanak? G7 podcast.
Kelet-Európa egyik leggazdagabb embere is befektetett a Barionba, amelynek 8-10 százalékos részesedése van a magyar online fizetési piacon.
A koronavírus járvány kétségtelen legnagyobb nyertese a technológiai szektor. Legalábbis azok az ismert tech-cégek, amelyeknek részvényeivel tőzsdén kereskednek. Nem olyan egyértelmű azonban a helyzet, ha összességében a technológiai cégek, különösen a startupok helyzetét vizsgáljuk.