Az európai mezőgazdasági termelők és élelmiszergyártók szerint télen áruhiány és jelentős további drágulás várható, ezért az iparágnak kormányzati segítségre van szüksége, hogy fedezni tudja a megnövekedett energiaköltségeit – írja a Financial Times.
A Copa-Cogeca, az uniós mezőgazdasági termelők szervezete, valamint a FoodDrink Europe és a PFP, két nagy élelmiszer-termelői szövetség közölte, hogy egyes tagjaik üzemeket zártak be vagy a termelés csökkentésére kényszerültek. A szervezetek szeretnék elérni, hogy az általuk képviselt iparágak maradjanak ki az energia kvótaalapú elosztásának rendszeréből, ha az Európai Unió a terveknek megfelelően ebbe az irányba indulna el.
Az energiaárak, különösen a földgáz és a villamosenergia árának emelkedése veszélyezteti az élelmiszeripari ellátási láncokat és ezáltal az alapvető mezőgazdasági termékek, élelmiszerek és takarmány-alapanyagok folyamatos szállítását
– írják az uniós energiaügyi miniszterek brüsszeli rendkívüli ülése előtt kiadott közleményükben.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által szerdán ismertetett javaslatcsomag alapján a villamosenergia-árak csökkentésére vonatkozó uniós tervekben szerepel a „kötelező keresletcsökkentés”, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy egy központi mechanizmus alapján dőlne el, hogy mely cégek juthatnának áramhoz és földgázhoz, és hogy mennyihez. Az energiaügyi miniszterek pénteki brüsszeli tárgyalásán szó lesz az Európai Bizottság azon javaslatáról is, ami extranyereség-adót vetne ki az energiaár-emelkedésen sokat kereső cégekre. Ezekből a bevételekből azonban várhatóan nem a vállalatok, hanem a háztartások terheit enyhítenék.
Az élelmiszertermelés során a műtrágyázástól a betakarításon át a hűtésig mindenhol jelentős mennyiségű energiát használnak fel. A Copa-Cogeca főtitkára szerint emiatt a téli hónapokban akár számos alapvető zöldségből és gyümölcsből is hiány alakulhat ki, további drágulás mellett.
Magyarországon az általános inflációt eddig is jelentős részben az élelmiszerárak emelkedése hajtotta: a Központi Statisztikai Hivatal mérése alapján augusztusban éves alapon csaknem 31, a G7 nem reprezentatív mérése szerint pedig 38 százalékkal drágultak az élelmiszerek.
A további drágulás forrás jelentős mértékben az üvegházas termesztés körüli problémákból fakad: Svédország legnagyobb paradicsomtermesztője, a Nordic Greens például már közölte, hogy kihagyja a téli vetést a kigazdálkodhatatlan áramárak miatt.
A helyi földgáztermeléstől nem függetlenül a világ második legnagyobb mezőgazdasági exportőrévé váló Hollandiában szintén tömegével állítják le az üvegházakat, vagy fogják vissza a termelést. Mindez például a télen piacra kerülő paradicsom vagy uborka mennyiségét csökkentheti. Az angliai üvegházakból származó uborka és paprika mennyisége az idén várhatóan a szokásos fele körül alakulhat. A helyi termelők mostanában fejezik be a betakarítást, miközben általában egy-két hónappal később szoktak végezni.
Egyes termékek szezonja azért rövidülhet le, mert a gyümölcs vagy zöldség hűtése túl drága a termelőknek. A Financial Times erre a belga almatermelők példáját hozza, akik a szüretelés után nem tervezik sokáig tárolni az árut.
Cindy van Rijswick, a Rabobank elemzője a Reuters-nek nyilatkozva megjegyezte, hogy a jelenlegi válság valószínűleg hosszabb távon is a helyi termelés irányába tolja az ágazatot. „Olyan, mintha visszamennénk a történelemben, amikor Spanyolországban télen, az észak-európai országokban pedig nyáron termelték meg a saját zöldségeiket” – mondta.
