Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2022. szeptember 6. 04:34 Élet, Vállalat

„Mintha vegyszeres hordók között ülnék” – indulatos csatározás alakult ki egy dunántúli hulladékkezelő telep körül

„Amikor jön a szag, olyan, mintha vegyszeres hordók között ülnék. Sokszor éjszaka sem tudom miatta kinyitni az ablakot. Azóta azt érzem, mintha folyamatosan le akarna folyni valami az orromban, korábban sosem éreztem ilyet, nem is voltam allergiás” – egy középkorú mocsai lakó foglalta így össze még tavasszal, mi a baja a Komárom-Esztergom megyei település határában működő hulladékkezelő teleppel, amelynek működése idén egyre nagyobb hullámokat vert a településen.

A történet azért is érdekes, mert jól példázza, hogy pozitív vagy legalább semleges alapokról kiindulva hogyan romolhat el egy cég és a lakosság kapcsolata egy olyan ágazatban, amelynek szerepe az egész világban jelentősen fel fog értékelődni a következő években. Az egyre többet emlegetett körkörös gazdaság ugyanis egyebek mellett azt jelenti, hogy a termékek az életciklusuk végén – lehetőleg minél tovább tartó használat után – nem a szemétlerakóba vagy égetőbe kerülnek, hanem az alkotó anyagaikat szétválogatják, és újra termék lesz belőlük.*Az más kérdés, hogy erre már a gyártás során is gondolni kellene, és nem szabadna úgy összedolgozni anyagokat, illetve olyanokat használni, amelyeknél az újrafelhasználás nem megoldható, és legfeljebb elégetve kerülhető el, hogy egy hulladéklerakóban végezzék.

A körkörös gazdaság kiépítését a magyar kormány is célként határozta meg, az ezt szolgáló fejlesztésekre várhatóan ezermilliárdos nagyságrendben lesznek pályázati források, részben állami, részben uniós pénzből.*Ha egyszer majd lesz megállapodás az utóbbiakról. Nem meglepő módon ez a magyar államhoz és kormányhoz közel álló gazdasági szereplőket is megmozgatja. Mostanában kezdődik a magyar hulladékkezelési rendszer átalakítása, miután a Mol megkapta az államtól a piac egy részét koncesszióba 35 évre, 2023. július 1-től kezdve.

Ez főleg a lakossági szegmens, amelyet a kormány az előző évtizedben nonprofit tevékenységgé alakított, és kivásárolta, kiszorította innen a jelenős részben külföldi szereplőket. Ma már csak többségében állami vagy önkormányzati szolgáltatók foglalkozhatnak a lakossági hulladékkal, de ez a teljes mennyiségnek csak alig az ötöde. Ez kiegészül az intézmények és szolgáltató vállalatok kibocsátásával, és ezt a társaság szerint 4,7 millió tonnás piacot kapja meg fővállalkozóként a Mol. A cég becslése alapján ezzel az idehaza termelődő hulladékmennyiségnek 24 százaléka halad majd át a rendszerén.

Az iparvállalatok kiszolgálása viszont szabadpiaci tevékenység marad, és mint látni fogjuk, ezzel szép pénzeket lehet keresni. Ez a piac nem fordult fel olyan mértékben, mint a lakossági, gyakran ugyanazok a szereplők dolgoznak itt, mint a lakossági szektor átalakítása előtt – egyes cégek korábban mindkét szegmensben tevékenykedtek, míg mások mindig is csak az iparvállalatokat szolgálták ki, külső partnerként akár a teljes hulladékkezelési tevékenységet elvégezve.

Befektetőként így is elkezdtek megjelenni a szektorban kormányközeliként azonosítható szereplők. A mocsai történetben is főszereplő Éltex Kft. új többségi tulajdonosa például a Válasz Online cikke szerint a miniszterelnök veje, Tiborcz István közelébe sorolható. A debreceni központú Éltex az egyik legrégebbi magyar tulajdonú cég az ágazatban, 1989 óta foglalkozik hulladék gyűjtésével, kezelésével, feldolgozásával, ártalmatlanításával, kereskedelmével. A vállalkozást Vass Zoltán és a Vermes család tagjai alapították, és egészen idén január végéig ők voltak a vállalkozás tulajdonosai. Ekkor eladták a vállalat 70 százalékát a békéscsabai központú Global Refuse Holding Zrt.-nek, amelynek 80 százalékos tulajdonosa a Central European Opportunity Magántőkealap. Ez utóbbit az Equilor Alapkezelő kezeli, de a törvényi szabályozás miatt nem lehet tudni, hogy kinek vagy kiknek a pénze van a magántőkealapban, azaz végső soron ki az Éltex többségi tulajdonosa.

Vass Zoltán és Vermes Péter jelenleg is ügyvezető, önálló cégjegyzési joguk azonban már nincs, egy személyben az Éltexnél már csak Figura Ferenc írhat alá.*Az eladási tájékoztató szerint ugyanakkor az addigi menedzsment látja el az operatív tevékenységet, „a stratégiai döntéseket a szakmai befektetővel egyetértésben hozzák meg”. A Válasz Online őt több cikkben is Tiborcz István üzleti köréhez sorolta. Emellett az Equilor-szál is kapocs Tiborcz felé, a korábbi elemek*Tiborcz István személyes jó viszonya az Equilor-vezér Szécsényi Bálinttal, a Tiborcz BDPST Zrt.-jének és az Equilor-csoportnak közös otthont adó irodaház mellett ezt az is hangsúlyossá tette, hogy a többségében Tiborcz-tulajdonú Gránit Bank nemrég megvásárolta az Equilor Befektetési Zrt. többségi részesedését. (Akit érdekelnek a korábbi kapcsolódások részletei, érdemes elolvasnia a Válasz Online cikkét, cikkeit.)

Az Éltexet, a BDPST-t és az Equilor Alapkezelőt*Pontosabban rajta keresztül a tényleges tulajdonost, tulajdonosokat. is megkérdeztük, hogy az említett cikkekre is tekintettel akarnak-e többet elárulni az Éltex többségi tulajdonosáról. Az utóbbi nem tudott a nyilvánosan elérhető információknál többet elárulni, míg a BDPST csak arra hívta fel a figyelmet, hogy az említett Gránit bankos tranzakció az Equilor Alapkezelőre nem terjedt ki. Az utóbbi pedig a hatályos jogszabályok alapján a magántőkealapok tulajdonosairól nem adhat információt.

Tiborcz István érthetetlenül sokat hozó cégéhez képest koronagyémántnak ugyan nem mondható, de ha tényleg az ő üzleti körébe került az Éltex, akkor még ott is egy szabad szemmel látható szereplő. Tavaly ugyanis hatalmasat nőtt a vállalat forgalma és nyeresége is:

A növekedési kötvényprogramban végrehajtott 2,45 milliárd forintos forrásbevonáshoz kapcsolódva a Scope Ratings hitelminősítő ezt a vállalkozást is értékelte, és eszerint az Éltex ipari hulladékkezelésben a top háromban van Magyarországon, közép- és hosszú távú szerződései vannak olyan globálisan is ismert multikkal, mint a Procter & Gamble, a Bosch, a Samsung, a Henkel és a Continental.

Ennek a vállalatnak pedig az egyik legfontosabb hulladékfeldolgozó telephelye a mocsai. Ez a település északi szélén található, a legközelebbi lakóházaktól azonban így is csak nagyjából 800 méterre van, ráadásul az uralkodó északnyugati szélirány feléjük mutat.

Korábban volt már ebből probléma, a 2000-es években ugyanis egy alumíniumöntöde működött ugyanezen a telepen, amelynek – nem túl magas kéményből származó – füstje ezek felé a lakóházak felé sodródott. Épp ezért sokan megkönnyebbültek, amikor ez a tevékenység megszűnt, és annak is kedvező visszhangja volt, hogy amikor az Éltex 2016-ban beköltözött a közel 50 ezer négyzetméteres telephelyre, akkor vállalta a hátramaradt kohósalak eltávolítását, amit meg is tett.

Eleinte az Éltex a telephelyen főként csak a beérkező hulladék tárolásával, válogatásával, osztályozásával foglalkozott, és nem sok vizet zavart. A tevékenységet és a hulladékok körét azonban – ahogy a működési engedélyek alapján is nyomon követhető – fokozatosan bővítették, és egy ideje már hulladék feldolgozásával, aprításával, tömörítésével, hasznosításával is foglalkozik. A tevékenység egy része az alábbi, a mocsai telephelyen forgatott videón látható.

A telepen megfordulnak nem veszélyes és veszélyes hulladékok is, az utóbbiak évente maximálisan gyűjthető mennyisége közel 3 ezer tonna, míg az előkezelhető mennyiség több mint 2300 tonna. Ezen felül a fém és elektronikai termékeknél mindkét határ meghaladja az 1900 tonnát, és ezek részben nehézfémeket és azbesztet is tartalmazhatnak. A nem veszélyes hulladékoknál a telepen gyűjthető éves mennyiség 75 ezer tonna, az előkezelhető 70 ezer, míg a hasznosítható 20 ezer tonna.

„Tényleg nagyon büdös”

A bővüléssel párhuzamosan a lakossági félelmek és panaszok is megjelentek, és ahogy a bevezető idézet mutatta, a legtöbb gond a tevékenység szagával van. Mocsa polgármestere, Udvardi Marianna szerint a műanyag hulladék feldolgozása során használt víznek van olyan szaga, ami a falu telephez közelebbi felén élők életét megkeserítette. „Tényleg nagyon büdös, még esténként is lehetett érezni” – mondja a településvezető. Miután sorra érkeztek a bejelentések, a környezetvédelmi hatóság 100 ezer forintos környezetvédelmi bírságot szabott ki az Éltexre.

De nem is csak egy eset volt a – hatóságként fellépő – Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal lapunknak küldött válasza szerint:

Tavaly a kft. telephelyen folytatott hulladékgazdálkodási tevékenységének ellenőrzését folytatta le a hatóság előzetes értesítés nélkül. Az ellenőrzés során tapasztalt körülmények miatt bírság megfizetésére kötelezte a társaságot. Idén a gazdasági tevékenység keretében végzett, lakosságot zavaró bűzhatást okozó technológia vagy berendezés üzemeltetése miatt levegőtisztaság-védelmi bírság kiszabása történt meg. A hatóság a kft.-t intézkedési terv benyújtására is kötelezte, amelyben a cégnek be kell mutatnia, hogy milyen intézkedéseket tesz a lakosságot zavaró szaghatás megszüntetése és megelőzése érdekében.

Ahogy a polgármester mondja, a mérés szerint mérgező anyag nem került a levegőbe. A közelben élők közül azonban ez nem mindenkit nyugtatott meg, szerintük ugyanis – amennyire szemmel meg lehet ítélni – időnként a telepről sokkal csúnyábbnak tűnő füst került a levegőbe, mint amit a hatósági mérés során elemeztek.

Az Éltex lapunk kérdéseire küldött válasza szerint a bírságnak az volt az indoklása, hogy ugyan a kibocsátott füst nem szennyező, de zavaró hatású. „A hatóság egy intézkedési tervet kért tőlünk, hogy milyen lépéseket teszünk meg, hogy megszüntessük a zavaró szaghatást. Ezt az intézkedési listát beadtuk, és az önkormányzat képviselőivel írásban közöltük a várható átalakításokat. A műanyag-feldolgozó üzem termelését átmenetileg, a technikai átalakítások folyamata alatt megállítottuk. Hogy érzékeltessük a döntésünk súlyát, naponta 1,5 millió forint kárunk származik a megkötött szerződéseink nem teljesítéséből” – tette hozzá a választ elküldő Vass Zoltán ügyvezető.

Rendkívüli szennyezés

Akár a kibocsátott füstből származott a bűz, akár a telepen használt vízből, az utóbbi önmagában is sok aggodalmat keltett a faluban. Különösen azt követően, hogy

a mocsai szennyvízkezelő telepet 2022. március 24-25-én rendkívüli szennyezés érte. A szennyezés következtében a szennyvíz sötét színű és szúrós szagú volt, valamint a laborvizsgálati eredmények alapján többszörös határérték-túllépést mutatott a kémiai oxigénigény és az ammónium-nitrogén komponensek tekintetében.

A fenti mondatokat megfogalmazó, a létesítményt üzemeltető Északdunántúli Vízmű Zrt. az esetet követően feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. A rendőrség tájékoztatása szerint környezetkárosítás miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen, ez jelenleg is folyamatban van szakértő bevonásával.

Az Éltex szerint az esettel kapcsolatban nem merült fel a cég telephelyének érintettsége, „a vízügyi hatóság az Éltex Kft. rendszerét megvizsgálta és mindent szabályosnak és rendben valónak talált”. Ezt megerősíti a hatóság lapunknak küldött válasza is, annyi kiegészítéssel, hogy a folyamat még nem zárult le teljesen: „A vízi létesítmények üzemeltetésének megfelelőségét a vízügyi és vízvédelmi hatósági hatáskörrel rendelkező Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság rendszeresen ellenőrzi. A legutóbbi, 2022. június 7-én megtartott ellenőrzés során hatósági intézkedésre okot adó körülmény nem merült fel, ugyanakkor a keletkező szennyvizek kibocsátásával kapcsolatos kivizsgálás megkezdődött”.

A katasztrófavédelemnek volt dolga a környéken egy halpusztulás miatt is. Az RTL Klubon és a Blikken keresztül az országos sajtóba is eljutott, hogy a Galambos Lajos (Lagzi Lajcsi) birtokához tartozó, az Éltexhez és a szennyvíztisztító telephez is közel eső Boldogasszonyi-tóban tömeges halpusztulás történt a nyáron. A zenész a tévének azt mondta, szerinte nem a meleg és az oxigénhiány miatt pusztultak a halai, mérgezésre gyanakszik. Amikor a G7-nek nyilatkozott, már megvolt a katasztrófavédelmi vizsgálat, amely nem mutatott ki mérgezést. Igaz, szerinte ehhez hozzájárulhatott, hogy a tónak olyan részéből vettek mintát, amely a befolyási pontoktól távol van, így ott már felhígulhatott bármilyen idegen anyag. Az Éltex az RTL-nek és a Blikknek is cáfolta, hogy bármi köze lenne a halpusztuláshoz.

Nem a halpusztuláshoz kapcsolódik, de a helyiek gyanakvását növeli, hogy a telep környékén az idei, errefelé is borzasztóan aszályos nyáron sem száradtak ki a földek, pedig nem locsolták őket. „A telep melletti kukorica és napraforgó olyan magas és zöld, mint a legcsapadékosabb években” – mondta egy mocsai, aki forrásaink többségéhez hasonlóan névtelenséget kért.

A telep melletti napraforgótábla augusztus végén. Fotó: G7

A szépen fejlődő növényeknek akár örülni is lehetne, de időnként olyan sok volt a víz, hogy a telep kerítéséhez közel lévő árokban is állt, és nem volt valami biztató kinézete. „Jól látszik, hogy ez nem sima esővíz, és ez mind belemegy a talajba, a vízbázisunkba” – nyilatkozta az RTL Klubnak Bartal András mocsai önkormányzati képviselő. (Az alábbi képhez hasonló felvételek az RTL Klub riportjában is láthatók.)

Ez a jelenség eléggé rejtélyes. A telephelyen keletkezik kommunális szennyvíz a dolgozók mosdóhasználata miatt, ez azonban a csatornahálózaton keresztül távozik, és a közelben lévő szennyvízkezelő telepre jut. Az Éltex-telep legutóbbi nyilvános engedélye szerint a tevékenység során nem kell számolni technológiai szennyvízzel, „mivel ilyen jellegű technológia üzemeltetése nem tervezett”. Egy korábbi engedélyben pedig, a műanyag hulladék hasznosításának technológiai leírásánál az szerepel, hogy „a műanyag hulladékkel távozó víz (melynek folyamatos pótlása szükséges, óránként 1-1,5 köbméteres mennyiségben) az elektromos üzemű hőlégbefúvó ventilátorok segítségével kerül leszárításra. Az esetleges maradék víz pedig az agglomeráló rendszerben elpárolog”.

A munkavégzéshez kapcsolódó vizet az Éltex sem említett lapunknak, a kommunális szennyvízen kívül csak csapadékelvezető rendszerről írt a cég, „amelyen keresztül előtisztítást (olaj- és iszapfogó) követően szikkasztóárokba kerül a csapadékvíz”.

Csapadékvíz azonban az idei aszályos nyáron aligha magyarázhatta az említett jelenségeket, és a polgármester fenti, a bűz forrását magyarázó nyilatkozata is a műanyag-feldolgozás során használt vízre vonatkozott.

Műanyag darálék az Éltex egyik csarnokában augusztus végén. Fotó: G7

Mindenesetre az önkormányzat megvizsgáltatta az árokban lévő vizet. „Azt állapították meg, hogy egy kicsit az ammóniatartalom magasabb, de az elképzelhető, hogy a környező szántóföldek műtrágyázása miatt. Mindenesetre nem mérgező a víz, nem károsította a helyi élővilágot, leírták, hogy a vízben és a vízparton jelentős számban fordultak elő békák, ami szintén a vízminőség elfogadható mivoltára utal” – mondja Udvardi Marianna.

Ez azért is fontos, mert az Éltex közvetlen közelében több olyan állattartó telep is működik, ahol kútvizet használnak. Ezek közül a legnagyobb a Csányi Sándor Bonafarm-csoportjához tartozó Fiorács Kft.-é. A cég azt írta lapunknak, hogy a sertéstelepen található kutak vizét rendszeresen vizsgálják laboratóriumi módszerekkel, és a legutóbbi mintavétel alkalmával sem találtak semmilyen szennyezést. Hozzátették, a hulladékfeldolgozó működésének csak annyi negatív hatást tapasztalták, hogy néha némi édeskés-szúrós szag érzékelhető a pár száz méterre lévő telep felől.

Nehézfémek

Legjobban mégis az – az RTL Klub riportjában is elhangzott – információ borzolta a kedélyeket a faluban, hogy akkumulátorral kapcsolatos hulladékkezelési tevékenységet is végez az Éltex Mocsán. Ezt a cég a tévének és nekünk is határozottan cáfolta, a polgármester szerint azonban itt részben fogalomhasználati kérdésről van szó: a vállalat valóban nem bont akkumulátort, nem foglalkozik akkumulátorból származó részegységgel, olyan katód- és anódfóliával viszont igen, amelyek gyártási hibásak lettek, és így nem építették be az akkumulátorba az SK Battery komáromi gyárában.

Erre a faluban sokan azok is felkapták a fejüket, akik addig nem törődtek az Éltex-szel, mert a település szerencsésebb felében laknak. Ez a tevékenység ugyanis nehézfémekkel kapcsolatos, ami érthető módon sokak aggodalmát kiváltotta, a polgármestert is beleértbe.

„Az SK Batterytől hozzák azokat az anód- és katódfóliákat, amelyek sérültek, ezért nem építik be az elektromos akkumulátorokba. Tehát ezek fel nem használt alapanyagok. Ezeket ledarálják, erre kaptak próbaüzemi engedélyt a kormányhivataltól július 7-én 90 napra. Ez okozza itt a problémát, mert nehézfémeket tartalmazó anyagokat nyernek ki újra ezekből a fóliákból” – mondja Udvardi Marianna.

Nem növelte a faluban az Éltex iránti bizalmat, hogy a cég semmilyen tájékoztatást nem adott az említett próbaüzem megkezdéséről, és az erre vonatkozó engedélyt nem töltötte fel a honlapjára sem*cikkünk megjelenéséig, több korábbival ellentétben. Az önkormányzat ugyan megkapta a dokumentumot, de nem hozhatja nyilvánosságra.

Az Éltex képviselői július végén tájékoztatták az önkormányzati képviselőket, amikor már izzottak az indulatok a faluban, a helyieket tömörítő Facebook-csoportban néha durva hangvételű üzenetváltások voltak, részben a polgármesternek címezve. A tájékoztatás mellett az Éltex két kötelezettségvállalást tett, amelyet írásba is foglalt. Az egyik az, amelyre fent Vass Zoltán már utalt, és a polgármester szavai szerint azt irányozza elő, hogy a műanyag-feldolgozó üzemet olyan légszűrő berendezésekkel szerelik fel, amelyek megszüntetik a szaghatást. Ha pedig a beállítása, tesztműködése során újra büdös lesz, akkor csak jelezni kell ezt számukra, és leállítják ezt az üzemet – tette hozzá Udvardi Marianna. Most – ahogy Vass Zoltán is jelezte – szünetel ez a tevékenység.

Feldolgozásra váró zsákok az Éltex mocsai telephelyén augusztus végén. Fotó: G7

A másik vállalás az akkumulátorfóliákkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozik. Eszerint a gépek tesztelése miatt végigcsinálják a 90 napos próbaüzemet, utána viszont elköltöztetik ezt a tevékenységet az Éltex egy másik telephelyére, legkésőbb december 1-ig.

A G7 erre vonatkozó kérdéseire az Éltex csak szűkszavúan válaszolt. „Az Éltex Kft. üzleti érdekeit sérti a telephelyén folytatott tevékenység és jövőbeni terveinek nyilvánosságra kerülése. Az eddigi elvtelen támadás jelentős erkölcsi, anyagi kárt okozott cégünknek, amelyet részben jogi úton érvényesíteni fogunk” – jelezte Vass Zoltán.

Az ügyvezető egy másik kérdésre válaszolva úgy fogalmazott,

nem várjuk el, hogy mocsai emberek megértsék a tevékenységünk fontosságát, a környezet védelme kiemelt szerepét. Minden ipari vagy mezőgazdasági tevékenység valamilyen hatással jár. Együtt tudunk élni a gyomorforgató állati ürülék szaggal vagy a permetezés, műtrágyahasználat mérgező következményeivel, mivel tudjuk, hogy milyen célt szolgál. Nem értünk egyet a mezőgazdaságból származó veszélyes hulladékok égetésével és az alkalmazott kemikáliák maradékainak a szabálytalan kezelésével és az illegális szennyvízkibocsátásokkal. Nagyon nehéz elmondanunk a lakosok, képviselők számára, hogy a környezet védelme, a hulladékok újrahasznosítása nélkül nem lesz lehetősége az emberiségnek a továbbfejlődésre, a jelenlegi életszínvonal fenntartására.

Ezek a mondatok nem feltétlenül javítják majd a helyiekkel fenntartott kapcsolatot, abban pedig általánosságban – bármely telephelyükkel kapcsolatban – valószínűleg nem érdemes túlságosan reménykedniük az Éltex vezetőinek, hogy túl sokáig titokban lehet tartani a tevékenység részleteit.

Mocsán pedig valószínűleg nem is arról van szó, hogy a helyiek túlságosan kényes orrúak lennének, a panaszok főként nem városból frissen odaköltözőktől származnak. „Tudom, milyen a trágyaszag, meg azt is, milyen, amikor permeteznek. Nem vagyunk kényesek, évtizedeken át a háztáji disznótartásból épült a falu” – fogalmaz egyikük.

Bár ő azt szeretné, ha az Éltex az egész tevékenységét elköltöztetné a faluból, nem mindenkire jellemző a hozzáállás, amelyet egy angol betűszó alapján világszerte szoktak „nimby-jelenségként” leírni. Ez a „not in my backyard” (ne az én udvaromban) rövidítése, és azt jelenti, hogy általánosságban támogat valaki egy fejlesztést, de ne az ő közelében valósuljon meg.

Természetesen nem mindegy, hogy valakinek csak a szépérzékét zavarja mondjuk egy szélerőmű, vagy ténylegesen kell tartania attól, hogy káros anyagokat visz felé a szél, hiszen utóbbi esetben nagyon is indokolt a „nimby-zmus”. Lényegében ezt mondja a polgármester is.

„A nehézfémekkel dolgozó üzemet el kell vinni innen, ugyanis az uralkodó szélirány tényleg észak-északnyugati, és bármennyire is jó a technológia, előfordulhat, hogy valamennyi ilyen anyag bekerüljön a faluba. És az nem jó, ha nehézfémek kerülnének a falu levegőjébe” – mondja Udvardi Marianna. A többi tevékenységgel kapcsolatban viszont azt gondolja, hogy ha szennyezés és a falu zavarása nélkül zajlik, akkor jó lenne, ha maradna és fejlődne a cég, hiszen munkahelyeket teremt, és adóbevételeket biztosít. Az Éltex az utóbbi négy évben helyi iparűzési adó és önkéntes felajánlás formájában nyolcmillió forinttal járult hozzá a település fejlődéséhez.

A vállalat táblája és a telep egy része a Komáromba vezető út mellett. Fotó: G7

A jelek szerint az Éltex nem is készül kivonulásra, a napokban lehetővé tettek egy telepbejárást néhány helyi számára, ma délután pedig lakossági fórumon vesznek részt a képviselői. Jelenleg a cég – a munkamennyiségtől, szezonalitástól függően – 50-60 embert alkalmaz a mocsai telephelyen (egy részük külföldi állampolgár), a jövőben száz főig szeretnék felfejleszteni a létszámot.

A folytatás kicsiben megmutathatja, hogy mennyire fér meg egymás mellett Magyarországon a körkörös gazdasághoz nélkülözhetetlen hulladékfeldolgozás – amelynek az egymás után épülő gyárak miatt az akkumulátorok részegységeire is ki kell terjednie –, az ezt végző, akár kormányközeli üzleti körök tevékenysége, valamint a mindennek hatását potenciálisan elszenvedő helyiek érdekérvényesítő képessége.

(A szerző mocsai származású, 18 éves koráig a faluban élt.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLeszámolna a birtoklás egyeduralmával és a vég nélküli fogyasztással a jövő gazdasági modelljeA fogyasztás észszerűsítésével az emberiség ökolábnyomának jelentős csökkentését ígéri a körforgásos gazdaság, amelyre alapozva Orbán átalakítaná Magyarországot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzermilliárdos uniós támogatások pörgették rá Orbánt a gazdaság átalakításáraAz EU-tól 2600 milliárd forint érkezik főleg digitalizációra és a körforgásos gazdaság kiépítésére, Orbán pont ezekre alapozva változtatná meg a gazdaságot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország lehet az EU harmadik legnagyobb akkumulátorgyártója 2025-reHa sikerül felpörgetni a gyártás mellett az újrahasznosítást is, az EU az évtizedes fosszilis üzemanyagoktól való függőségét is megszüntetheti egy új jelentés alapján.

Élet Vállalat akkumulátor éltex equilor hulladékkezelés körkörös gazdaság kormányközeli vállalkozások mocsa sk tiborcz istván Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Katona Hajnalka
2022. szeptember 26. 17:33 Élet, Világ

Meg kell ijeszteni az embereket, hogy ne vásároljanak orvvadászoktól

Az állatok veszélyeztetettsége vagy a termékek káros hatása nem érdekli az embereket, így nem érdemes ezekre hivatkozni.

Fenyő D. György
2022. szeptember 26. 14:27 Élet, Közélet

Nagyságrendekkel kevesebb tananyagot kellene megtanítani az iskolában

Sok idő szabadulhat így fel, amit képességfejlesztésre lehet fordítani. Ha valaki nem képes szöveget értelmezni, akkor nemcsak egy új tudományt, hanem szakmát sem tud elsajátítani.

Fabók Bálint
2022. szeptember 23. 15:28 Élet

Az eredeti jegyár tízszeresébe kerül egy belépő az olaszok elleni meccsre a másodlagos piacon

A stadion befogadóképességének a többszörösét is megtölthették volna, így beindult a másodlagos piac. Eddig 1700 jegynél volt névátírás.

Fontos

Torontáli Zoltán
2022. szeptember 27. 04:34 Adat, Vállalat

Mennyivel olcsóbbak az árstopos magyar termékek, mint a szabadpiaci szlovák áruk?

Megnéztünk a szlovák és a magyar Lidl árait, látszik-e rajtuk, hogy az árstop miatti veszteséget hogyan kompenzálják.

Avatar
2022. szeptember 26. 16:23 Világ

Nem a jobboldal nyert nagyot, a baloldal bukott hatalmasat Olaszországban

A három jobboldali párt stabil parlamenti többsége a néhány százalékos javításuk mellett elsősorban a baloldal megosztottságának köszönhető.

Pálos Máté Hajdu Miklós
2022. szeptember 26. 04:24 Adat

Az abortusz egyre inkább a 24 év alattiak tapasztalata Magyarországon

Bár a sajtóban csak szívhangtörvény néven elhíresült rendelet több mint egy hete hatályos, mégsem egyértelmű, pontosan mi lenne az orvosok jogszabályi kötelessége, ahogy az sem, mire számíthatnak a várandós nők.

Ne hagyd ki