„Nagy konfliktus Orbán és Plenkovic között: A horvát miniszterelnök személyesen fogja megakadályozni a Fortenova magyar felvásárlását” címmel jelent meg cikk vasárnap a Nacional horvát hetilap honlapján.
Az egykori Agrokor átalakulásával létrejött Fortenova a régió legnagyobb mezőgazdasági vállalata. Idén áprilisban jelentették be, hogy a társaságban 43 százalékos részesedéssel bíró orosz Sberbank az Ukrajna megtámadása után bevezetett szankciók miatt eladja részesedését az Indotek Csoportnak. Az Indotek többségi tulajdonosa Jellinek Dániel, aki a Forbes idei listája alapján a tizedik leggazdagabb magyar 189 milliárd forintos vagyonnal.
A Nacional több politikai és gazdasági forrásra hivatkozva viszont azt írta, hogy a horvát kormány megpróbálja megakadályozni az üzletet. Az újság azzal magyarázta Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök döntését, hogy „komoly kétségei” támadtak az Indotek Csoport tulajdonosi hátterével kapcsolatban.
Mi nem fogunk annyira erősen fogalmazni, mint a Nacional: a horvát újság állításának a lényege, hogy „komoly kétségek” tárgya az, hogy Jellinek Dániel és Orbán Viktor között szorosabb üzleti kapcsolat lehet a látszatnál.
Jellinek Dániel a megkeresésünkre azt mondta, hogy az újság állításait légből kapott információknak tartja. „Egy ekkora ügyletnél rengeteg olyan ellenérdekelt van, akiknek érdeke lehet hamis információkat terjeszteni” – mondta.
Korábban számos magyar cikkben megjelent, hogy miután Jellinek országosan ismert vállalkozó lett, egyre szorosabb kapcsolatba került kormányközeli üzleti körökkel.
A Direkt36 például arról írt, hogy Jellinek többször üzletelt Tiborcz Istvánnal, és komoly állami támogatásokhoz is jutott. Jellineknek több olyan üzletnél is felmerült a neve, amelyek egybeesnek a kormány stratégiai céljaival. Az Indotek Csoport például kisebbségi tulajdonos lett az Auchan magyarországi cégeiben, illetve egy általa vezetett konzorcium vételi ajánlatot tett a ferihegyi repülőtér üzemeltetőjére. Legutóbb azért került a hírekbe, mert a bíróság szerint bűnsegéd volt egy uniós pályázati csalás ügyében.
A Nacional horvát hatóságok információjára hivatkozta azt is állította, hogy Orbán Viktor is lépéseket tett annak érdekében, hogy az Indotek részesedést szerezzen a horvát óriáscégben. Az újság szerint februári moszkvai találkozójukon Orbán közvetlenül Vlagyimir Putyintól kért engedélyt arra, hogy magyar érdekeltségbe kerülhessen a Sberbank részesedése a Fortenovában (a Sberbank az orosz állam többségi tulajdonában van). Orbán februárban öt órán át tárgyalt Putyinnal, ez volt az a találkozó a hosszú asztalnál, amelyet Orbán békemisszióként írt le, Putyin pedig nem mondott igazat a gáz áráról.
A Nacional forrásai szerint ezt követően Szijjártó Péter „rövid időn belül több alkalommal” is Moszkvába utazott, hogy a Sberbank vezetőivel tárgyaljon. Facebook-oldala alapján Szijjártó júliusban és augusztusban járt Moszkvában, ezek előtt pedig legutóbb februárban, Orbánnal egy időben.
Hétfő kora délután megkerestük Orbán Viktor hivatalát és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy kívánják-e kommentálni a cikk állításait, de kedd délutánig nem reagáltak.
Az újságcikkel kapcsolatban Jellinek azt mondta nekünk, hogy érvényes, aláírt szerződés van a Sberbank részesedésének megvásárlására, és előreláthatólag valamennyi jogi nehézséget sikerül megoldaniuk. Megerősítette nekünk a cikk azon állítását, hogy a Sberbank elleni nyugati szankciók bonyolítják az ügyletet, mivel amerikai, brit és uniós hozzájárulás is szükséges lenne a felvásárláshoz.
Jellinek azt mondta, hogy a legnagyobb falatnak számító amerikai hozzájárulást megkapták, akárcsak az EU jóváhagyását is, amelyet „jelen esetben a NAV illetékes szervének kellett kiadnia”. Mivel a Fortenova hivatalosan Hollandiába van bejegyezve, onnan is kell engedély, de Jellinek szerint az egy egyszerűsített eljárás lesz, mivel egy másik uniós tagállamtól, Magyarországtól megvan már a hozzájárulás. Így alapvetően az Egyesült Királyság engedélyét várják, és ez a hatóság előzetes jelzései alapján a következő hetekben megérkezhet.
A Vecernij nevű horvát napilap is arról számolt be augusztus 25-én, hogy az Indotek közel állt ahhoz, hogy megkapja az Egyesült Királyság jóváhagyását. A lap arra számított, hogy a tranzakció még idén megvalósul.
Jellinek az üzlet hátteréről azt mondta nekünk, hogy „az ügylet sikeres lezárása érdeke a horvát, a magyar és a cég működési területéhez tartozó többi nyugat-balkáni ország szereplőinek is. Így egy sokkal hatékonyabban működő horvát-magyar vegyes vállalat veheti fel a versenyt a nyugati élelmiszergyártókkal és kereskedőkkel, piacot biztosítva a régiós mezőgazdasági termelőknek és élelmiszergyáraknak, végső soron olcsóbb és jobb minőségű élelmiszert biztosítva a lakosságnak”.
A Fortenova részleges felvásárlása jelentős üzlet lenne. A Vecernij 500 millió eurósra (200 milliárd forintosra) becsüli a 43 százalékos tulajdonrész árát.
A Fortenovának több mint 50 ezer alkalmazottja van, ami nagyjából kétszer annyi, mint a legnagyobb magyar munkaadó, a Magyar Posta állománya. (Így a négymilliós Horvátországban különösen fajsúlyos gazdasági szereplő.) A Fortenova fénykorában a horvát GDP 15 százalékát adta. A kis- és nagykereskedelemmel, élelmiszeriparral és mezőgazdasággal foglalkozó óriáscég nyolc délkelet-európai országban több mint 30 millió fogyasztót szolgál ki.
Pénz
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás
Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
