Az emelkedő kamatok és az emelkedő árak révén a bankok és a nagy multicégek nagyobb haszonra, extraprofitra tesznek szert. A kormány ezért úgy határozott, hogy létrehoz egy rezsivédelmi alapot és egy honvédelmi alapot. Innen fizetjük majd a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeit. Kötelezzük a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.

Így indokolta Orbán Viktor az extraadók kivetését május végén egy Facebook-posztban. A kabinet által kieszelt magyarázat azóta komoly vitákat keltett, Michael O’Leary Ryanair-vezér és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter például napokig olyan stílusban üzengetett egymásnak, mintha a miniszterelnök posztja alatt vitatkoznának. A miniszter és a cégvezető vitájának alapkérdése azonban stílustól függetlenül teljesen jogos: elég nehezen érthető, miért épp ezeket az iparágakat szemelte ki a kormányzat.

Áremelkedés: pipa

Már a kezdetekben felmerült például, hogy miként maradhatott ki a szórásból az építőipar, amely első ránézésre eléggé beleillik a kormányzati narratívába. A szektorban az infláció már tavaly ősszel is két évtizedes csúcson volt, azóta pedig csak tovább gyorsult, és jelenleg már 25 százaléknál jár.

Persze ez nem jelenti azt, hogy az építőipari vállalatok hatalmasat nyerészkednek a megrendelőkön: a drágulás jelentős részben globális folyamatok eredménye, amit – különösen 2021 elején – a szektor cégei is megszenvedtek. Az ágazatban azonban – részben külső ösztönzők miatt – fixen magas a kereslet, a megrendelők hajlandók kifizetni a jóval magasabb árakat is, így a vállalatok szerződésállománya szinte egész 2021-ben elég stabilan emelkedett.

Ennek eredményeként pedig az építőipar kifejezetten erős évet zárt 2021-ben. Sok szempontból erősebbet, mint a megadóztatott iparágak.

Megugró nyereség: pipa

Ahhoz, hogy az egyes szektorok teljesítményét össze tudjuk hasonlítani, megvizsgáltuk, hogy az adott piacok nagy részét lefedő iparági szereplők árbevétele és adózott nyeresége hogyan alakult az elmúlt években. A ceginformacio.hu adatbázisát használva lekértük az ezer legnagyobb építőipari, illetve kiskereskedelmi, és a 100-100 vezető távközlési, valamint energetikai vállalkozás üzleti eredményeit a 2015 és 2021 közötti időszakra^*Azért dolgoztunk az egyes iparágakban különböző számú vállalattal, mert az különböző szektorokban jelentősen eltér az aktív cégek száma, illetve a piaci koncentráció is. Arra törekedtünk, hogy az elemzésbe bevont cégek a piac jelentős részét lefedjék, és így releváns információval szolgáljanak a teljes iparágról is. A cégek – saját bevallás alapján történő – tevékenységi besorolása persze nem mindig fedi teljesen a valóságot, így igyekeztünk kiszűrni a nem az adott ágazatba tartozó cégeket, és pótolni azokat, amelyek valamiért kimaradtak (nyilván ilyen elemszámú mintáknál ezt nem lehetett teljes pontossággal megtenni).
Azoknál a vállalatoknál, amelyek üzleti éve eltér a naptári évtől, a legutóbbi lezárt évet vettük 2021-nek.
A vizsgálatból a légi közlekedési cégeket azért hagytuk ki, mert viszonylag szűk piac, ráadásul a hazánkban aktív két legnagyobb fapados társaság veszteséges volt tavaly, így esetükben valóban nehezen értelmezhető az extraprofitra kivetett adó.
A pénzügyi szolgáltatókat pedig azért nem vizsgáltuk, mert ebben a szektorban árbevétel híján elég nehéz rangsort felállítani, ráadásul a viszonyítási alapnak választott 2015-ös évben az 50 legnagyobb, pénzügy szektorban ténykedő foglalkoztató együttesen veszteséget termelt, mivel ebben az évben az OTP és az MKB eredménye is negatív volt. Összességében azonban ezeknek a vállalatoknak az együttes adózott eredménye 2016 és 2021 között szűkebb sávban mozgott, mint bármelyik másik vizsgált ágazaté..

Ahogy a fenti ábrán is látszik, a négy ágazat közül tavaly és 2015-höz viszonyítva is az építőipari cégek nyeresége nőtt a legnagyobb mértékben. Pedig utóbbi szektor szempontjából a 2015-ös rajt nem is túl ideális, ugyanis 2016-ban az uniós források elapadása miatt masszívan visszaesett a teljes ágazat teljesítménye. A hanyatlás azonban csak időszakos volt, és azóta árbevételben triplázni tudott, nyereségét pedig közel ötszörösére növelte a jelenlegi ezer legnagyobb építőipari cég.

Árbevételben ugyan az elszálló áram- és gázárak miatt az energiaszektor tavaly jóval nagyobbat nőtt, mint az építőcégek, ám ez nyereségben kevésbé csapódott le. Ennek az a magyarázata, hogy az építőipar kifejezetten magas profitrátával működik: az elmúlt években a bevétel rendre 9-10 százaléka maradt meg nyereségnek.

Persze ez a mutató ágazatonként mindig is nagyon eltérő volt. A kereskedelemben például hagyományosan alacsony, hiszen itt az üzleti modell legtöbbször arra épül, hogy a vállalatok nagy mennyiséget értékesítenek kis haszonnal, és végül ebből a sok kicsiből adódik a nagy nyereségtömeg. Emiatt az egyáltalán nem meglepő, hogy a kiskereskedelmi és energetikai cégeknél magasabb az építőipar profitrátája. Az azonban már sokkal nehezebben magyarázható, hogy a távközlési vállalatoknál miért működnek most már tartósan nyereségesebben ezek a cégek.

Mi lenne a 94 milliárdnyi osztalékkal?

Összességében tehát az látszik, hogy az építőipar még a megadóztatott iparágakhoz képest is felülteljesített tavaly, így tényleg elég nehezen érthető, hogyan nem került be a többletteherrel sújtott szektorok közé. Ezt még azzal sem lehet indokolni, hogy az ágazat összegszerű nyeresége ne lenne elég nagy. Sőt, a legnagyobb ezer építőipari cég adózott profitja 2021-ben meghaladta az 500 milliárd forintot, ami több, mint a másik három ágazat összes vizsgált cégének nyeresége együtt.

Az egyetlen dolog, amely a miniszterelnöki indoklásból nem illik az építőipari cégek nagy többségére, az a multi jelző. Ezt a szektort ugyanis – a kiskereskedelemmel vagy a távközléssel ellentétben – nem elsősorban a nagy nemzetközi cégek uralják, hanem villámgyorsan növekvő kormányközeli vállalatok.

Tavaly a tíz legnagyobb építőipari cégből hét volt olyan vállalkozók tulajdonában, akik közismerten közeli kapcsolatot tartanak fenn fideszes politikusokkal.

A top 10-be Mészáros Lőrinc három cége került be, de szerepel a tízes listán a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László autópálya-építője, az Orbán Viktornak túrát szervező Garancsi István vállalata, a Tiborcz István botránycégét felvásárló csoport egyik társasága, illetve Matolcsy Ádám barátjának egy érdekeltsége is. A maradék három cég ugyan nem egyértelműen kormányközeli, de kettő ezek közül is feltűnik a felcsúti Puskás Akadémia szponzorfalán, ami azért jelzi, hogy szépen betagozódtak a NER-be.

Ez a tíz cég 2021-ben együttesen több mint 144 milliárd forint adózott nyereséget hozott össze, tehát az ezer legnagyobb építőipari vállalkozás profitjának közel 30 százaléka hozzájuk került.

A hatalmas nyereségből ráadásul 94 milliárd forintot ki is vettek osztalékként a tulajdonosok.

Ennek fényében talán már nem meglepő, hogy a top 10-be tartozó vállalkozások elmúlt évekbeli növekedése még az építőipari átlagot is messze felülmúlta. A tíz cég együttes profitja csak tavaly a másfélszeresére ugrott, hat év alatt pedig több mint hatszorosára emelkedett.

Ebben valószínűleg az is szerepet játszik, hogy a tíz vállalatból kettő olyan is van, amit csak 2014-2015 fordulóján alapítottak, így ezek lényegében nulláról nőttek hat év alatt 60 milliárdos forgalmú cégé. Méghozzá úgy, hogy a nyereségrátájuk is messze meghaladja az ágazati átlagot.

Az építőipart tehát minden jel szerint azért nem sarcolja – a saját definíciója szerint masszív extraprofitja ellenére sem – a kormányzat, mert ezzel a baráti vállalkozók zsebéből venné ki a legtöbb pénzt. Pedig itt még az is indokolttá tenné az adóztatást, hogy azt a pénz jelentős részben épp az állam tette be azokba a zsebekbe, gyakran túlárazottnak tűnő közbeszerzéseken.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRejtély, kihez került a Felcsút-szponzor építőipari cég közel 9 milliárd forintjaHatalmas nyereségéből hatalmas profitot fizetett a Soltút Kft., a pénz nagy része azonban néhány cégjogi ügylet eredményeként lényegében akárkihez kerülhetett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNER-építők mérlege: 30 milliárd bér, 60 milliárd osztalékA kormányközeli építőipari cégek kívülről akár nagyon hatékonynak is tűnhetnek, de ez a hatékonyság valójában járadékvadászat, a járadék pedig a NER-nél csapódik le.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSoha nem látott profitot hozott a járvány ideje a kormányközeli építőcégeknekMiközben az építőipar egészében látványosan visszaestek a megrendelések és csökkent a termelés is, a nagyobb vállalatoknál nem volt nyoma komoly krízisnek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat építőipar extraprofit különadó Mészáros Lőrinc Orbán Viktor Olvasson tovább a kategóriában