Úgy emelkedett nagyon magasan két évtizedes csúcsra az építőipari infláció, hogy a megugró költségek egy részét az építőipari vállalatok még le is nyelik. Különösen a lakosság számára legfontosabb szegmens, az épületek kivitelezése drágult. Ráadásul októberben a hivatalos adatok szerint még gyorsult az ágazati infláció. A következő hónapokban elkezdhet normalizálódni a helyzet, de ez nem árcsökkenést jelent, legfeljebb a további növekedés lassulását.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) külön is közöl negyedéves adatokat az építőipari árak alakulásáról, de csak több hónapos csúszással. A becsült ágazati inflációt ugyanakkor a termelési adatokból is ki lehet számolni. Ez alapján 2021 harmadik negyedévében a teljes építőipar átlagosan 12,8 százalékkal lett drágább, az épületek építése esetében azonban ennél is nagyobb mértékű, majdnem 15 százalékos volt a drágulás.

Már ez is 20 éves csúcsnak számított, hiszen 2001 legelején mértek magasabb inflációt a szektorban. A legutóbbi iparági termelési adatok alapján azonban az utolsó negyedévben még ezt a rekordot is sikerült megdönteni. A KSH adataiból a teljes építőiparra 17,1, az épületépítési szegmensre pedig ennél is jóval magasabb, közel 19,3 százalékos áremelkedés adódik.

Mivel a statisztikai hivatal az értékesítési adatokból indul ki, ez tulajdonképpen a megrendelői oldalon érzékelt infláció. A cégek költségnövekedése azonban esetenként ennél is lehet nagyobb. Korábban többször írtunk róla, hogy egyes építőipari alapanyagok ára a sokszorosára emelkedett, és bár a fa vagy a szigetelőanyagok esetében a csúcshoz képest már volt korrekció, az árak gyakran így is az év eleji szint duplájára álltak be.

A meredek infláció tehát nemcsak az építtetőket, hanem a vállalkozókat is rosszul érinti, a családi készházakat építő Ubrankovics Kft. vezetője, Ubrankovics Pál katasztrófaként emlegette a nyári helyzetet. A zömében osztrák és német faanyaggal dolgozó vállalkozás az anyagárakat eleve euróban határozza meg, így mentesül az árfolyam-kockázattól, idén viszont a külföldi valutákban mérve is óriásit drágult a fa: Ubrankovicsék közel háromszoros beszerzési árakkal szembesültek a nyáron a 2020 végi szinthez képest, majd őszre némileg csillapodott az áremelkedés. Mostanság nagyjából a tavalyi árak másfél-kétszereséért veszi a fát a Sopron közelében tevékenykedő cég.

Az áremelkedés váratlan és meredek mivoltát jól példázza, hogy a már hónapokkal korábban leszerződött építkezések költségeit kénytelenek voltak újratárgyalni a megrendelőikkel Ubrankovicsék. A szerződéskötés és a házak átadása közötti, akár egyéves időszak alatt bekövetkező árváltozások a cég két évtizedes történetében sosem okoztak problémát, idén azonban az inflációt vis maior-ként élte meg a vállalkozás. A piaci körülményekből adódó többletköltségeket végül is megosztva viselték a vevők és az Ubrankovics Kft., de néhány ügyfél inkább lemondott az új ház építéséről, belátva, hogy nemcsak a fa, hanem egy épület valamennyi összetevője őrült mértékben drágult.

A cég mindeközben generálkivitelezőként az alvállalkozók oldaláról is egyre nagyobb árnyomást tapasztal. Például a földmunka, az alapkészítés vagy a burkolás és a villanyszerelés olyan feladatok, amelyeket jellemzően az építkezések helyszíneihez közeli szakemberekre bíz az ágfalvai cég, akik jól tudják, hogy a munkájuk nélkülözhetetlen az építkezésekhez, így számukra kedvező alkupozícióból állapodhatnak meg az árakról. Az öt százalékos lakóingatlan-áfakulcs ráadásul csak a generálkivitelezési áraknál alkalmazható, a vevők, ha közvetlenül bíznák meg az alvállalkozót, akkor a 27 százalékos áfakulccsal kellene számolniuk, nem csoda tehát, ha igyekeznek a generálkivitelezőre bízni a szakemberekkel való megállapodást.

Ubrankovics Pál mindehhez hozzátette, hogy a nyugati határ közvetlen közeléből élesen látják az osztrák és a magyar piacok közötti különbségeket: az Európa-szerte jellemző drágulást a magasabb vásárlóerejű országokban működő cégek sokkal kevésbé sínylik meg az árérzékenyebb vevőkörrel bíró magyar vállalkozásokhoz képest. Ubrankovicsék emellett nyugat-európai anyagokkal és gépekkel dolgoznak, a költségeik közül tehát egyedül a munkabérek maradnak el valamivel a hozzájuk hasonló tevékenységű német vagy osztrák cégek kiadásaihoz képest. Az áraikkal persze kénytelenek voltak követni az inflációt, de ezt nem tehették meg abban az arányban és ütemben, amit a normális üzletmenet megkíván, még annak ellenére sem, hogy a cég egy viszonylag szűk, a minőségre adó vevőkörre koncentrál.

A cikk megjelenését az Ubrankovics Kft. támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Támogatói tartalom építkezés építőipar infláció ubrankovics Olvasson tovább a kategóriában