A KSH mai adatközlése alapján a statisztikai hivatal áprilisban 25 százalék környékére becsülte az építőipari inflációt. Az áremelkedés mértéke a szektorban már tavaly ősszel is 20 éves csúcson volt, azóta pedig egyre csak dönti a rekordokat. Ráadásul egyelőre sok jel nem utal arra, hogy érdemi lassulás jönne a jövőben.
A statisztikai hivatal külön is közöl negyedéves adatokat az építőipari árak alakulásáról, de csak több hónapos csúszással. A becsült ágazati inflációt ugyanakkor a jóval korábban közzétett termelési adatokból is ki lehet számolni*A termelési érték változásának és a volumenindexnek a hányadosa az árváltozás mértéke.. A ma nyilvánosságra hozott ágazati jelentés alapján pedig áprilisban már 25,01 százalékos volt az áremelkedés mértéke a szektorban. A KSH gyakorlata szerint pedig az egész második negyedévben ezzel fognak számolni.
A most mért érték egyébként közel 4 százalékponttal magasabb az első negyedévinél és bő nyolccal a 2021 végén jellemző inflációnál, a korábbi években megszokott (egyébként szintén nem alacsony) szintnek pedig nagyjából a háromszorosa. Utoljára valószínűleg a 90-es évek végén lehetett ennél is nagyobb áremelkedés az építőiparban, arról az időszakról azonban már nem érhetőek el nyilvános adatok a KSH-nál. Így csak annyi biztos, hogy
2001 óta még csak megközelíteni sem sikerült a mostani szintet.
A rekordinfláció, ha nem is egyforma mértékben, de a szektor minden alágát érinti. Az épületek esetében és a speciális szaképítés ágazatban már 27 százalék körüli az éves drágulás, míg az egyéb építményeknél kissé kevesebb, 18-20 százalékos, de ez utóbbi is két évtizedes rekordnak számít.
A jelentős áremelkedés ellenére azonban a szektorban összességében egyelőre nem nagyon mutatkozik jele a kereslet csökkenésének, azaz a cégek legalább részben sikerrel hárítják át az építőipari termékek árának elszállását a vevőkre. Az ágazat teljes szerződésállománya a márciusi enyhe csökkenés után áprilisban ismét rekordszintre emelkedett és már a 3400 milliárd forintot közelíti. Ráadásul 2022-ben eddig nemcsak értékben, hanem volumenben is növekedést mutatnak az adatok, azaz drágábban is több szerződést tudnak kötni a szektor cégei, mint egy évvel korábban.
Ebben ugyanakkor már látványosabb különbség van az egyes alágak között. Az épületek esetében néhány hónapja mennyiségben elindult egy elég látványos visszaesés, február óta pedig már értékben is csökken az ezzel foglalkozó vállalkozások szerződésállománya. Az egyéb építmények piaca azonban szárnyal, és volumenben is 20 százalékkal bővül.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
