Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2022. július 11. 04:34 Vállalat

Rejtély, kihez került a Felcsút-szponzor építőipari cég közel 9 milliárd forintja

Mészáros Lőrinc közbeszerzésekkel kitömött építőipari cégei ugyan nem panaszkodhatnak nyereségességükre, de még ezek a vállalatok sem nagyon produkáltak olyan profitrátát, mint amilyet a Soltút Kft. hozott össze 2021-ben. A Bács-Kiskun megyei vállalat minden szempontból nagyon erős évet zárt tavaly. Forgalmát megháromszorozva bekerült a szektor tíz legnagyobbja közé, ami azonban talán ennél is nagyobb szó, hogy 65 milliárdos árbevételéből 17 milliárd forint nyereség soron is megmaradt. Ez még a kormányközeli cégek körében is kiemelkedő aránynak számít.

A Soltút ennek megfelelően mesés, 12 milliárdos osztalékot fizetett. Bár a vállalat az előző néhány évben is nagyot ment, korábban ennyi pénzt még sosem vettek ki a társaságból. Az azonban nagyon nem egyértelmű, hogy kit gazdagított ez az összeg. A rekordosztalékról hozott döntés előtti hetekben ugyanis elég furcsa cégjogi akciókat hajtottak végre a vállalat körül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNER-építők mérlege: 30 milliárd bér, 60 milliárd osztalékA kormányközeli építőipari cégek kívülről akár nagyon hatékonynak is tűnhetnek, de ez a hatékonyság valójában járadékvadászat, a járadék pedig a NER-nél csapódik le.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSoha nem látott profitot hozott a járvány ideje a kormányközeli építőcégeknekMiközben az építőipar egészében látványosan visszaestek a megrendelések és csökkent a termelés is, a nagyobb vállalatoknál nem volt nyoma komoly krízisnek.

Simicska lázadása nyitott utat

A Soltút nem egy új cég, jó ideje fontos szereplője már a hazai építőiparnak, ám az elmúlt években nőtt igazán nagyra, és kezdett rendkívül jövedelmezően működni. A társaság az előző évtized kezdetén jellemzően évi 4-6 milliárdos árbevételt és néhány százmilliós nyereséget hozott össze évente.

A Simicska-Orbán háború 2015-ös kirobbanását követően azonban kiesett a piacról az állami megrendelések addigi legnagyobb haszonélvezője, a Közgép, és ezzel hatalmas űr keletkezett az úgynevezett mélyépítési szegmensben, ahol a Soltút is tevékenykedik. A vállalat meg is ragadta a lehetőséget, és ettől kezdve egyre nagyobb értékben nyert el közbeszerzéseket. A Bisnode adatai szerint 

2016 eleje óta önállóan több mint 140 milliárd forintnyi állami megrendelést kaptak, és további közel 550 milliárd forintnyi projektben vehettek illetve vehetnek részt konzorciumi tagként.

A 2010-es évek elején még csak néhány milliárdos forgalmat bonyolító cég így az évtized végére már évi 20-30 milliárdos árbevételt hozott, és emellett az adózott nyeresége is folyamatosan meghaladta az évi ötmilliárdot. Tavaly ehhez képest sikerült még egy szintet lépni: a 2021-es 65 milliárd feletti árbevétel a nyolcadik legmagasabb volt a teljes hazai építőiparban. A 17 milliárdos nyereségnél pedig csak a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László, illetve az Orbán Viktornak túrát szervező Garancsi István cégei hoztak össze nagyobb profitot.

Kellett még egy szponzor Felcsútra

A Soltút tulajdonosa azonban nyíltan nincs ennyire közel a legfelsőbb politikai körökhöz. A cégnek már hosszú ideje a gazdaglistákon is rendre feltűnő Rencsár Kálmán a legnagyobb tulajdonosa és irányítója. Rencsárt ugyan a jobboldali kötődésű vállalkozók közé szokták sorolni, és feltűnt már miniszter oldalán projektátadáson is, de nagyon erős NER-es kapcsolatai eddig nem igazán voltak láthatóak és legalább annyit szerepelt a médiában a lovassport támogatása, mint a cége miatt.

A korábbiakhoz képest elég komoly lépés volt azonban a politikai elit irányába, hogy tavaly nyáron a Soltút is feltűnt az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt Puskás Akadémia szponzorfalán. Persze alapesetben egy focicsapat vagy egy utánpótlásneveléssel foglalkozó alapítvány támogatása nem kellene, hogy erős politikai kapcsolatot jelentsen, ám épp az építőiparban a Mészáros Lőrinchez köthető csapatok szponzorálása valahogy kéz a kézben jár a sikeres szerepléssel az állami tendereken.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzermilliárd forint magyar állami megrendelés áll a NER horvát focicsapatának támogatása mögöttA magyar közbeszerzéseken hasító építőipari cégek egymás sarkát tapossák, hogy támogathassák az eszéki futballcsapatot, a tablón már 14 vállalat díszeleg.

Röviden összefoglalva tehát az addig sem apró Soltút számára a Simicska-Orbán háború nyitotta meg az utat, hogy az építőipar meghatározó szereplőjévé váljon, mostanra pedig abban is csatlakozott a szektor legnagyobbjaihoz, hogy beállt a Felcsút szponzorai közé.

Nehezen érthető részvénykibocsátás

Ilyen előzmények után jött a 2021-es rekordév, és az azután kifizetett 12 milliárdos osztalék, amely könnyedén a harminc leggazdagabb magyar közé repíthette Rencsár Kálmánt. Már persze, ha ő kapta meg hatalmas összeget, ami néhány elég meglepő jogi lépés miatt egyáltalán nem biztos.

Rencsár egészen idén tavaszig évek óta egyedül birtokolta a Soltútat. Egyetlen tulajdonostársa maradék 5 százalékos részesedését még 2019-ben vásárolta meg 1,5 milliárd forintért. Bár a 90-es évek elejétől közvetlen tulajdonosa volt a vállalatnak, nem sokkal a kivásárlás után úgy döntött, eladja egy másik cégének a Soltútat. Az értékesítés igazából csak technikai lépés volt, továbbra is Rencsár maradt az egyedüli tulajdonos, csak ekkor már a szintén az építőiparban ténykedő S-Útvonal egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaságon keresztül.

Az elmúlt hónapok kissé furcsa tranzakciói pedig épp az S-Útvonal Zrt-nél történtek. Rencsár ugyanis április közepén úgy döntött, hogy tőkét emel a cégnél, méghozzá úgy, hogy nem hagyományos, hanem úgynevezett osztalékelsőbbségi részvényeket bocsát ki. Az ilyen értékpapírok lényege, hogy tulajdonosuk előbb és nagyobb mértékben részesedhet a társaság osztalékából. Jelen esetben a tíz új részvény tulajdonosa a kifizetés 70 százalékát kaphatja meg.

Az osztalékelsőbbségi részvény egy teljesen bevett formula, semmi kivetnivaló nincs benne, csakhogy egy egyszemélyes zrt-nél teljesen szükségtelen.

Ilyen vállalatnál ugyanis az osztalékot így is úgy is egy ember kapja, az egyedüli tulajdonos.

Az április közepi tőkeemelésnek első ránézésre akkor volt  értelme, ha az új részvényeket valaki másra akarták átruházni. Méghozzá valószínűleg igen gyorsan, a kibocsátásról szóló döntésben ugyanis azt is kikötötte Rencsár, hogy az új részvények birtokosa már az előző év osztalékára is jogosult. Azaz az S-Útvonal – Soltúttól kapott 12 milliárdos és saját nyereségéből fizetett további 250 milliós – osztalékából közel 8,6 milliárdot az kaphatott, aki az új papírokkal rendelkezett.

És itt válik érdekessé a kibocsátás módja. A részvényeket ugyanis nyomdai úton állították elő. Ennek azért van jelentősége, mert a kinyomtatott értékpapíroknál nem kell automatikusan lejelenteni a tulajdonosváltást, elég, ha az új részvényes nevét az értékpapír hátoldalán vagy az ahhoz csatolt lapon átírják.*a jogszabály szó szerint úgy fogalmaz, hogy „névre szóló értékpapír esetén azt kell az értékpapírban rögzített jog gyakorlására jogosult személynek tekinteni, akit az értékpapír jogosultként megjelöl, vagy akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol”. A forgatmány az értékpapírok hátlapján, illetve azokhoz csatolt írás.

Magyarul a 8,6 milliárd forintnyi osztalékra jogosító részvényeket bárki megszerezhette, anélkül, hogy ennek a külvilág számára látható nyoma lett volna.

Egy ilyen tranzakciónak azonban ekkor még volt egy komoly akadálya. A S-Útvonal Zrt. továbbra is egyszemélyes vállalat volt, márpedig a jogszabály szerint, ha

az egyszemélyes társaság új tagokkal egészül ki és így többszemélyes társasággá válik, a tagok kötelesek az alapító okiratot társasági szerződésre módosítani.

Így, hiába maradhatott láthatatlan maga a részvény-átruházás*Amit csak a cégnél tartott részvénykönyvbe kellett bevezetni, ha a tulajdonos az osztalékot is meg akarja kapni., ha megtörténik mégis egyből kiderül az alapító okirat módosítása miatt.

A probléma azonban nem sokkal később megoldódott. Rencsár Kálmán ugyanis bevonta a cégbe kisebbségi tulajdonosnak saját lányát. Gondolhatnánk, hogy ez megmagyarázza az osztalékelsőbbségi részvények kibocsátását, és csak családon belüli vagyonelosztásról volt szó, ám Rencsár lánya csak két darab részvényt kapott, és azok sem osztalékelsőbbségiek, hanem hagyományos törzsrészvények voltak, amelyekre így mindössze a kifizetés 1 százaléka jutott. Ezzel a lépéssel viszont eltűnt az utolsó olyan jogi kötelezettség is, amely az osztalékelsőbbségi papírok esetleges átruházhatóságát láthatóvá tette volna*A már említett részvénykönyvi bejegyzésen kívül, amely azonban nem nyilvános és csak kérésre tekinthető meg..

Minderre két nappal azelőtt került sor, hogy döntöttek volna 12,25 milliárdos osztalék kifizetéséről.

Az S-Útvonal Zrt-t megkerestük kérdéseinkkel, kíváncsiak lettünk volna, minek köszönhető a Soltút Kft. ágazati szinten is kiugró profitrátája, illetve miért volt szükség az osztalékelsőbbségi részvényekre, illetve az elmúlt időszak cégjogi lépéseire, ám cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat építőipar Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány Rencsár Kálmán Soltút Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Bucsky Péter
2024. április 4. 04:34 Közélet, Vállalat

Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak

Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.

Hajdu Miklós
2024. március 31. 04:32 Élet, Vállalat

Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé

Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.

Fontos

Pletser Tamás
2024. április 9. 04:34 Közélet

Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok

Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.

Avatar
2024. április 7. 04:34 Közélet

Idén minden család megkapja a támogatott árú gáz teljes mennyiségét? – észrevételek az MVM tájékoztatásához

Az átalányt fizető gázfogyasztók számlái mostantól nem ugranak meg, de szakértő szerzőnk levezetése szerint ennek eddig sem lett volna szabad megtörténnie.

Miklós László
2024. április 6. 04:34 Közélet

Azért volt nálunk átlagon felül drága az élelmiszer, mert megnövelték a forgalmi adókat

Nem az ársapka, hanem a kiskereskedelmi adó megemelése növelte az élelmiszer-inflációt. A kormány azonban máshogy is hozzájuthatott volna a pénzéhez – írja szakértő szerzőnk.