Nyomdaipari és könyvpiaci szereplők szerint vészesen közeledik a könyveik fogyasztói árának jelentős emelkedése: tavaly az év második felében omlott össze a nyomdák papírellátása a meredeken emelkedő nemzetközi cellulózárak miatt, és mivel még ma sem látszik a folyamat vége, a magyar könyvkiadók nem tudják tovább lenyelni a költségnövekedést.
Évtizedek óta nem volt ekkora káosz a nyomdai megrendelések és a könyvek árképzése körül: előfordul, hogy már gyártás közben kell változtatni a könyv árán, mert mire a nyomda elkészítette a borítót, felment a belívpapír ára. Azt senki sem tudja, hogy pontosan hány százalékos áremelkedésre számíthatunk a karácsony előtti hónapokban – vagyis a magyar könyvpiac éves forgalmának jelentős részét produkáló főszezonban -, ahogy azt sem, hosszabb távon mennyire borul fel az elmúlt években megbízhatóan teljesítő, mintegy 55 milliárd forintos magyar könyvpiac.
Egy napig érvényes ár
Miért történik mindez? A betűhöz nyomdafesték kell, a könyvhöz papír, a papírhoz cellulóz, a cellulózhoz meg fa. Tavaly a betiltott műanyag termékek pótlása és az egyre több házhoz szállításhoz használt hullámkarton miatt a cellulózra elképesztő gyorsan megnőtt a kereslet szinte az egész világon. Ki is lőtt a cellulóz világpiaci ára, különböző típusú papírokból – mint az ofszet könyvpapír, magazinpapír, thermopapír, vegypapír – hiány keletkezett a nyomdákban, a beszállítók és üzemek kvótákat vezettek be, a hirtelen kaotikussá vált magyar papíripar október közepére pedig gyorsan válságüzemmódba kapcsolt.
„Reméltük, hogy idén év közepére megnyugszik a papírpiac, és lecseng a válsághelyzet, de ennek semmi jele. Ősztől mostanáig folyamatosak voltak az áremelkedések, de legalább már nincs hiány ofszetpapírból és a keménykötésű könyvekhez használt szürkelemezből” – mondta a G7 kérdésére Orgován Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnöke, aki szerint a cellulóz iránti hatalmas kereslet hosszú távon is ki fog tartani. A drágulás tartós lesz, de az üteme mérséklődhet.
Orgován becslése alapján tavaly ősszel 50 százalékkal került többe az egy évvel korábbi árakhoz képest átlagosan a papír, míg idén januárra ugyanez az adat 100 százalék. Az ofszetpapír ára egy év alatt megduplázódott, idén év közepére pedig még a januári árhoz képest is 30 százalékot emelkedett.
A nyomdákban megszűnt a korábban elterjedt egy-három hónapra adott árajánlat, átálltak heti, illetve napi árképzésre: egy kiadott árajánlat másnapra már többe kerül, feltéve, ha még akkor is megvan hozzá a szükséges papíralapanyag. „Előfordult, hogy a papírgyárosok nem egyszer akkor közölték az adott szállítmány árát, amikor elindították a kamiont” – mondta Orgován.
Mindehhez hozzájött az is, hogy nemcsak iszonyatosan megugrott a kereslet a cellulózra, de a cellulóz előállításánál is ellátási gondok léptek fel: a háború miatt sem orosz, sem ukrán fa nem érkezik Európába. Ez pedig oda vezet, hogy tovább fog drágulni a vécépapír és több más higiéniai termék, a csomagolópapír, kartonpapír, szalvéta – és természetesen a könyvek.
A cellulóz világpiaci ára a tavalyi meredek emelkedés utáni stagnálás, majd kis mértékű esés után idén áprilisban még a tavalyi csúcsnál is feljebb kúszott. Az amerikai adatokból pedig az is látszik, hogy sok évtizedes összevetésben is magas a mostani árszint.
Puhább, vékonyabb, drágább
Könyvpiaci forrásaink szerint a papír-áremelkedés mellett a forint gyengülése, az infláció, a szakemberhiány, a minimálbér-emelkedés, a nyomdagépek alkatrészellátásának akadozása és a nyomdafestékhiány is hajtja a könyvek várható drágulását. Mindeközben a könyvkiadók kiszolgáltatottá váltak a nyomdák felé, a korábbi viszony megfordult: már a kiadók házalnak teljesítés reményében az alapanyaggal ellátott nyomdáknál.
„Nem tudjuk most megmondani, mennyivel fognak többe kerülni a könyvek év végére, teljesen kiszámíthatatlan a piac, és az is, vajon mikorra állnak helyre az ellátási láncok” – mondta a G7-nek Nyáry Krisztián, a Líra kiadói csoport kreatív igazgatója. „A kiadók eddig kényelmes helyzetben voltak: ha nagyon fogyott egy könyvük, gyorsan utánrendelhették a nyomdánál. A karácsony előtti hónapokban zajlik a könyvpiac éves forgalmának mintegy harmada, akkor derül ki, hogy az adott év nyereséges-e egy kiadónak – és egy sikeres könyv gyors utánnyomására ebben a helyzetben már nem feltétlenül lesz lehetőség, vagy ha mégis vállalja egy nyomda, akkor a pár héttel később kinyomott sorozat ugyanabból a könyvből már drágább lehet.”
A kiadók költséget vágnak és kockázatot minimalizálnak: csökkentik a példányszámot, a keménykötést puhafedelesre cserélik, a papírt pedig egy kicsivel vékonyabbra. Így sem lesz elkerülhető az áremelkedés, ami várhatóan minden könyvtípuson jelentkezik majd valamekkora mértékben: nem valószínű, hogy csak a keménykötéses presztízskiadványok drágulnának, hanem az egyszerűbb, pénztárcabarátabb kivitelezésű könyvek is. A könyvpiac „címalapú”, tehát a kiadók minden címük megtérülését külön tervezik meg.
A könyvek ára az elmúlt években is kúszott valamennyit felfelé, de ez nem volt jelentős. A Pénzcentrum által kikért KSH-adatok szerint míg 2012-ben a tíz legnagyobb példányszámban eladott könyv átlagára 3420 forint, 2019-ben 3950, 2020-ban 4210, majd 2021-ben 4190 volt. Nyáry azt mondta, hogy a Líránál 2017-2019 között nem emelkedtek a könyvárak, de 2019-2020 között 7,5, majd 2020-2021 között 4 százalékos volt az emelkedés, míg a Libri-Bookline által forgalmazott művek átlagára az elmúlt öt évben mintegy 500 forinttal nőtt.
Kevesebb vásárló költ többet
„A könyvek ára már elkezdett emelkedni tavaly decemberben, de kétségtelen, hogy még nem volt annyira látványos. Idén lényegesen nagyobb drágulás várható. A kiadók előre menekülnek, de nem tudhatjuk, hogy a drágább könyv hol fog elhelyezkedni a vásárló szükséglethierarchiájában” – mondja Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete elnöke. A teljes szektor bővült az elmúlt években, a nagy kiadók árbevétele nő, de a háttérben aggasztó folyamatok is zajlanak. „Előfordulhat, hogy kevesebben tudják majd megvásárolni a drágább könyveket, de ez nem jár rögtön jelentősebb árbevétel-kieséssel. Ezért a jelenség hajlamosíthat a katasztrófavakságra.”
Az árképzés és példányszám-meghatározás könyvipari alapszabálya is felborult a drága papír és festék miatt. Gál szerint most már kevésbé igaz az az állítás, hogy minél nagyobb egy könyv példányszáma, annál gazdaságosabb egy példányának előállítása. Egy 4 ezer példányban kinyomott sikergyanús, színes könyv előállítási árában a papír- és festékár lényegesen nagyobb arányt képvisel, és lehetséges, hogy a kiadók inkább visszavesznek a példányszámból és/vagy felviszik a könyv árát.
További kérdés, hogy meddig fenntartható a magyar könyvpiacon a címek folyamatos bővülése, tehát az, hogy az összesített eladott példányszámok növekedésénél még nagyobb mértékben nő a kiadott címek száma.
Ez azt jelenti, hogy egy cím átlagosan kisebb példányszámban jelenik meg. Ez a tendencia csak egy darabig tartható, mert el fog érni a költséghatékonyság határáig
– mondta Nyáry. Ezeket a folyamatokat mindig a kis példányszámú szépirodalmi, művészeti és tudományos kiadványok sínylik meg legjobban.
Enyhítené a piacra nehezedő nyomást, ha egy-egy könyv megjelenhetne puha és kemény kötésű formátumban, eltérő áron, nem véletlenül ez a gyakorlat az angolszász könyvpiacon. De Gál szerint a magyar piac másképpen működik, ebben a közegben a védőborításos keménytáblás könyv számít komoly könyvnek, és még a félkemény, úgynevezett flexibilis formátum sem tudott gyökeret verni Magyarországon.
Mindenesetre abban egyetértenek a könyvpiacra rálátó forrásaink, hogy ekkora bizonytalanságot évtizedek óta nem érzékeltek, és így fognak majd ráfordulni ősszel a főszezonra, amikor is drágább könyveket kell majd eladni úgy, hogy a vásárlók zsebében reálértéken kevesebb pénz lesz.
