5300 forintra nőtt a bruttó órabér az Aldi németországi üzleteiben
Béremelést jelentett be az Aldi Németországban. Ahogy a Tagesschau című lap írja, az eddigi 12,5 eurós minimális órabér júniustól 14 euróra emelkedik, ez a cikkünk írásakor érvényes árfolyamon számolva azt jelenti, hogy 4700-ról 5300 forintra nő az alapjuttatás.
Nyolcórás munkanapokkal és 22 munkanapos hónapokkal számolva ez összesen majdnem havi bruttó 2 500 eurós keresetet jelent, ami jelenleg a 950 ezer forinthoz közelít.
Ez a minimális bruttó jövedelem, vagyis többet adni lehet, és a magyar viszonyokkal való korrekt összehasonlítást sok minden, többek között az eltérő adózási szabályok, a túlórákért és hétvégékért fizetett egyéb összegek, illetve természetesen a két ország közötti vásárlóerő paritásban lévő különbségek is nagyon megnehezítik. Mindenesetre január elején a magyar Aldi azt jelentette be, hogy minden munkakörben egységes béremelést ad, a kezdő, nyolc órában dolgozó áruházi eladók vagy logisztikai munkatársak havi fizetése pedig ezzel bruttó 362 600 forint lett.
A különbség tehát a magyar és a német aldis fizetés között júniustól durván 2,5-szeres lesz, de hangsúlyozzuk, hogy a közvetlen összehasonlításnak az a szigorú megkötése, hogy a fent említett körülmények a gyakorlatban árnyalhatják a képet.
A német minimális órabér egyébként ebben a szektorban jelenleg 9,82 euró, amely júliustól emelkedik 10,45 euróra, az ennél jóval magasabb jövedelmi szintet a kiskereskedelemben az alkalmazottakért folytatott verseny eredményezi.
A jelenlegi német kormány egyébként fokozatosan 12 euróra akarja emelni a minimális órabért, vagyis még ezzel sem éri el a mostani önkéntes Aldi-emelés előtti szintet sem. A legfőbb versenytársnak számító Lidl szintén 12,5 eurós minimumot garantál jelenleg, de valószínű, hogy előbb-utóbb követni fogja a legfőbb versenytársait, ha az emelést azok meglépik.
Míg a minimális órabér most bejelentett német emelése 12 százalékos, a januári magyar 8 százalékos volt. A hivatalos inflációs adat Németországban 2022 márciusában 7,6 százalék volt, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók reálértékben is emelést kapnak – amennyiben a hivatalosan mért infláció módszertanához közel állnak a fogyasztási szokásaik.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
