5300 forintra nőtt a bruttó órabér az Aldi németországi üzleteiben
Béremelést jelentett be az Aldi Németországban. Ahogy a Tagesschau című lap írja, az eddigi 12,5 eurós minimális órabér júniustól 14 euróra emelkedik, ez a cikkünk írásakor érvényes árfolyamon számolva azt jelenti, hogy 4700-ról 5300 forintra nő az alapjuttatás.
Nyolcórás munkanapokkal és 22 munkanapos hónapokkal számolva ez összesen majdnem havi bruttó 2 500 eurós keresetet jelent, ami jelenleg a 950 ezer forinthoz közelít.
Ez a minimális bruttó jövedelem, vagyis többet adni lehet, és a magyar viszonyokkal való korrekt összehasonlítást sok minden, többek között az eltérő adózási szabályok, a túlórákért és hétvégékért fizetett egyéb összegek, illetve természetesen a két ország közötti vásárlóerő paritásban lévő különbségek is nagyon megnehezítik. Mindenesetre január elején a magyar Aldi azt jelentette be, hogy minden munkakörben egységes béremelést ad, a kezdő, nyolc órában dolgozó áruházi eladók vagy logisztikai munkatársak havi fizetése pedig ezzel bruttó 362 600 forint lett.
A különbség tehát a magyar és a német aldis fizetés között júniustól durván 2,5-szeres lesz, de hangsúlyozzuk, hogy a közvetlen összehasonlításnak az a szigorú megkötése, hogy a fent említett körülmények a gyakorlatban árnyalhatják a képet.
A német minimális órabér egyébként ebben a szektorban jelenleg 9,82 euró, amely júliustól emelkedik 10,45 euróra, az ennél jóval magasabb jövedelmi szintet a kiskereskedelemben az alkalmazottakért folytatott verseny eredményezi.
A jelenlegi német kormány egyébként fokozatosan 12 euróra akarja emelni a minimális órabért, vagyis még ezzel sem éri el a mostani önkéntes Aldi-emelés előtti szintet sem. A legfőbb versenytársnak számító Lidl szintén 12,5 eurós minimumot garantál jelenleg, de valószínű, hogy előbb-utóbb követni fogja a legfőbb versenytársait, ha az emelést azok meglépik.
Míg a minimális órabér most bejelentett német emelése 12 százalékos, a januári magyar 8 százalékos volt. A hivatalos inflációs adat Németországban 2022 márciusában 7,6 százalék volt, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók reálértékben is emelést kapnak – amennyiben a hivatalosan mért infláció módszertanához közel állnak a fogyasztási szokásaik.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
