Miközben a lakosságnak a rögzített rezsidíjak miatt egyelőre fel sem tűnik, a magyar vállalkozások jelentős részénél már komoly problémát okoz a gáz és az áram brutális drágulása. A piac sajátosságai miatt az árak elszállása általában náluk sem jelentkezik azonnal, de egy részük már most jelentős többletköltségekkel szembesül. Jövőre pedig százmilliárdokkal költhetnek többet a magyar cégek áramra és gázra, mint eddig.

A megugró kiadásokat a többség nem tudja és nem is akarja kigazdálkodni, különösen, hogy sok iparágban az alapanyagok ára is drasztikusan emelkedett. Aki teheti, megpróbálja áthárítani a növekvő kiadásait a vevőire. Így végső soron például a kenyér és az ásványvíz árában, vagy éppen az éttermi számlában fizetjük majd meg a soha nem látott áram- és gázdrágulást.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gázár már durvább, mint a bitcoin, és ennek mindannyian megfizetjük az árátAz energiahordozó áremelkedése Európa-szerte nehéz helyzetbe hozta a műtrágyagyártókat, nem kivétel ez alól a Nitrogénművek sem. Az eredmény az élelmiszerek további drágulása lehet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBő egy év alatt drágult hússzorosára a gáz, de hogy fordulhatott ez elő?Az eddig olcsó gázt biztosító amerikai szállítások elmaradnak, és az oroszok sem sietnek adni. Korábban mindenki áresést várt, most már vásárolnának drágán is, de nincs mit.

Mindenki a végletekig várt

Az elmúlt hetekben többször is részletesen írtunk arról a most már egyértelműen krízisnek nevezhető helyzetről, amely az európai energiapiacon szeptember eleje óta kialakult. A földgáz ára jelenleg már jóval több mint duplája az augusztus véginek, pedig már a nyár utolsó napjaiban is kifejezetten magasan volt az árfolyam. A drágulás mértékéről sokat elárul, hogy múlt heti cikkünkben még azt írtuk, a tavalyi mélyponthoz képest huszonnégyszeresére emelkedett a földgázár, most szerdán viszont már negyvenszeres volt ez a szorzó.

A villamosenergia tőzsdei árában ekkora ingadozás nem volt, de a tavalyi mélyponthoz képest ott is lassan hétszeres a drágulás. Ha a hazai céges szektor az áramot és a gázt is aktuális piaci árakon vásárolná, akkor

a magyar vállalkozások szeptemberben a tavalyi 51 milliárd forinttal szemben 183 milliárdot költöttek volna energiára.

Ez az árváltozás éves szinten már ezermilliárdos nagyságrendű többletköltséget jelentene.

Még szerencse, hogy a vállalatok jellemzően nem tőzsdei árfolyamon vásárolnak. A piac általában úgy működik, hogy a cégek készítenek egy előrejelzést arról, nagyjából mennyi gázra és villamosenergiára lesz szükségük az év különböző időszakaiban, és erre a mennyiségre szerződnek egy kereskedővel. Jellemzően egyéves, de biztosan több hónapos megállapodásokat kötnek, már hónapokkal annak életbelépése előtt. Sokan tehát a most szeptemberi gáz- és áramigényükre már 2020 őszén, vagy akár nyarán aláírták a szerződést a kereskedő által akkor kínált áron, ami most nagy könnyebbség.

Ám nem minden cég szerződik egy egész évre. Ráadásul voltak olyan vállalatok is, amelyek már tavaly év végén túl magasnak ítélték az árakat, és úgy döntöttek, inkább kivárnak, vagy csak rövidebb megállapodást vállalnak, esetleg nem fix, hanem a tőzsdei jegyzésekhez kötött áron szerződnek. Az idén pedig végképp ez a várakozó magatartás lett az általános.

A vállalkozások, arra számítva, hogy a korábbi évekhez hasonlóan az idén ősszel is csökkenni fognak az árak, inkább halogatták a szerződéskötést. Bár próbáltuk jelezni, hogy ezúttal nem várunk fordulatot, csak kevesen léptek, így sokaknak még nincs élő szerződése 2022-re

– foglalta össze a helyzetet a G7 kérdésére Fejes Tibor, az E.On piaci energiakereskedő-cégét tavaly megvásároló Audax Renewables Kft. ügyvezetője. Tapasztalatait a piac más szereplői is megerősítették. Egy másik kereskedőcég vezetője azt mondta: az évnek ebben a szakaszában a hazai vállalatok nagyjából 70 százalékának már meg szokott lenni a szerződése a következő évre, most azonban 40 százalék sincs ez az arány.

Jön a pánik

Mindez azt vetíti előre, hogy árcsökkenés szinte biztosan nem várható. Ha ugyanis a vállalatok tovább szeretnének működni januártól, akkor év végéig be kell szerezniük a földgázt és a villamosenergiát. Az eddig visszatartott kereslet így egyszerre zuhan majd be a piacra, ami további áremelkedést okozhat. Fejes Tibor szerint mostanra a vállalatok többsége ezt felismerte, és szerinte könnyen pánikvásárlásokhoz vezethet a helyzet. Magyarul: akik eddig alacsonyabb energiaárakra vártak, most mindent eldobva, ártól függetlenül vásárolhatnak, egyszerűen mert nincs más lehetőségük. Azonban ezt is csak akkor tehetik, ha van elérhető és megvásárolható mennyiség a piacokon –  aminek mostanában éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk.

Odáig jutottunk, hogy attól félünk, le kell állnunk

– fogalmazott a G7-nek egy több milliárdos forgalmú termelőcég menedzsere.

Ezt egyébként a tőzsdei árak elmúlt napokban tapasztalt mozgása is visszaigazolja. Korábban soha nem tapasztalt mértékű árfolyamingadozást láthattunk, akár napon belül 6-8 százalékos sávot is bejárhattak a jegyzések. A gáz nemzetközi tőzsdei ára pedig szerdán például 30 százalékkal ugrott meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz oroszok megadták a kegyelemdöfést: teljes a káosz a gázpiaconEgy nap alatt 30 százalékkal emelkedett a gáz tőzsdei ára. A piacon eddig is gázhiány volt, erre tettek most rá egy lapáttal a szállításaikat visszafogó oroszok.

A cégek szempontjából tehát két helyzet képzelhető el, és egyik sem épp optimális. Azok, akik csak rövidebb időre vagy tőzsdei árakhoz kötötten szerződtek, már most is méregdrágán veszik az energiát, míg akiknek még kitart a tavalyi fix áras szerződése, legkésőbb januártól szembesülnek majd a brutális áremelkedéssel.

Mindenki próbálja áthárítani

Az előbbi kör már idén is hatalmasat bukhat a gáz- és az áramdíjak megugrása miatt. A háztartási gépeket, például vízmelegítőket gyártó, illetve az autóiparnak is szállító Hajdu csoport vezetője Dedéné Novotni Anna a G7-nek azt mondta: ők most tőzsdei árazással vásárolnak, és az árak elszállása a tavaly decemberi terveikhez képest több százmilliós többletköltséget jelent. Éves szinten ilyen nagyságrendű lenne az energiaköltségek növekedése az ország egyik legnagyobb ásványvizes cégénél, a Magyarvíz Kft-nél is. Balog Zoltán kereskedelmi igazgató arról számolt be, hogy nekik féléves szerződésük volt, és amikor ez nyáron kifutott, már csak 50 százalékkal magasabb áron kaptak ajánlatot. Ez csak a második félévre 70 milliós többletkiadást jelent.

Ilyen növekedést pedig a cégek nem nagyon tudnak kigazdálkodni.

Különösen úgy, hogy az első félévben rengeteg alapanyag, például a műanyagok, a fa, illetve a fémek ára is hatalmasat emelkedett, így az energiasokk egy amúgy is nehéz időszakban érte a magyar termelővállalkozásokat. Dedéné Novotni Anna szerint nem lehet minden többletterhet áthárítani, de amit tudnak, azt megpróbálnak. Úgy látja, hogy esetükben ez azoknál az épületgépészeti termékeknél könnyebb, ahol köztük és a végső felhasználó között jellemzően csak egy kereskedő van az értékesítési láncban. A kereskedő azonban szintén nem nyeli le a magasabb árat, hanem nagyrészt továbbhárítja azt a lakosságra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKenyér, tej, tojás, hús, üdítő, ásványvíz – minden drágulni fogOlyan alapvető termékek ára ugrott akár duplájára is néhány hónap alatt, amelyeket rengeteg alapélelmiszer előállításánál használnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem csak az építőiparnak segítene Orbán, ha megállítaná az áremelkedést, de nem fogjaA multiknak szállító magyar cégeknél a profit jelentős részét elviheti az alapanyagok drágulása, amely a miniszterelnököt is kiakasztotta. A kormány azonban nem sokat tehet.

Nagyon hasonló lesz a helyzet valószínűleg az ásványvizeknél is. Mivel kis értékű, sok esetben alacsony árréssel értékesített termékről van szó, különösen az olcsóbb vizeknél esély sincs arra, hogy a gyártók lenyeljék a többletköltségeket. Balog Zoltán szerint a műanyagok drágulása miatt már az áramár emelkedése nélkül is 8-10 százalékos áremelést vártak a piacon, a jelenlegi teljesen elszállt energiadíjak mellett viszont ennek a duplája is lehet.

Ezek nem egyedi problémák, ezt jól mutatja, hogy egy pékség ügyvezetője is hasonló várakozásokról számolt be. Náluk a liszt durva drágulására jött rá az áram és a gáz árának elszállása, amit együtt szerinte már nem tudnak áremelés nélkül kezelni a piac szereplői. Így – hacsak a kiskereskedelmi láncok nem nyelik le – a kenyér és az egyéb péksütemények is jelentősen megdrágulhatnak.

Háromszáz forinttal drágább mozijegy?

A szolgáltatásoknál még arra sincs esély, hogy az értékesítési lánc szereplői legalább részben elosszák maguk között a megugró költségeket. Itt a drágulás mértéke nagyjából attól függ, hogy a vevők mekkora áremelést képesek és hajlandóak elviselni. Kovács Balázs a Danubius vezérigazgatója például kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy

az energiaárak emelkedése, csakúgy, mint általában bármely költségtényező növekedése nem közvetlenül áthárítható a vendégekre.  A vállalat hosszútávú jövedelmezősége miatt azonban minden inflációs hatásnak meg kell jelenni az árképzés során. Az emelkedő energiaáraknak csakúgy, mint más jelentős költségtényezőknek, például a növekvő munkaerőköltségeknek vagy az alapanyagok áremelkedésének. Így ezeket a hatásokat természetesen érvényesítjük, mértékét azonban a mindenkori keresleti-kínálati viszonyok határozzák meg.

Az idei nyár tapasztalati alapján ugyanakkor a keresleti-kínálati viszonyok most akár a költségek nagyobb arányú áthárítását is lehetővé teszik. A járvány ugyanis időlegesen biztosan csökkentette a lakosság árérzékenységét az olyan szolgáltatások iránt, amelyeket a lezárások idején nélkülözött. A turizmus pedig ilyen, akárcsak a vendéglátás, ahol szintén komoly áremelésre lehet számítani.

Gendúr András, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének gasztronómiai társelnöke a G7-nek azt nyilatkozta, hogy

az éttermi árak akár 30-40 százalékkal is emelkedhetnek.

Akárcsak a hoteleknél, ebben a szektorban is szinte minden költség kilőtt: az élelmiszerárak, a bérek és most az energiadíjak is. Ezt pedig Gendúr szerint olyan másfél szűk esztendő után, mint amilyen a járványidőszak volt, senki nem képes kigazdálkodni.

Persze biztosan nem mindenhol lehet áthárítani az összes költséget a vevőkre. A mozik helyzete például egészen más, hiszen náluk már a járvány előtt is a nézőszám folyamatos csökkenésével küzdöttek, egy radikális áremelés pedig gyorsíthatja ezt a folyamatot. A Corvint és öt fővárosi művészmozit működtető Budapest Film Zrt. számára ugyanakkor a korábbi fogyasztási adatok alapján 100-150 millió forintos éves villamosenergia-költséget jelentene, ha a jelenlegi árszinten vásárolnának. Mivel évente félmillió jegyet adnak el, csak az áram drágulása 200-300 forintos jegyáremelést indokolna. Liszka Tamás a cég vezérigazgatója ugyanakkor azt mondta: nagyon meg kell fontolniuk mennyit emelnek, mert nem szeretnék, hogy még inkább visszaessen a forgalom.

Infláció, vagy csődhullám

Összességében tehát az látszik, hogy legkésőbb jövőre a hazai vállalatoknak százmilliárdokkal többet kell költenie csak áramra és gázra, mint az elmúlt években. Aki teheti, ezt a költséget megpróbálja a végső fogyasztókra, tehát a lakosságra tolni, amely tovább fokozza majd az amúgy is erős inflációs nyomást. Nem mindenhol tudják azonban majd teljes egészében áthárítani a költségeket. Az ilyen cégeknél az lesz a kérdés, hogy mennyi tartalékuk van, elbírja-e a korábbi nyereségük a kiadások ilyen mértékű növekedését. Különösen egy olyan nehéz időszak után, mint amilyen a pandémia volt, azonban sok vállalatnál valószínűleg nem fogja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMenteni kell a rezsicsökkentést az elszálló árak miattNagyjából háromszor annyiba kerül a piacon a villamosenergia, mint amennyit a magyar lakosság fizet érte. Százmilliárdokat kell lenyeletni a rendszerrel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost látszik igazán, miért nem csökkentette a kormány még jobban a rezsitTavaly lehetett volna egy újabb rezsicsökkentés, de a kormány nem lépte meg. Az akkor felhalmozott tartalék - ha van - most hatalmas szolgálatot tehet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat áramár energiaár gázár infláció rezsi Olvasson tovább a kategóriában