A koronavírus magyarországi megjelenése óta egyetlen hétvégén sem volt akkora bevétele a hazai moziknak, mint az előzőn. A látogatottságnak nagy lökést adott, hogy most már védettségi igazolvány nélkül is be lehet ülni egy filmre. A megugrásra a környező országok tapasztalatai alapján sokan számítottak is. A forgalom azonban még így is messze van a Covid előtti időszakra jellemzőtől, és mivel a járvány az ágazat számára kedvezőtlen folyamatokat gyorsított fel, a kilátások sem feltétlenül fényesek. Még akkor sem, ha nem lesz negyedik hullám.
Múlt csütörtök és vasárnap között több mint 122 ezer látogatója volt a magyarországi moziknak. A koronavírus tavaly márciusi megjelenése óta először fordult elő, hogy százezernél több mozijegyet adtak el, az előző hétvégéhez képest több mint harmadával nőtt a nézőszám. Egy vidéki mozi vezetője lapunknak egyenesen úgy fogalmazott, hogy:
egyik napról a másikra rohanták meg a mozikat a nézők,
de nagyon hasonlóan látta a helyzetet szinte minden lapunknak nyilatkozó mozis.
Mindezt úgy, hogy múlt héten – bár több premier is volt – igazán kasszasiker film nem érkezett. A nézők harmadát hozó Halálos iramban 9-et egy héttel korábban mutatták be, ahogy a második legnézettebb Nyúl Péter 2-t is. A látogatószám hirtelen ugrását így nem is a filmkínálat változása okozta, hanem a szabályok módosítása: ez volt az első olyan hétvége, amikor már a mozizáshoz sem kellett védettségi igazolvány.
A négy nap összesen 191 milliós bevételt hozott a moziknak, amely szintén a legmagasabb tavaly március óta. Más kérdés, hogy a Covid előtti időszakhoz képest még ez sem sok: a korábbi évek tapasztalatai alapján a leggyengébb nyári-őszi hétvégék bevételi számainak felel meg. A tendenciát azonban így is bizakodva fogadták a szektorban, különösen, hogy ezen a héten már olyan premier is volt, amely akár kasszasiker is lehet, így a mostani hétvége minden bizonnyal újabb Covid utáni rekordbevételt hoz majd.
Az ágazat cégeinek lenne is mit pótolniuk, hiszen az elmúlt közel másfél évük katasztrofálisan sikerült. Ahogy Liszka Tamás, a Corvint és öt fővárosi művészmozit fenntartó Budapest Film Zrt. vezérigazgatója fogalmazott: volt egy olyan 12 hónapos időszakuk, amelyben nyolc hónapig nem nyithattak ki, így bevételt sem termeltek. Ez pedig természetesen a vállalatok és úgy általában a szektor 2020-as számain is látszik.
A Filmforgalmazók Egyesületének adatai szerint
a hazai mozik 2020-as jegybevétele közel 80 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Bár ennél kisebb, de közel 70 százalékos visszaesést mutatnak a tizenöt legnagyobb hazai mozis cég árbevétel-adatai is. Míg tavalyelőtt a 28 milliárdot is meghaladta ezeknek a vállalatoknak az összesített árbevétele, 2020-ban számításaink szerint a 9 milliárdot sem érte el*Teljesen biztosat azért nem lehet mondani, mert a 15 társaságból eddig csak 13 tette közzé magyarországi beszámolóját. A piac legnagyobb szereplője, a hazai Cinema City mozikat üzemeltető I.T. Magyar Cinema Kft. éves jelentése például egyelőre nem érhető el, a cégcsoport nemzetközi beszámolójában ugyanakkor már szerepeltette a magyarországi bevételi adatokat. Így a gyűjtésből kizárólag a Mom Parkban található Cinema Pinket fenntartó Sinerama Hungary Kft. adatai maradtak ki, amelyeket az ágazati átlag alapján becsültünk..
Bár a cégeknél látványosan megugrottak a – például állami vagy önkormányzati támogatásokból származó – egyéb bevételek, ilyen visszaesést a többség így sem tudott kigazdálkodni. A korábban kivétel nélkül nyereséges top 15 legalább kétharmadának vagy veszteségbe fordult, vagy teljesen lenullázódott az adózott eredménye. Ezzel pedig számos vállalat likviditási helyzete is sokat romlott. Még a legnagyobbak között is sok olyan cég van, amelynek gyorsan pénzzé tehető eszközei nem fedezik az egy éven belül lejáró tartozásait, holott korábban ez nem volt általános.
Pedig a legtöbb helyen komoly költségcsökkentő programok voltak. A lapunknak nyilatkozó mozis vállalatok kivétel nélkül azt mondták, hogy az állandó munkatársakat – ha csak a bizonytalanság miatt maguktól nem mondtak fel – megpróbálták megtartani, de persze így is voltak elbocsátások az ágazatban. Az egyéb kiadásokból pedig mindenki igyekezett faragni. Liszka Tamás azt mondta: a Budapest Film Zrt.-nél rengeteg, korábban külső szolgáltató által végzett tevékenységet hoztak házon belülre. Ezeket jellemzően azok a munkatársak végezték el, akiknek a zárva tartás miatt lényegében megszűnt vagy nagyon beszűkült a munkakörük.
A most tapasztalható növekedés ellenére pedig a 2021-es teljes éves kilátások sem túl jók. Persze főleg amiatt nem, hogy az idén az első négy hónap megint teljesen kiesett a moziknak. Ez pedig azt jelenti, hogy nemhogy a korábbi évekre jellemző szintet, de még a terveket sem tudják hozni. Az idei üzleti terveket ugyanis még tavaly ősszel állították össze, márpedig akkor legfeljebb az első hullám tapasztalatai alapján lehetett kalkulálni. Ennek megfelelően
olyan hosszú leállással, amilyen végül a téli-tavaszi időszakban volt, nem nagyon számoltak az ágazatban.
Ráadásul a májusi újraindulás is csak fokozatos volt. Bár vannak nagyon elhivatott rajongók – Liszka Tamás például azt mesélte, hogy beszéltek olyan nézővel, aki csak a mozizás miatt oltatott – de így is lassan tértek vissza a látogatók. Az ágazatban most abban reménykednek, hogy a védettségi igazolvány nélkül tényleg gyorsabban pöröghet fel a forgalom.
Buda Andrea, az ország legnagyobb lánca, a 18 Cinema City mozit üzemeltető I.T. Magyar Cinema Kft. PR- és marketing igazgatója a G7-nek azt mondta, hogy erre a nemzetközi tapasztalatok alapján minden esély megvan. A hálózatnak a környező országokban is vannak mozijai, márpedig Bulgáriában és Romániában – ahol nem kellett eddig sem védettségi a mozizáshoz – már az elmúlt hetekben is jobb nézettségi számokat láttak, mint az utolsó Covid előtti békeév, 2019 ugyanezen heteiben. A marketingigazgató szerint itthon ugyanakkor az emberek egyelőre óvatosak. A jegyelővétel például továbbra sem működik úgy, mint korábban, a nézők többsége az utolsó pillanatban dönt a mozizásról.
A legnagyobb kockázat épp ezért pont az, hogy mire igazán beindulna az ágazat, jön egy negyedik hullám, és újra be kell zárniuk a moziknak. Ám, ha erre nem kerül sor, a járvány előtti forgalmat akkor sem biztos, hogy újra el lehet érni és hosszútávon fenntartani. A mozizás jövőjét már a koronavírus előtt is komolyan fenyegette a streamingszolgáltatók – mint például a Netflix – térnyerése. Ezt az amúgy sem lassú folyamatot pedig a pandémia még inkább felgyorsította.
Mivel a filmstúdiók moziban nem tudták bemutatni a filmjeiket, sokan döntöttek úgy, hogy egyből interneten keresztül teszik elérhetővé őket.
Sőt, a Warner Bros tavaly decemberben bejelentette, hogy új nagy filmjeit egy időben mutatják majd be a mozikban és az HBO Max streamingszolgáltatón.
Ez rengeteg nézőt vonhat el a moziktól. Bár a két élmény nem teljesen egymás helyettesítője, akik azért jártak moziba, hogy előbb láthassanak egy filmet, azok ilyen feltételek mellett a jövőben elmaradhatnak. Buda Andrea a G7-nek azt mondta:
nemzetközi szinten tárgyalnak a stúdiókkal, hogy ez az úgynevezett bemutatási ablak megmaradjon, tehát legyen egy olyan időszak, amikor csak moziban lehet megnézni egy filmet.
Az ablakidőszak azonban szinte biztosan rövidülni fog. Korábban 90-120 nap volt a moziknak kifuttatni egy filmet, könnyen lehet, hogy a jövőben ennél hetekkel kevesebb idejük lesz.
A szektorban látják is ezeket a veszélyeket, és elég aktívan próbálnak olyan újításokat behozni, amivel vonzó maradhat a mozizás. Erre egyébként nemzetközi források és pályázati lehetőségek is vannak. A Budapest Film Zrt. egy regionális konzorcium tagjaként például épp a hetekben írt alá egy uniós fejlesztési támogatási szerződést. Liszka Tamás elmondta: cseh, szlovák, lengyel és román művészmozikkal közösen pályáztak olyan megoldások fejlesztésére, amelyekkel személyre szabottabbá tehető a műsorpolitika, okosítható a háttérapparátus. A cél az lenne, hogy minél többet megtudjanak a már meglévő nézőikről és azok igényeiről, illetve azokról is, akik valamiért nem járnak moziba.
Vállalat
Fontos