A koronavírus-járvány miatti tavaszi leállás óta augusztus utolsó hétvégéjén volt először értelmezhető forgalom a magyar mozikban. A legutóbbi lezárt hét közel féléves csúcsot hozott, az előző két hétvége bevétele pedig már nem volt radikálisan messze attól, amit – az egyébként kifejezetten gyenge évnek számító – 2016-ban értek el a mozik a nyár és az ősz fordulóján.
Tavasszal kiürültek a mozik, most nem
A szeptember 2-án végződő hét napon a Filmforgalmazók Egyesületének adatai szerint közel 130 ezer látogató volt a magyar mozikban. Ez egyáltalán nem számít soknak, még az évnek ebben a szakaszában sem, amikor jellemzően nincsenek hatalmas premierek, és az idő sem elég rossz ahhoz, hogy az emberek a mozit válasszák a szabadtéri programok helyett. A 100 ezer feletti nézőszám azonban így is komoly eredmény,
utoljára ugyanis szinte pontosan fél évvel ezelőtt, március elején jött össze ennyi néző egy héten.
Az eladott jegyek számának megugrása a bevételen is meglátszott. A már említett hét napban 200 millió forintnál is többet költöttek el a mozikban a nézők, és ebből több mint 150 milliót a szektor szempontjából kiugróan fontos hétvégi napokon. A hétvégi számok alapján pedig – 2020-as mércével – a mostani hét is hasonlóan erős lehet, hiszen szeptember első péntek-szombat-vasárnapján is közelítette a 150 millió forintot a jegybevétel.
A felfutás annak fényében kifejezetten érdekes, hogy lényegében egybeesett a koronavírus-fertőzöttek számának hirtelen megugrásával, márpedig tavasszal teljesen máshogy reagáltak a járványra a nézők. Március közepén egy ideig nem volt egyértelmű a szabályozás, volt egy teljes hétvége, amikor maximált nézőszámmal, de elvileg lehettek vetítések, a termek mégis teljesen kiürültek. Akkor hallottunk olyan öttermes moziról, ahol az első 11 előadásra mindössze tucatnyian váltottak jegyet, ami azt jelenti, hogy több filmen egyetlen néző sem volt.
Bár az elmúlt napokban minden korábbinál magasabb szintre ugrott a fertőzések száma Magyarországon, és szakértők szerint az átfertőzöttség is nagyobb, mint tavasszal, a lapunknak nyilatkozó moziüzemeltetők szerint még az elmúlt napokban sem volt jele annak, hogy csökkenne a forgalom. Sőt, a piaci szereplők várakozásai alapján – ha csak nem lesz valamilyen hatósági intézkedés – magától nem is feltétlenül fog. Jelenleg ugyanis a moziba járók számát – ahogy az normál körülmények között is lenni szokott – alapvetően a filmkínálat befolyásolja, ami viszont ősszel sokkal szélesebb lesz, mint az elmúlt hónapokban.
Fél év után új premier
Az elmúlt két hét felfutása is annak köszönhető, hogy a márciusi kényszerleállás óta most jött be először új film egy nagyobb stúdiótól. Buda Andrea, az ország legnagyobb lánca, a 18 Cinema City mozit üzemeltető I.T. Magyar Cinema Kft. PR- és marketing igazgatója lapunknak azt mondta,
míg normál esetben hetente 4-7 filmpremier van Magyarországon, idén a júliusi nyitás után csak egy-kettő volt.
Ráadásul ezek is kisebb stúdiók alkotásai, vagy magyar filmek voltak, amelyeket mindig kevesebben néznek meg.
A forgalom tehát már csak ezért sem pöröghetett fel. Az augusztus 27-én bemutatott Tenetet azonban már csak azért is komoly várakozás előzte meg, mert a premiert többször elhalasztották, sőt mivel az Egyesült Államokban a mozik többsége még zárva van, a filmet előbb kezdték el játszani itthon, mint Amerikában.
Az elmúlt két hét viszonylag jó számai jelentős részben ennek a filmnek köszönhetőek, hiszen a Tenetet csak a nyitó hétvégén 71 ezren nézték meg, ami még békeidőben sem lenne rossz eredmény. Ehhez jött még hozzá a szeptember elején bemutatott „Miután összecsaptunk” piaci szereplőket is kissé meglepő sikere. Utóbbit valószínűleg az magyarázza, hogy a film elsősorban azokat a fiatalokat célozza meg, akik körében a mozik kisebb visszaesést tapasztaltak a járvány miatt.
Kihagyott ülések, felkapott VIP
Visszaesés ugyanis még most is van, az elmúlt két hét csak a korábbi hónapokhoz képest volt előrelépés. A mozik működését pedig még mindig nagyon komolyan befolyásolja a járványhelyzet. Az áttörésként értékelt 100 ezres heti nézőszámot az elmúlt években jellemzően 30-80 százalékkal haladták meg a mozik az évnek ebben a szakaszában,
a felkapottabb időszakokban pedig félmilliós látogatószám is előfordult egy-egy héten.
Bizonyos esetekben nem csak azért nincs teltház, mert kevesebben járnak moziba, hanem mert erre elvi lehetőség sincs. A Cinema City-nél például az egyik járvány miatt hozott biztonsági intézkedés az volt, hogy a jegyrendszer az egyes foglalások között automatikusan kihagy egy helyet. Így akik közösen mennek moziba, azok ugyan egymás mellett ülhetnek, de a csoportok között kimarad egy ülés, ami összességében 70-75 százalékra csökkenti a termek teljes foglaltságát.
A járvány azoknak az igényeit is megváltoztatta, akik továbbra is moziznak. A nagyobb személyes teret biztosító, exkluzívabb, ugyanakkor drágább VIP-vetítések iránt például kifejezetten megugrott a kereslet, sőt nagyobb lett, mint a járvány előtti időszakban.
A moziknak azonban jelenleg nem is feltétlenül a megszokottnál kevesebb néző, illetve a változó elvárásokhoz való alkalmazkodás jelenti a legnagyobb kihívást, hanem a bizonytalanság. Liszka Tamás, a Corvint és öt fővárosi művész mozit fenntartó Budapest Film Zrt. vezérigazgatója azt mondta nekünk,
ha nem lenne második hullám, akkor most kezdenék el a következő hónapok és a 2021-es év tervezését, de a jelenlegi környezetben ez lényegében lehetetlen.
Megjósolhatatlan, hogy lesznek-e a szektort érintő hatósági intézkedések, nem tudni, hogyan alakul a járvány, és erre mi lesz a nézők reakciója, ahogy azt sem, hogy mi lesz a premierekkel.
Bár utóbbiakból a következő hetekre jó pár be van ígérve, a forgalmazók még mindig sakkoznak a bemutatókkal, várják a leginkább megfelelő pillanatot, így nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben is tolnak még el filmeket. Márpedig jelenleg ez befolyásolja leginkább az ágazat kilátásait.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
