Mariann egy multinacionális vállalat borsodi gyárában dolgozik. Nem fogja beoltatni magát a koronavírus ellen, és egy munkatársáról sem tud, aki beoltatná magát. Mint mondta, értelmetlennek tartja az oltást, mert „amióta oltják az embereket, még több a halott”.

Klára az egyik legnagyobb kiskereskedelmi lánc egyik balatoni boltjában eladó. Az élelmiszerboltban egyelőre egy alkalmazott sincs beoltva. Még nem döntötte el, hogy beadatja-e magának az oltást, mint mondta, „nem vagyok sem mellette, sem ellene”.

Sándor egy megyeszékhely közlekedési vállalatánál dolgozik. 60 éves, jelentkezett oltásra, de még nem kapta meg. Pedig ismeretségi körében nincs tülekedés az oltásokért, mint mondta, „erre mifelénk nagyon alacsony” az oltási hajlandóság, „sokan tartanak az esetleges mellékhatásoktól”.

Mariannban, Klárában és Sándorban közös pont, hogy zárt légtérben dolgoznak több más emberrel közösen. Azért kerestem meg őket, mert az elmúlt hetekben egymás után hallottam történeteket arról, hogy otthonról dolgozók milyen rásegítésekkel jutnak oltáshoz, és kíváncsi voltam arra, hogy hogyan halad a járványnak jobban kitett fizikai dolgozók oltása.

A kétkezi dolgozók ugyanis nemcsak veszélyeztetettebbek, hanem a viszonylag magas arányuk a régiónkban szerepet is játszhat abban, hogy eddig éppen Csehországban és Magyarországon a leghalálosabb a járvány a világon.

Húsz emberből egy beoltott

Összesen húsz emberrel beszéltem az ország különböző pontjairól – féltucat nagy magyar gyár dolgozójával, bolti eladókkal, kozmetikussal vagy éppen takarítóval -, és a valóság egy egészen más szegletével találkoztam. Míg az ismerőseimmel való beszélgetéseket az határozta meg, hogy ki hogyan jutott oltáshoz a nyomulásnak vagy egy szerencsés véletlennek köszönhetően, a megkeresett fizikai dolgozókat kérdezve leginkább elutasítással, bizonytalansággal és félelmekkel szembesültem.

A húsz megkérdezett 50 százaléka elutasítja az oltást, 20 százaléka bizonytalan, 25 százaléka jelentkezett (vagy tervez jelentkezni) oltásra, de még nem kapott, és mindössze egy olyan ember volt, akit be is oltottak. Szinte mindenki arról beszélt, hogy ismerőseik, munkatársaik jelentős többsége nem akarja beoltatni magát. Több áruházról hallottam, ahol egy dolgozó sincs beoltva, illetve olyan gyári részlegekről, takarítóbrigádról is, ahol nem is akar oltást senki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem vesszük elég komolyan a korlátozásokat, a fásultság szép lassan legyőzi a szigortAz első hullámban példamutatóan fegyelmezett volt a lakosság, az ősz óta tartó második és harmadik hullámra elfogyott a kitartás.

Ez a minta nyilvánvalóan nem reprezentálja a lakosságot. Ahogy a KSH legfrissebb mérése is mutatja, a teljes népesség 58 százaléka tervezi az oltást (vagy már kapott is), és 20 százalék elutasító. A megkérdezettek beszámolói ugyanakkor segíthetik jobban megérteni az oltásokkal kapcsolatos fenntartásokat, az elutasítás vagy a bizonytalanság gyökereit. Rajtuk keresztül az is érzékletesebbé válik, hogy pár héten belül miért válhat kihívássá az átoltottság növelése.

Közben a brit mutáns miatt járványügyi szakértők már egyre inkább 80 százalék közelébe teszik a nyájimmunitáshoz szükséges átoltottsági szintet. Vagyis ha nem sikerül meggyőzni a bizonytalanok és az oltást elutasítók egy részét, akkor a koronavírus az életünk része maradhat. (Azt is fontosnak tartjuk bemutatni, hogy mi a tudományos álláspont ezekkel a félelmekkel, hiedelmekkel kapcsolatban, erre a cikk végén térünk ki.)

„Ott valami más volt…”

Péter egy olyan vállalatnál dolgozik, amely alapvető fontosságú az ország működtetéséhez. Nem akarja beoltatni magát, és a közvetlen kollégáinak 90 százaléka ugyanezt gondolja. Nem a járványban kételkedik, mint mondta, „járványok voltak és lesznek”, a munkahelyén is sokan elkapták a koronavírust.

Az elutasítás magából az oltásból fakad: bizalmatlan egy „pár hónap alatt kifejlesztett” vakcinával szemben, amelynek „nem tudhatóak a mellékhatásai”. Péter azzal is érvelt, hogy a vírus mutálódása is feleslegessé teszi a beoltottságot. Érzékelhetően jól átgondolta a döntését, és ez látszólag közös pont volt az oltást elutasítókban. Az a tíz megkérdezett, aki nem akarja beoltatni magát, szinte mind nagyon határozott volt. Annak is tudatában voltak, hogy ezzel hátrányba is kerülhetnek az oltási igazolás miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nem kormánypárti sajtó is hemzseg az alaptalan összeesküvés elméletektőlA mindenre kiterjedő szkepszis legalább annyira manipulálhatóvá tesz minket, mint a vakhit. G7 Beszélgetések Krekó Péterrel, az ELTE pszichológia tanszékének adjunktusával.

„Én és a feleségem sem oltatjuk be magunkat, kerüljön ez bármibe” – mondta például egy gumiipari cég dolgozója, aki egy kollégájáról sem tud, hogy beoltatná magát. „Influenza ellen sok éve beoltattam magam, de sosem voltam olyan beteg, mint akkor közvetlen utána. Azóta sem oltakoztam, és nem is fogok” – mondta az egyik legismertebb világcég magyarországi dolgozója, aki szerint kollégái 80 százaléka nem akar oltást.

„Én nem oltatom be magam, semmiképp. Egyikben se bízok meg” – írta egy turisztikai cég munkatársa. Több ismerőre is meghalt a koronavírusban, de szerinte nem védte volna meg őket a vakcina. „Ott valami más volt…” – írta.

Nem hiszünk senkinek, bízunk a szervezetünkben

A mögöttes okok, eltitkolt hírek és rejtélyes halálesetekről szóló híresztelések számos megkérdezettnél előjöttek. Hiába nem jelenik meg az oltásellenesség a számottevő politikai szereplőknél, járványügyi szakértőknél és médiumoknál, a megkérdezettek többségénél nagyon erősen jelen vannak az oltást elutasító, megkérdőjelező híresztelések.

Visszatérő elem az indokolatlannak tartott hisztériakeltés a járvány körül vagy a média által állítólagosan elhallgatott hírek például arról, hogy az oltás miatt halnak meg emberek. „Én tv-t sem nézek, mert csak a hazugság árad” – testesítette meg egy vélemény az általános kiábrándultságot.

Ez a fajta magukra hagyatottság érzet többeknél is megjelent. Még ha saját környezetükben is látják a járvány pusztítását, akkor sem hisznek az államnak, az intézményeknek. Így jobbára saját magukban bíznak, ami szintén visszatérő elem volt. „Kaotikus a kormánykommunikáció. Így azt sem hiszem el, amit kérdeznek. Inkább több energiát fordítok a megelőzésre” – mondta egy budapesti taxis.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElérhető-e a kormány oltási célja a kiesett keleti vakcinák nélkül?Kicentizve, de elméletileg meglehet a 4,2 millió beoltott április végéig a Cansino és a Covishield nélkül is.

„Én bízok az egészségemben, az immunrendszeremben, egészségesen étkezem, szedem a megfelelő mennyiségű és minőségű vitaminokat, sportolok” – mondta egy erőmű dolgozója. „Szerencsére erős az immunrendszerem, minden gond nélkül átvészeltem tavaly óta az egész pandémiát” – mondta egy bolti dolgozó.

A Telex márciusban számolt be egy reprezentatív kutatásról, amely megerősíti, hogy általános jelenségről van szó. Koltai Júlia (aki a Társadalomtudományi Kutatóközpont, az ELTE és a CEU munkatársa) és Karsai Márton (CEU) kutatása alapján Magyarországon a többség úgy gondolja, hogy ha sok zöldséget, gyümölcsöt eszünk és sokat mozgunk, az ugyanolyan jó a koronavírus ellen, mint a maszkviselés.

A kutatás szerint az immunerősítésbe, rendszeres takarításba vetett hit nagyjából ugyanolyan erős, mint a tudományosan alátámasztott védőintézkedések elfogadottsága, de a kirándulás és a pozitív gondolkodás sem marad el tőlük jelentősen. A kutatásban egyéb, a cikkben megemlített szempontok is megjelentek, például a megkérdezettek 25 százaléka (inkább vagy teljesen) egyetért azzal, hogy elhallgatják az oltás veszélyeit, 36 százaléka pedig azzal, hogy „az oltás túl rövid idő alatt készült el”.

„Sokat gondolkodom, sokat kételkedem”

A kételyek nemcsak a oltást határozottan elutasítóknál jelennek meg. Az egyik legnagyobb magyarországi cég gyári dolgozója már átesett a betegségen, de így is bizonytalan. „A feleségem nem szeretne oltatni, én viszont – ha értelmét látnám – inkább felvenném a vakcinát. Sajnos hiteles információt nem lehet kapni a médiából, nem is beszélve arról, hogy a szakembereknek sem egyezik a véleményük a védőoltással kapcsolatban. Azt veszem észre, hogy mindenki kivárásra játszik” – mondta.

Ahogy egy előző megszólalónál is előkerült, a korábbi rossz tapasztalatoknak is lehet szerepe az oltásszkepticizmusban. Az egyik megkérdezett egy ilyen eset miatt bizonytalan. Miután másfél évesen beoltották diftéria ellen, rosszul lett, „amit sosem nőttem ki, így lettem tartós beteg. Benne voltam az egy százalékban” – utalt a mellékhatások alacsony valószínűségére.

Az egyik legnagyobb magyarországi vállalat egyik munkatársában is van bizonytalanság, bár ő egyelőre nem tervezi beadatni az oltást. „Sokat gondolkodom, sokat kételkedem, igyekszek nem ítéletet alkotni senki hozzáállása felett. Közben arra várok, hogy mindenki, akinek szüksége van rá, megkapja a védettséget, de közben a világ elfogadja, hogy egy csomó ember él és dolgozik ezen a bolygón, akinek ez a vírus nem okoz komoly egészségügyi problémát, és az ő nyomorgatásuknak is kell, hogy legyen egy optimális határa a szolidaritás és a minden élet értékes elv jegyében” – mondta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVilágrekord halálozást hozó napon nyit MagyarországFolyamatos adatközlés mellett soha sehol nem jelentettek népességarányosan olyan magas napi Covid halálozást, mint ma Magyarországon.

Ahogy a cikk elején említett Sándor példája is mutatja – aki 60 éves, és szeretne oltást, de még nem kapott -, hiába veszélyeztetettebbek a fizikai dolgozók az otthon dolgozóknál, nem élveznek előnyt az oltási sorrendben. A húsz megkérdezett tapasztalatai alapján kivételesnek számít, ha valaki be van oltva a munkatársak közül. „Nálunk senki nincs beoltva” – mondta például egy 40-es áruházi dolgozó, aki regisztrált az oltásra, de még nem kapta meg.

Az egyik jelentős ipari létesítmény dolgozója azt mondta, hogy mindössze egy kollégájáról tud, aki eddig kapott oltást. „Eddig nekem úgy tűnik, hogy kevesebb százalék az, aki szeretné beoltatni magát (…) félnek a mellékhatásoktól” – mondta.

Mindössze egy olyan emberrel beszéltem, aki szerint náluk a dolgozók többsége be akarja oltatni magát. Az áruházi dolgozó szerint a munkatársak nagyjából kétharmada regisztrált oltásra. Bár a beszélgetésünk idején még kevés embert, az állomány nagyjából tíz százalékát oltották be, ezekben a napokban „gyorsultak fel az események”, és többeket is behívtak.

A hiedelmekről

Széleskörű tudományos konszenzus van arról, hogy a fent elhangzott félelmek, feltételezések nagy része nem állja meg a helyét, ami persze nem azt jelenti, hogy ne lenne érdemes kezelni ezeknek az eredőit.

Ahogy a cikkben is már szerepelt, a járványügyi szakértők és a nyilvánosan megszólaló, a védőoltások terén képzett orvosok között nincs olyan, aki ne támogatná a koronavírus elleni védőoltást. A halálozás valóban az átoltottság előrehaladtával párhuzamosan ugrott meg, de ez egy véletlen statisztikai együttállás. Izraelben szintén magas volt a halálozás az oltási folyamat első szakaszában, de miután a lakosság mintegy 60 százalékát beoltották, jelentősen visszaesett a halálozás és visszatért a közösségi élet, tömött koncertek vannak. 

Az kétségtelen, hogy a vírus különböző mutációi – az ismertebbek közül elsősorban a dél-afrikai és a brazil – csökkentik egyes vakcinák hatékonyságát, de az eddigi eredmények alapján a védelem egy része így is megmarad, vagyis ezekkel szemben is van értelme a védőoltásoknak. Az idehaza alkalmazottak és az itt domináns brit törzs viszonylatára pedig ez fokozottan áll. 

Visszatérő állítás volt, hogy a média elhallgatna haláleseteket vagy az oltások esetleges mellékhatásait, de például az AstraZeneca oltása éppen az ellenkezőjét mutatja. A brit-svéd cég vakcinája hetek óta szerepel a magyar és nemzetközi média vezető híreiben az egyik ritka mellékhatása miatt. Nagyjából 100 ezerből egy embernél alakul ki vérrögképződés az oltás mellékhatásaként, amely miatt szomorú módon mintegy húsz ember hunyt el a több mint 20 millió beoltottból, a kockázatai azonban összehasonlíthatatlanok a koronavíruséval.

A Covid – különösen a nálunk is domináló brit variánsa – ugyanis az eddig tapasztalatok alapján egy nehezen kiszámítható és alattomos betegség. Ebből adódóan arra is veszélyes lehet, aki jó egészségnek örvend, ahogy számos beszámolóban is megjelenik, az elmúlt hetekben 20-as vagy 30-as éveikben járó egészséges betegek is küzdöttek az életükért. Ráadásul arra utaló jelek vannak, hogy a Covid még látszólag enyhe lefolyás mellett is valószínűleg nagyobb bajt okoz az emberi szervezetben, mint amit jelenleg látunk. Emellett jelentős mértékben jelennek meg fertőzött embereknél utólagos, akár hónapokon át tartó negatív hatások. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Sokszor belefutunk abba, hogy már nincs értelme lélegeztetőgépre rakni” - ápolók a kórházak leterheltségérőlKimerültek és a végletekig leterheltek az általunk elért kórházi dolgozók, a saját kórházaikban azonban egyelőre minden beteget el tudnak látni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Vállalat ipar koronavírus oltás Olvasson tovább a kategóriában