Kásler Miklós miniszter csütörtöki jóváhagyását követően pénteken tette közzé azt a beszámolóját a 2017-es vizes vb-t szervező vállalat, amelyre elvileg a cég megszüntetését célzó eljárást alapozták. A 2019 végén indított végelszámolást ráadásul azóta megszüntették, tehát a teljes eljárás úgy zajlott, hogy a már jó ideje teljesen feleslegesen létező Bp2017 Nonprofit Kft.-nek nem volt meg a hivatalos mérlege és eredménykimutatása. Ennek ellenére az elmúlt egy évben – tehát majdnem három évvel a vb után – is öntötték az állami százmilliókat a cégbe, aminek gazdasági ügyeit 2019 végéig egy azóta körözés alatt álló ember irányította.
Bár tavaly a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben a kormány – szeptember 30-ig – négy hónap haladékot adott a vállalatoknak, hogy a 2019-es évükről szóló beszámolót leadják, a Bp2017 Kft.-nek ennyi idő nem volt elég. Mivel az éves jelentés még az idén januárban sem jelent meg, bő másfél hónappal ezelőtt közérdekű adatigényléssel fordultunk a céghez, hogy küldje meg nekünk a beszámolót, amit már hónapokkal korábban törvényi kötelezettsége lett volna nyilvánosságra hozni.
A vállalat szokás szerint nem reagált megkeresésünkre, ezért az ebben illetékes Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk, hogy vizsgálja ki, miért nem tesz eleget a cég tájékoztatási kötelezettségének. A NAIH elnöke, Péterfalvi Attila hétfő délelőtt válaszolt, hogy kivizsgálják az ügyet, és folyamatosan leveleznek a témában a Bp2017-tel. Utóbbinak meg is lett az eredménye: időközben múlt pénteken jelentkezett a vizes vb szervezője is. Egy azóta hatályon kívül helyezett jogszabályra hivatkozva azt írták, hogy az adatok kiadása a veszélyhelyzet miatt módosított határidő figyelembe vételével történik*A hivatkozott rendelet ugyan már régóta nem él, de az újból elrendelt veszélyhelyzet eredményeként most is több idejük, egészen pontosan 30 helyett 45 napjuk van az állami szerveknek ezekre a megkeresésekre válaszolni. A bökkenő mindössze annyi, hogy az alaphatáridő 15 nap, és ez hosszabbítható meg most 45-re, de a jogszabály szerint „erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatni kell”. Ez viszont nem történt meg..
A Bp2017 Kft. magára az adatigénylésünkre azóta sem válaszolt, de a vállalat beszámolóját pénteken végül feltöltötték az Igazságügyi Minisztérium erre a célra fenntartott felületére. A jelentés azonban nem a teljes 2019-es évet fedi le, hanem csak a 2019. december 14-ig terjedő időszakot, mivel ekkor döntött úgy az állami tulajdonos, hogy végelszámolással megszünteti a vállalatot.
A végelszámolás miatt azonban ezeket a dokumentumokat még korábban közzé kellett volna tenni. A jogszabály szerint ugyanis a beszámolót az eljárás megindítását követően 30 napon belül kell elkészíteni és 45 napon belül nyilvánosságra hozni. A most feltöltött dokumentumok tanúsága szerint azonban a vállalat vezetése a beszámolót csak 2021. január végén, közel két héttel az adatigénylésünk megküldése után állította össze, a tulajdonost képviselő Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere pedig múlt csütörtökön fogadta el a jelentést.
Az már önmagában is kellemetlen, hogy állami cégként több mint egy évvel kicsúsztak a határidőből, úgy azonban, hogy időközben a végelszámolást is megszüntették, még kínosabb a történet. Kásler Miklós szinte napra pontosan egy évvel az eljárás megindítása után, tavaly decemberben ugyanis úgy döntött, hogy egyelőre mégis megmarad a cég. Ez pedig azt jelenti, hogy az eljárás alatt hivatalosan egy percig sem voltak ismertek a vállalat pontos pénzügyi adatai.
Persze a tulajdonos nyilván ismerte a cég helyzetét, valószínűleg ezért
tolt a vállalatba két részletben több mint 200 millió forintot tavaly is.
Más kérdés, hogy a most közzétett beszámoló annyira rossz képet fest a cég helyzetéről, hogy azon ekkora összeg első ránézésre sokat nem segít.
A Bp2017 Kft. 2019-ben valamiféle tevékenységet még végzett, így összesen közel 200 milliós árbevétele is volt. Ennek több mint felét azonban különböző áruk értékesítése adta, 106 millió forint értékben. Kis bökkenő, hogy a vállalat árukészlete (amely egy évvel korábban két medencéből, a vb-re gyártott, vélhetően eladhatatlan merchandise termékekből, értékesítésre beszerzett alkatrészekből és a Duna Aréna büféjében megmaradt dolgokból állt) ugyanebben az időszakban 220 millió forinttal csökkent. Azaz úgy tűnik, hogy elég sokat bukott az értékesítésen. Annyit, hogy az még a bérleti díjból, a strandüzemeltetésből, a parkoló hasznosításából és egyéb tevékenységekből befolyó pénzt is elvihette.
Ettől persze még nem kellett volna veszteségesnek lennie a cégnek. A vállalat ugyanis egy csomó állami támogatást könyvelt le 2019-re, köztük olyat is, amit a „vizes vb megrendezésére” kapott*Ezek csak számviteli okokból jelentek meg a tavalyi beszámolóban, valójában már jóval korábban befolytak.. A társaságot azonban a közel 1,2 milliárdnyi ilyen egyéb bevétel sem tudta víz fölött tartani:
2019-ben a végelszámolás kezdetéig közel félmilliárdos veszteséget hozott össze.
Már ez is elég rossz képet fest, de az igazán nagy gondot az jelentette, hogy miközben a cégnek 3 milliárd forintot meghaladó összegben kellett volna éven belüli tartozásokat kifizetnie, ezt egyáltalán nem volt miből. A vállalat bankszámláján a végelszámolás megindításakor 7 ezer forint volt. Ehhez ugyan hozzájött még 4,1 millió forint készpénz a pénztárban, ezekből azonban még a következő hetek fizetéseit sem lehetett volna teljesíteni*Bár a NAV szerint ekkor már csak tízen dolgoztak a vállalatnál, a beszámoló azonban 2019 végén 23 alkalmazottról ír. A cégnél 2019-ben havonta átlagosan közel 20 millió forintra rúgtak a személyi jellegű ráfordítások..
A beszámoló szerint könnyen pénzé tehető eszközök közül a legnagyobb értéket pedig két mobilmedence jelentette, amiket azért annyira nem könnyű pénzzé tenni*A korábbi években sem sikerült.. Főleg annyiért nem, amekkora értéken a vállalat könyveiben ezek szerepeltek. 2019-ben az összes hasonló eszközértékesítésén nagyjából 50 százalékot bukott a vállalat, így a készleten tartott medencék eladásából reálisan csak egy nem teljesen piaci alapon megkötött üzlettel jöhetett ki jól. De még ha ez össze is jön, akkor is csak a kötelezettségek egy részét tudta volna kiegyenlíteni. Azaz
a likviditási helyzet katasztrofális volt, a számok alapján a cég a fizetőképtelenség határán egyensúlyozott.
A vállalat ennek ellenére azóta is működik, amiben komoly szerepe lehet, hogy akiknek tartozott, elég türelmesek voltak. Sőt, úgy tűnik, hogy időközben a milliárdos kötelezettségek egy jelentős részétől ingyen szabadulhatott meg a Bp2017 Kft. A legtöbb pénzt, 2,5 milliárd forintot ugyanis az állami Antenna Hungária (AH) várta a vizes vb szervezőjétől, ám nem jelentkezett be a pénzért, amikor a végelszámolás alatt megtehette volna. Pedig korábban az AH még jogi lépéseket is tett, ettől azonban vélhetően elállt, legalábbis a 2019-es beszámolójában már nem ejtett szót a Bp2017 Kft.-ről. Bár azt hallottuk, hogy a két cég milliárdos tartozásból eredő konfliktusa nem csitult el teljesen, és még lehetnek következményei, ha végül az AH enged, akkor a vizes vb újabb 2,5 milliárdos költségét lehet egy másik állami cégnél elrejteni.
Vállalat
Fontos