Ahogy a dél-koreai vállalat vezérigazgatója és Szijjártó Péter pénteki bejelentéséből kiderült, a magyar gazdaságtörténet legnagyobb zöldmezős, első ütemű beruházásaként az SK Innovation 681 milliárd forintból építi fel új, 30 gigawattóra éves kapacitású akkumulátorgyárát a Fejér megyei Iváncsán. Az ünnepélyes hangulatban a külgazdasági és külügyminiszter szokás szerint kissé elragadtatta magát, amikor azt mondta, hogy Európa legnagyobb akkumulátorgyárait építjük, amivel az iváncsai mellett minden bizonnyal a gödi beruházásra utalt, ahol a Samsung SDI bővíti nagy erőkkel az üzemét.
Ez a minősítés azért túlzás, mert épp nemrég írtunk arról, hogy az ágazat harmadik nagy dél-koreai szereplője, az LG is bővíti a lengyelországi, Wroclaw melletti üzemét, amelynek kapacitása ezt követően meghaladja majd az évi 100 gigawattórát, amelyhez tízezer fős létszám társul. Ezzel pedig nemcsak Európa, hanem a világ legnagyobb akkumulátorgyára lesz (hacsak addig meg nem előzik). Ekkora kibocsátásra pedig – az eddig bejelentett beruházások alapján – az összes magyarországi akkumulátorgyár együtt sem lesz képes.
Ettől függetlenül az iváncsai üzem tényleg a nagyok közé tartozik majd. Ahogy Szijjártó Péter is megemlítette, a Tesla Gigafactoryként emlegetett nevadai akkumulátorgyárának éves kapacitása 35 gigawattóra.
Az is érdekes, hogy az iváncsai kibocsátás közel kétszer akkora lesz, mint az SK Innovation két ütemben megvalósuló komáromi gyáráé, ahol az első üzem kapacitása évi 7,5, a másodiké 9,5 gigawattóra.
Korábban logikusan felmerült, hogy a vállalat Komáromban építené meg a harmadik egységet is, és a bejelentés alapján nem is derült ki tisztán, hogy miért nem emellett döntött a menedzsment. Mivel a vezérigazgató a logisztikai előnyöket és a rendelkezésre álló munkaerőt említette, az a legvalószínűbb, hogy úgy ítélték meg, a komáromi térségben már nem tudnának újabb 2500 embert toborozni. Ott a jelenlegi létszám egyébként 1600 körül van*Ezt a számot Szijjártó Péter közölte, a vállalat két magyarországi leánycégénél a legutóbbi elérhető hivatalos adat szerint 1530-an dolgoznak., de még minden bizonnyal bővülni fog a második üzem termelésbe állásával.
Ha már az összehasonlításoknál tartunk, érdemes összeszedni, mekkora kibocsátásra lesznek képesek a magyarországi akkumulátorgyárak, ha már elérik az eddig bejelentett fejlesztésekből adódó termelési szinteket. Ez nem is olyan egyszerű, mert a Samsung SDI ebben a tekintetben sokkal kevésbé közlékeny, mint koreai riválisai. Én nem is találtam hivatalos bejelentést a leendő kapacitásról, de azért kisebb darabokból össze lehet állítani a képet.
A Samsung SDI titkolózására jellemző, hogy még a magyar állami támogatás vizsgálatáról szóló európai bizottsági dokumentumban is részben ki kellett takarni az erről szóló adatokat, részben pedig meglehetősen tág intervallumot adtak meg. Ebből mindenesetre az derül ki, hogy a beruházás első, még 2016-ban elkezdett üteme évi 0,2-0,5 gigawattórás kapacitást teremtett. Jó eséllyel ez csak a technológiai alapok lerakását szolgálta, illetve akkoriban még nem látszott, hogy a következő években, évtizedben legalább egy nagyságrenddel nő az elektromos autók akkumulátorai iránti igény.
A beruházás második fázisa a dokumentum szerint 17-20 gigawattórás kapacitást hoz létre. A fejlesztéshez hitelt folyósító Raiffeisen ugyan csak 15 gigawattóráról írt egy közleményében, de abban még csak 1500 dolgozóról volt szó. Ez még azonban messze nem a vége, ugyanis van a beruházásnak egy harmadik fázisa is, bár ezt meglehetősen nehéz kihámozni a kommunikációból. Ez egyrészt abban érhető tetten, hogy míg a magyar kormányzati kommunikáció először 1200 új munkahelyről szólt, később ez felszökött 2700-ra, a már meglévőkkel együtt pedig összesen 4300-ra. Másrészt onnan lehet tudni, hogy ez egy újabb beruházási fázis, hogy az Európai Bizottság dokumentumában is szerepel ilyen, itt azonban már teljesen kitakarták a tervezett kapacitást.
Mindenesetre a létszámarányok alapján valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha a három fázis után valamivel évi 40 gigawattóra fölé tesszük a gödi üzem kapacitását.
A japán GS Yuasa miskolci gyárának kapacitása szintén nem ismert, azonban mivel ott a termelés felfuttatása után is csak százan dolgoznak majd, valószínűleg csak olyasmi a nagyságrend, mint a gödi első fázis esetében, ami az országos kibocsátás szempontjából kerekítési hiba. Ha pedig tényleg olyan ütemben nő majd a piaci igény, mint ahogyan az az előrejelzésekben szerepel, akkor jó eséllyel a miskolci kapacitást is bővítik majd.
Összességében tehát az látszik, hogy körülbelül 90 gigawattórányi kapacitású akkumulátormennyiséget tudnak majd előállítani a magyarországi gyárak. A beruházások ütemezése ugyan szintén homályos némileg, de legkésőbb 2025-re minden bizonnyal elérik majd ezt a kibocsátást.
Mennyi autóra elég ez? A becslések ugyan – már csak a technológia gyors fejlődése miatt is – meglehetősen szórnak, de egyelőre ökölszabály-szerűen megfelelőnek tűnik azzal számolni, hogy egy gigawattórányi kapacitás 15 ezer elektromos autó hajtásához elegendő.*A magyar beruházásösztönző ügynökség, a HIPA például úgy kalkulál, hogy a 30 gigawattórás iváncsai gyáregység 70 kilowattórás átlagos teljesítménnyel és 400 kilométeres hatótávolsággal számolva évente körülbelül 430 ezer elektromos autó gyártását teszi majd lehetővé. Ez alapján könnyű kiszámolni, hogy
nagyjából 1,35 millió e-autóra lesz elég a magyar gyárak termelése.
Ez nem kevés. Ha feltételezzük, hogy 2025-ben már termel az egyelőre hányattatott sorsú – még el sem kezdett – debreceni BMW-gyár évi 150 ezer darabos kapacitással, a meglévő üzemek pedig nagyjából ugyanolyan szinten teljesítenek, mint az elmúlt években, akkor azt láthatjuk, hogy kétszer annyi autóhoz elegendő akkumulátor készül majd idehaza, mint személyautó. (A Mercedes már építeni kezdett második kecskeméti üzemével nem számoltam, azzal kapcsolatban nagy a csönd, mióta megszületett a döntés a beruházás leállításáról.) Ez persze csak a nagyságrend érzékeltetését szolgálja, a kettő között nincs összefüggés, egyelőre nehéz lenne megmondani, milyen modellek készülnek majd négy év múlva idehaza és milyen hajtással.
Az SK Innovation vezérigazgatója egyébként arra számít, hogy 2025-re 245 gigawattórára nő az akkumulátorok iránti európai kereslet. Ennek tehát akár több mint a harmadát is ki lehet elégíteni majd Magyarországról, de mivel közben Nyugat- és Észak-Európában is jó pár nagy beruházást bejelentettek, ezért valószínűleg a termelési kapacitás meg fogja haladni majd ezt a szintet. A becslések változásának sebességét jól mutatja, hogy ebben a 2018-as uniós ismertetőben például még csak 12,5 gigawattórára becsülték a 2023-ra várható magyarországi gyártási kapacitást.
Szijjártó Péter egyébként a konkrét összeg megnevezése nélkül azt is meglebegtette, hogy nemcsak a beruházás, hanem az állami támogatás nagysága is rekordot dönt, de ehhez az Európai Bizottság engedélye is kell. A testület valószínűleg alaposan átnézi majd a benyújtott dokumentumot azok után, hogy a Samsung gödi beruházásánál első nekifutásra nem tartotta indokoltnak a 108 millió eurós magyar állami támogatást, és az átfogó vizsgálat még mindig nem zárult le.
Vállalat
Fontos