Nehéz helyzetbe kerülnek kisebb cégek, mert nem vehetnek részt vásárokon
A vásárok elmaradásával szorult helyzetbe kerülnek a rendezvényszervezők, és persze a konferenciaturizmus elmaradása a vendéglátóipart is rosszul érinti, de az események kárvallottjai között említendők azok a cégek is, amelyek termékeikkel, szolgáltatásaikkal nem tudnak így megjelenni a potenciális ügyfeleik előtt. A probléma különösen súlyos Németországban, ahol tulajdonképpen már az 1400-as évek óta rendeznek szakmai kiállításokat a New York Times összefoglalója szerint.
Ezeken az eseményeken a cégek képviselői nemcsak üzletelhetnek egymással, hanem tájékozódhatnak is a piaci folyamatokról, az új fejlesztésekről és szereplőkről. Ezt sok magyar vállalkozónak sem kell hosszasan magyarázni, hiszen ők is rutinszerűen vesznek részt a saját ágazatuk egy-két évente megrendezett szakmai kiállításán, nagyon gyakran Németországban.
A nagyobb, nemzetközi értékesítési részlegeket, sales-eseket is fenntartó vállalatoknál könnyebb áthidalni ezeknek a lehetőségeknek a hiányát, nem csoda tehát, hogy a cikkben idézett adatok szerint az 500 főt meghaladó méretű cégek terveznek a leginkább spórolni a kiállításokon való megjelenéssel. A kisebb cégek erőforrásai ugyanakkor csak megalkuvásokkal teszik lehetővé, hogy saját szervezésű online eseményekkel pótolják az elmaradó vásárokat.
A kis és közepes vállalkozások számára a szakmai kiállítások ablakot jelentenek a világra
– mondta el a lapnak egy dán szemüvegkészítő vállalkozás vezetője, míg egy sportruházatot gyártó cég vezető értékesítője a kirakatokhoz hasonította a rendezvényeket. Az egyik vásárokra szakosodott német rendezvényközpont szervezője pedig kiemelte, hogy bizonyos cégek az értékesítésük 80 százalékát a vásárokon kötött üzleteknek köszönhetik.
A járvány előtti időkig a tíz legjelentősebb vásár közül négyet megrendező Németországban ugyan a látogatók számának korlátozása és egyéb óvintézkedések mellett, de az idei év jelentős részében elvileg meg lehetett tartani ezeket a rendezvényeket. Az utazási korlátozások és az utolsó pillanatban történő lemondás lehetősége azonban elrettentették a kiállítókat, közülük is főleg a külföldieket, így a legtöbb esemény végül elmaradt. Helyettük gyakran a rendezvények szervezői is internetes megoldásokkal igyekeztek előrukkolni, miközben éppen attól tartanak, hogy a járvány lecsengése után ezek az online próbálkozások fogják beárnyékolni az üzleti kilátásaikat.
Mindezek következtében természetesen jócskán megcsappantak a vásárokhoz köthető bevételek Németországban is, amelyek a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet számításai szerint egy erősebb évben nagyjából 28 milliárd eurót tesznek ki. Ez az összeg idén a szervezőktől kezdve az éttermeken, szállodákon és fuvarosokon keresztül egészen a standokat készítő és összeszerelő asztalosipari vállalkozásokig sok különböző szereplő kasszájából fog hiányozni. Az elmaradó üzleti megállapodások, találkozások és a fejlesztésekre sarkalló beszélgetések és felismerések hiánya nyomán keletkező veszteséget pedig aligha lehet számszerűsíteni.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
