Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2020. március 6. 06:49 Vállalat

Két-három hét múlva érkezik meg a járvány mélypontja a magyar gyárakba

A koronavírus-járvány kitörése óta próbálják megbecsülni elemzők a gazdasági hatásokat, de ez nemcsak amiatt nehéz, mert naponta újabb és újabb országokban jelenik meg a betegség. Vannak olyan szektorok – mint a légi közlekedés és a turizmus –, ahol a visszaesés nagyon gyorsan és drasztikusan jelentkezik. Az iparban ilyen szempontból sokkal lassabbak a folyamatok, és miközben középtávon itt is a kereslet alakulása a fő kérdés, rövid távon

most sok magyar vállalatnál azért túlóráznak a beszerzők és logisztikusok, hogy minden alkatrész rendelkezésre álljon a folyamatos termeléshez.

Bár az utóbbi napokban már az is szóba került, hogy az észak-olaszországi helyzet gondot okozhat az onnan alkatrészeket vásárló magyar cégek számára, a kínai kapcsolat ennél sokkal kritikusabb. Egész egyszerűen azért, mert Kína számos feldolgozóipari ágazatban szinte vagy teljesen megkerülhetetlen beszerzési forrás, különösen pár hetes-hónapos időtávon.

Ahogy az alábbi grafikon mutatja, több olyan termékcsoportban is meghatározó a kínai termelés, amely nélkülözhetetlen a számítástechnikai, elektronikai eszközök előállításához. De nyomtatott áramkörök nélkül (amelyeknek központi eleme a grafikonon szereplő nyomtatott áramköri lemez) például autót sem lehet gyártani már jó ideje.

 

Ez alapján könnyű megérteni, miért lettek nagyon idegesek az amerikai és európai iparvállalatok beszerzői és vezetői abban a pillanatban, amikor világossá vált, hogy milyen hatalmas léptékben hoztak intézkedéseket a járvány megfékezésére Kínában. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy ez a kínai holdújévet követően – amely idén lényegében január utolsó hetét fedte le – történt, ilyenkor pedig a szokásos kínai leállások miatt egyébként is felhalmoznak némi készletet a vevők.

Arra persze már nem voltak felkészülve, hogy a járvány és a nyomában elrendelt karanténok miatt februárban alig termeltek a kínai gyárak. Erről nehéz átfogó képet kapni, bár sokatmondó, hogy a hivatalos beszerzési menedzserindex összeomlott. Jobb híján a kínai iparterületek feletti levegő szennyezettsége alapján készítenek becsléseket a szakértők. Leginkább a fosszilis üzemanyagok elégetése nyomán keletkező nitrogén-dioxid koncentrációját figyelik, ez alapján február közepén a kínai gazdaság nagyjából félgőzzel termelhetett, múlt héten valahol 60 és 70 százalék között, ezen a héten pedig már 80 százalékosra becsülhető a szint.

Bár lehet, hogy ez túl optimista szám, hiszen még a kínai feldolgozóipar zászlóshajójának számító, egyebek mellett iPhone-okat összeszerelő Foxconn is csak azt közölte a hét elején, hogy 50 százalékos kapacitással termelnek a gyárai, és arra számít, hogy a hónap végére éri majd el a 100 százalékot. Az eltérés egyik oka az adatok manipulálása lehet, ami nem szimpla hamisítás. A hírek szerint több kelet-kínai városban is áramfogyasztási direktívákat adtak ki – hogy a vezetés felé a gyors gazdasági talpra állás látszatát keltsék –, ami miatt esetenként az üzemekben a gépek üresjáratban zakatoltak. Ez nyilván megdobja a légszennyezettségi adatot, az ipari termelést viszont nem.

A lassú normalizálódás egyik oka, hogy az ünnepek után – amikor szinte mindenki felkeresi a szüleit, családját – közel 300 millió belföldi vándormunkásnak kell visszatérnie a munkahelyekre, de február végéig 60 millióan ezt még mindig nem tudták megtenni. Akik pedig igen, azoknak jellemzően kéthetes karanténba kell vonulniuk, mielőtt megjelenhetnének a gyárakban.

Az utóbbi két hétben a kínai kormányzati törekvés hangsúlya – miközben persze továbbra is szeretnék ellenőrzés alatt tartani a járványt – egyértelműen arra helyeződött át, hogy minél gyorsabban teljes fordulatszámra kurblizzák be a gazdaságot. A központi és tartományi kormányok légi és buszos charterekkel igyekeznek minél gyorsabban a munkahelyekre visszajuttatni az onnan még mindig messze lévő embereket, a cégek pedig akár egész – most úgyis üresen álló – szállodákat bérelnek ki számukra a kéthetes karantén idejére.

Az nem kérdés, hogy a kínai gazdaság hétről hétre közelebb kerül a normális működéshez, az viszont nagyon is, hogy kibírják-e az amerikai, európai és azon belül a magyar gyárak addig, amíg az ismét a szokásos mennyiségben készülő alkatrészek ideérnek.

Bár kisebb-nagyobb problémákról vannak, itthon egyelőre még nem volt olyan látványos leállás, mint a FIAT szerbiai gyárában, ahol a Kínából várt audiorendszer hiánya miatt le kellett állítani a szalagokat.

Ha egy cég 12 ezer különböző anyagot használ fel a termékeihez, akkor abból 2 ezer jöhet közvetlenül Kínából, de valójában az összesnek a fele Kínán alapszik. Az a szerencse, hogy a beszállítói láncok összességében van pár hónapra elegendő anyag, akad belőlük a hajókon, a kikötőkben, a logisztikai cégeknél, a felhasználó vállalatoknál. Ezeket az itt-ott elheverő készleteket mindenki igyekszik összekaparni, elkezdett a rendszer kiszáradni

– mondta egy magyar iparvállalat vezetője. Névvel azért nem akart nyilatkozni, mert nagyon nehéz megítélni a helyzetet, és nem akar pánikot kelteni, de túlzottan nyugtatni sem, hiszen akkor utólag ráfoghatják, hogy nem volt elég óvatos.

Náluk most minden héten van körülbelül tíz hiányzó részegység, amelyet megpróbálnak máshonnan beszerezni, vagy úgy átalakítani a gyártási programot, hogy éppen ne legyen rájuk szükség. A jövő héten más is fog hiányozni, de közben valamelyik beérkezik az eredeti vagy egy újonnan felkutatott forrásból. Ebben segíthet, ha az adott cég által gyártott részegység olyan óriásvállalat termékébe épül be, mint mondjuk a Mercedes vagy a Volkswagen, mert ezek oda tudnak hatni, hogy az ő beszállítójuk kapjon meg egy elégtelen mennyiségben rendelkezésre álló alkatrészt.

Ha nagyon sürgős, pár ezer vagy tízezer integrált áramkört bőröndökben, repülőkön is el lehet hozni Kínából. (Kifizetve a vámot és a túlsúlyt, tehát nem az ügyeskedésről szól a dolog.) Ez máskor is előfordul, például próbagyártáskor, vagy ha minőségi hiba miatt kiesik egy széria, csak most sokkal gyakrabban kell ilyen vészmegoldásokhoz folyamodni, mint máskor.

Erre azonban nyilvánvalóan nem lehet rendszert építeni, már csak azért sem, mert rengeteg légi járatot szüntettek meg Kína és Európa között a nullához közelítő utasforgalmi igény miatt. (A széles törzsű utasszállító gépek soktonnányi árut is tudnak szállítani.) A teherszállító repülőgépeken elérhető kapacitás is visszaesett legalább a harmadával, a maradék tekintélyes részt pedig elfoglalják az egészségügyi szállítmányok. A hajóút hetekig tart, ráadásul ott is baj van a kapacitásokkal. Sok hajózási társaság egyelőre elkerüli a kínai kikötőket, így akár három-hat hónapba is telhet, mire visszaállnak a normális viszonyok. Ha a kínai termelés hirtelen felpörög, akkor „hurkatöltő-jelenség” állhat elő: akármilyen keményen nyomja a termelési oldal, a szállítókapacitás szűk keresztmetszet lesz.

A jelenlegi tudás szerint két-három hét múlva lesz a mélypont. Az összekaparható készletek addigra jórészt elfogynak, az újrainduló kínai gyárakból a készletek viszont még nem érnek ide. De azt senki nem tudja, hogy akkor mi lesz. Ha tíz helyett 18 részegység fog hiányozni, az még kezelhető, ha száz, az már nem. Ha eljutunk ide, annak hatása szétspriccel a rendszerben, és mindenki leáll. Nem tudjuk, hol van az inflexiós pont, és ha nem jutunk el odáig, akkor nem is fogjuk megtudni, hogy milyen messze voltunk tőle. Drukkolok azért, hogy ne tudjuk meg

– fogalmazott a már idézett iparvállalati vezető.

Persze a magyar iparra vonatkoztatható mélypontot csak akkor jelöli majd ki az említett időszak, ha nem omlanak össze a felvevőpiacok, és a termelést sem kell korlátozni tömeges hazai járvány miatt. Idáig remélhetőleg nem jutunk el, hiszen ezzel nemcsak a beszerzők és a logisztikusok, hanem a vállalatvezetők és a gazdaságpolitikusok is nehezen birkóznának meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTömegesen mondják le a budapesti szállásfoglalásokat a koronavírus miattTöbb szállásadónál 50 százalékkal csökkentek a foglalások, bár olyanok is vannak, akik nem érzékelnek még visszaesést. Budapesten kívül egyelőre minden rendben.

Vállalat beszállítók feldolgozóipar Kína koronavírus magyar gazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán
2020. október 21. 10:09 Vállalat

Több mint százmilliárd forintért vette meg az állam a Telenor negyedét

Petr Kellner többségi tulajdonos, a leggazdagabb cseh üzletember valószínűleg forintmilliárdokat keresett az ügyleten.

Mészáros R. Tamás
2020. október 20. 06:47 Vállalat, Világ

A tudomány szerint lehetetlen, az Alibaba alapítója mégis kilapítaná a világot

Jack Ma a világ egyik leggazdagabb üzletembere megtörné a multik uralmát a kkv-k kereskedelmének felfuttatásával, de forradalmának kifutása erősen kétséges.

Avatar Avatar
2020. október 19. 16:52 Adat, Vállalat

Együtt váltottunk rendszert a csehekkel, de hol tartanak most a magánvállalataink?

A csehek egy lépéssel előrébb járnak, a magyar cégeknek aktívan kell gondolkodniuk arról, hogyan fogják a működésüket a jövőben is fenntartani.

Fontos

Stubnya Bence
2020. október 20. 16:43 Adat, Élet

A természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaság

Európa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.