Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. február 29. 16:21 Vállalat, Világ

Orosz oligarchát gazdagítanak az egyik legnagyobb boltlánc vásárlói Németországban

Szokatlan ajándékot hozott a Mikulás a német Real hipermarketlánc alkalmazottainak tavaly. Éppen december 6-án jelentették be, hogy a boltokat eladja a mostani tulajdonosa, a nálunk is ismert Metro AG, a vevő pedig egy ingatlanhasznosító konzorcium lesz, amelynek két fő tagja az SCP nevű csoport és az x+bricks nevű társaság.

Nem kis szereplőről van szó, még a német kiskereskedelem méreteihez képest sem. A Metro 2006-ban kezdte felvásárlásokkal kiépíteni a láncot, amelynek ma a társaság honlapja szerint 276 egysége van, 5-15 ezer négyzetméteres üzletek, amelyekben sok minden kapható, de a forgalom háromnegyedét az élelmiszerek adják. A társaság éves árbevétele a 2018-19-es pénzügyi évben 6,97 milliárd euró (2300 milliárd forint) volt, és több mint 33 ezer ember dolgozott a cégnél. (A magyarországi Reál-lánchoz nincs köze.)

A Real új tulajdonosai nem fognak megtartani minden üzletet, lesz, amit továbbadnak, másokat bezárnak, így az alkalmazottak december óta elég nagy bizonytalanságban dolgoznak. Ebben azonban eddig nem sok különleges van, a hasonló tranzakciók bevett gyakorlatnak számítanak, és a kiskereskedelem világában különösebben az sem meglepő, hogy elsősorban ingatlanhasznosításként kezelik az élelmiszerboltokat.

Sokkal érdekesebb, hogy ki valójában a vevő. Amikor a Süddeutsche Zeitung erről kérdezett meg pár Real-alkalmazottat, mindegyik azt mondta, hogy „az az orosz”, de a nevét nem tudták pontosan felidézni, azt pedig végképp nem látták át, hogy „az orosz” mögött milyen háttér áll.

Feliksz Jevtusenkóról van szó, egy makulátlan 41 éves orosz üzletemberről, aki Moszkvában végzett nemzetközi jog és gazdaság szakon, és kezdetben egy olajcéget vezetett, aztán váltott más irányokba. Meglehetősen visszahúzódva él, magánszféráját igyekszik zártan tartani, felesége például sosem szerepel a nyilvánosság előtt, sőt a nevét sem tudja szinte senki.

Jevtusenko legfontosabb pozíciója ma az SCP elnöki tiszte, a rövidítés a Sistema Capital Partners elnevezést, a cég korábbi nevét takarja. A Süddeutsche Zeitung megfutotta vele a szokásos és szükséges, de teljesen felesleges újságírói köröket, amikor beszélgetési lehetőséget kért a készülő cikkéhez, természetesen sikertelenül.

A cég arca ugyanis a külvilág felé nem ő, hanem Marjorie Brabet-Friel, a Harvardon és a Sorbonne-on végzett francia nemzetiségű ügyvédnő. Ő pedig csak mosolyog, amikor azt kérdezik tőle, hogy a cég mögött orosz oligarchák állnak-e. A társaság szóvivőjének is megvan az unalomig ismételt hivatalos válasza: e szerint az orosz útlevéllel rendelkező tulajdonosi kör komoly üzletemberekből áll, akikre az oligarcha kifejezés nem találó.

Feliksz Jevtusenko, az SCP elnöke, és Marjorie Brabet-Friel, a cég ügyvezetője. Fotó: thescpgroup.com

Ez így is van, hiszen a 41 éves Feliksz Jevtusenko csak tizenéves volt a kilencvenes évek derekán, amikor Oroszországban az első oligarchageneráció tagjai megszerezték az első millióikat.

Csakhogy Feliksz lényegében az apja vagyonát fialtatja ma is, hiszen a Sistema csoport mögött az apja pénze áll. Vlagyimir Jevtusenko vegyészként diplomázott 1973-ban, majd később gazdasági végzettséget is szerzett, amit 1986-ban PhD fokozattal toldott meg. Egy műanyagipari termelő üzem főmérnöki székéből került 1987-ben a moszkvai tanács*mai nevén: önkormányzat tudományos osztályának élére, ahonnan 1993-ban katapultált magánvállalkozóvá, létrehozva a Sistemát.

A városi legendák szerint ekkoriban nem vált kárára, hogy jóban volt Jurij Luzskov akkori moszkvai polgármesterrel, aki nem gördített akadályt Jevtusenko elé, amikor néhány városi céget privatizált.

A Sistema később valahogy még az akkor induló VimpelCom távközlési társaságba is be tudta vásárolni magát, ez volt az első orosz vállalat, amelyet bevezettek a New York-i értéktőzsdére 1996-ban. A Sistema busás haszonnal szállt ki a VimpelComból, és villámgyorsan elkezdte forgatni a pénzét orosz felvásárlásokkal, és amikor 2005-ben maga a Sistema is megjelent a tőzsdén, 1,35 milliárd dolláros tőkebevonásával megdöntött minden addigi rekordot.

Jevtusenko 2009-től kezdve Baskíriában – amely egy autonóm köztársaság Oroszországban – olaj- és gázipari cégeket kezdett felvásárolni, amelyeket aztán egybegyúrt és elnevezte Basnyeftynek. 2014-ben a Forbes magazin már a 15. leggazdagabb orosznak becsülte, vagyonát akkor 9 milliárd dollárra tette. Ez valószínűleg sok volt, az oligarcha egy olyan kávéházba lépett be, ahova nem kellett volna.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz üres lakásban nem volt más, csak 37 milliárd forintnyi készpénzOrosz mértékkel is elképesztő pénzeket tüntetett el egy állambiztonságiakból álló, bankokat ellenőrző hálózat, ami jól mutatja az orosz gazdaság torzulásait.

2014 szeptemberében az orosz hatóságok házi őrizetbe helyezték Jevtusenkót, azzal vádolva, hogy a Basnyefty létrehozását pénzmosásra használta fel. Az olajcég 49 százalékát ugyanis 2,5 milliárd dollárért vetette meg a Sistemával, azaz a vád szerint mélyen a valós értéke alatt.

Az olajtársaságot három hónap alatt kicsavarták az oligarcha kezéből, és állami tulajdonba vonták. Jevtusenko pereket indított, és meg is nyerte azokat, 2016 végére összesen több mint egymilliárd dollár kártérítést kapott az orosz államtól, és minden vádban tisztázta magát. Ez azonban aprópénz ahhoz képest, mintha megtarthatta volna a cégét. A perek lezárását maga Vlagyimir Putyin jelentette be, ami látványos jelzés volt arra, hogy a megzabolázott oligarchával az állam fegyverszünetet kötött.

Feliksz Jevtusenko azonban egyáltalán nem égette meg magát a Basnyetfy ügyeiben, és az SCP elnökeként ma már luxemburgi, illetve londoni irodájából nézi a nyugat-európai ingatlanbefektetési lehetőségeket. De apja sem vonult vissza még teljesen az üzlettől, csak fokozatosan engedi át az irányítást a fiának, amit élénk figyelemmel követnek a hasonló helyzetben lévő, vele egy generációba tartozó milliárdosok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMintha a NAV dalszövegíró vezetője lenne az új miniszterelnök, és nem ez az egyetlen meglepetésAlkotmányreform, népszavazás, szinte ismeretlen új miniszterelnök - nemcsak az átlagpolgárok, hanem politikustársai sem tudják követni a felpörgött Putyint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPutyin leszámolt az oroszok alkoholizmusávalTizenöt év alatt kevesebb mint felére csökkent az alkoholfogyasztás Oroszországban, ma már kevesebbet isznak, mint a németek vagy a franciák.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrosz atomkatasztrófa, szovjet csöndA legtöbb jel arra utal, hogy egy új típusú atomrakéta reaktorja robbant fel augusztus elején az arkhangelszki régióban. Attól még, hogy nem sikerült működésre bírni a rakétát, még nem lesz kevésbé ijesztő, hogy ezzel kísérleteznek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Világ felvásárlás hipermarket Jevtusenko kiskereskedelem németország oligarcha Oroszország Reál Sistema Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Jandó Zoltán
2024. november 14. 06:01 Pénz, Vállalat

Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz

Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.

Bucsky Péter
2024. november 13. 06:02 Közélet, Vállalat

Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét

Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.