Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. november 17. 12:28 Vállalat

Már amerikai óriáshonlapokon dolgoztak, amikor itthon még nem vették őket komolyan

A kétezres évek elején Gönczy Gábor vegyészmérnöknek, Laczkó Gábor biomérnöknek, Tiszavölgyi Péter pedig műanyagipari mérnöknek tanult a Budapest Műszaki Egyetemen. A kollégiumban egy szobába kerültek, és annyi bulit szerveztek, hogy egy idő után a 103-as szobára már csak klub 103-ként hivatkoztak a köreikben. A három egyetemista hobbiból programozott is, és a bulik sikerein felbuzdulva megcsinálta az Universite.hu nevű honlapot. Ez azonban rövidesen becsődölt, mert nem volt elég pénzük kifizetni a szervereket.

Az egyetem mellett azonban mellékesnek jól jött az a pénz, amit különféle webfejlesztési munkákból lehetett megkeresni. Ezért 2004-ben megalapították a Stylers Bt.-t. Az egyetem befejezése után Gönczy jelentkezett egy álláshirdetésre, amit az egyetem hírlevelében talált. Egy New York-i cég keresett informatikai projektmenedzsert.

Gönczy nem akart kiköltözni a munka miatt, de megígérte, hogy a kinti helyi idő szerint elérhető lesz. Az ügyvezető rábólintott. Az első webfejlesztési projekteket Gönczy még egyedül csinálta, később viszont már bevonta későbbi üzlettársait, Laczkó Gábort és Tiszavölgyi Pétert is és első munkatársukat, Halász Juditot, aki mai napig segíti a munkájukat.

Az egyetemi szobatársak megélhetését kitermelő vállalkozás 2018 végére csaknem félmilliárd forintos árbevételű céggé nőtte ki magát. Irodájuk van a kaliforniai San Diegóban, és különféle mobil, AR-, VR-alkalmazások*Kiterjesztett és virtuális valóság. és webes szoftverek, valamint komplex céges IT-rendszerek fejlesztésével is foglalkoznak.

A magyar piacon olyan nagyvállalatoknak dolgoztak, mint a MOL, a Raiffeisen, a HPE Magyarország, a KPMG, a Cofidis vagy az Extreme Digital. De a történetükben talán az a legérdekesebb, hogy amikor az USA-ban már milliós napi egyedi látogatottságú üzleti portálokat fejlesztenek, Magyarországon éveken keresztül hiába kilincseltek nagyobb cégeknél, egyszerűen nem vették őket elég komolyan.

Mielőtt azonban rátérnénk arra, hogy hogyan sikerült a hazai áttörés, nézzük meg, hogy indult be a kezdő cég pályafutása az amerikai piacon.

Deepak Chopra, Oprah Winfrey és a San Diego-i iroda

Gönczy az egyetem elvégzése után tehát egy nagy amerikai PR-cégnek kezdett el bedolgozni 2008-2009 körül, ami egy egészségügyi portált, a Thevisualmd.com-ot is üzemeltette. A cég nagy gyógyszercégeknek, de például a National Geographicnek is készített 3D-s tartalmakat az emberi testről, betegségekről. Gönczyék első nagyobb projektje egy kifejezetten orvosoknak fejlesztett online prezentációs szoftver volt, amit bemutattak San Francisco-ban a TED-konferencián is.

“A helyi tulaj nagyon elégedett volt, valószínűleg azért is, mert az amerikai árakhoz képest fillérekért dolgoztunk, jó minőségben”

– mesélte erről Gönczy. A tulaj ismerte Deepak Chopra indiai származású amerikai írót, aki egyben talán a leghíresebb alternatív gyógyászati szakember is. 2013-ban rajta keresztül kezdtek el beszállítani Chopra cégeinek.

Deepak Chopra Hollandiában tart előadást 2015-ben. Fotó: AFP / Europress.

Choprán keresztül pedig Ophrah Winfreynek, illetve az ő médiabirodalmában kezdtek el projekteket vinni. Webshopokat, különféle meditációs alkalmazásokat fejlesztettek, ezekhez kapcsolódó pénzügyi és egyéb vállalatirányítási információs rendszereket hoztak létre.

Olyan fejlesztésük is volt, amiről aztán még a világ egyik legnagyobb mikroblogszájtjának, a Tumblrnek a vezetőivel is tárgyaltak.

“A 21 Meditation Challange hírleveleit SendGriddel küldtük ki, de ennek a saját statisztikai adatai nem voltak elég részletesek. Ezért írtunk hozzá egy részletesebb adatokat mérő mobilalkalmazást. Ez annyira megtetszett a SendGridnek, hogy a saját konferenciájukra is elhívtak minket, ahol a Tumblr is érdeklődött a megoldás iránt. Bár végül nem lett semmi az üzletből, de azért már az érdeklődés is nagyon jól esett” – mondta Gönczy.

2012-re lett annyi pénzük, hogy itthon is tudtak fejlesztőket felvenni. Közben Tiszavölgyi kiköltözött New Yorkba, majd 2013-ban átköltözött San Diegóba, ahol irodájuk is lett. Ez odáig fejlődött, hogy már négyen dolgoznak a kinti irodában. Jelenleg kint és Magyarországon összesen 50 állandó és külsős munkatárs dolgozik a cégnek.

Az USA-ban ment az üzlet, de itthon nem vették őket komolyan

Miközben az USA-ban olyan weboldalakat terveztek és üzemeltettek, amiknek a látogatottsága meghaladja a legolvasottabb magyar híroldalakét, itthon egyszerűen nem jöttek össze a nagy projektek, bármennyire is próbálkoztak nagyvállalatoknál.

“Nem tudom, hogy mi lehetett az oka. Lehet, hogy nem volt független attól, hogy akkoriban még huszonévesek voltunk, és emiatt nem vettek komolyan minket”

– mesélte erről az időszakról Gönczy.

Persze már voltak munkáik a magyar piacon is, például az LG, az Audi, a Pepsi mikroszájtjait, szavazásokat, nyereményjátékokat, Facebook-appokat fejlesztettek. Vagy például nagyobb fesztiváloknak, a Balaton Soundnak, Szigetnek, Voltnak csinálták az összes Facebook-alkalmazását egy időben. “Örültünk ezeknek a munkáknak, de közben tudtuk, hogy akár teljes céges háttérrendszereket is meg tudtunk volna csinálni” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy mikor érezte úgy, hogy megtört az átok, Gönczy azt mondta, inkább egy folyamatnak érzi, de nagyjából három-négy éve volt először olyan, hogy nagyobb hazai vállalatok megkeresték őket nagyobb projektekkel.

Végül tehát nem is ők erőlködtek, Gönczy szerint egyszerűen elterjedt a hírük, és azóta már jönnek a megkeresések.

Legutóbb például a HVG360-at fejlesztették. “Nem csak technológiai megoldásokat, hanem kommunikációt, tárgyalástechnikát, és a cégvezetés más apró részleteit is megtanultuk ebben az időszakban” – mondta Gönczy a magyar piacon kevésbé sikeres időszakra visszaemlékezve. Most úgy látja, az volt a legnagyobb problémájuk más cégekhez képest, hogy nem volt kitől tanulniuk.

“Nekünk ez nem volt meg. Közülünk senki nem dolgozott a Stylers előtt IT-cégnél, ahol magára tudta volna szedni a tudást. Nekünk ez egy adottság volt. Mi nem más hibáiból, hanem a sajátjainkból tanultunk” – mondta, és azt is hozzátette, hogy BME-sként mindhármuktól távol álltak az üzletnek azok a részei, amik nem voltak mérhetőek. “Sokáig tartott, mire elfogadtuk, hogy PR-ra és marketingre enélkül is szükségünk lesz” – mondta.

A mélypont

Amikor a cég történetének mélypontjáról kérdeztem, Gönczy azt idézte fel, amikor huszas éveik végén rövid idő alatt megduplázódott a munkatársaik száma, mert annyira mentek a projektek. “Viszont egyszer csak azt vettük észre, hogy veszteséget csinálunk. És akkor három hétre kimentünk Tiszához Amerikába, itt hagytunk mindent és megpróbáltunk rájönni, hogy mi történik. Az derült ki, hogy tipikus fiatal vállalkozói attitűddel vettük fel az embereket ész nélkül, de nem figyeltünk arra, hogy egyszerűen túl nagy lett a juniorok aránya, és megnyúltak a projektek”- mondta. Egyre több volt a hiba, nem tudtak jól együtt dolgozni a csapatok.

“Az ott egy nagy törés volt. Soha korábban nem volt cash flow problémánk, hitelünk, tehát nem voltunk bármiféle válsághoz hozzászokva, de akkor hirtelen realizáltuk, hogy veszteségesen működik a cég”

– mesélte. “Miután hazajöttünk, az első nap reggel bementünk, és az egész cégnek összeraktunk egy prezit arról, hogy mit rontottunk el. Húsznál többen voltunk akkor és hét embert küldtünk el. Annyiban szerencsénk volt, hogy a többiek közül csak egy ember mondott fel” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy hogyan változott az amerikai és magyar projektek aránya, Gönczy azt mondta, korábban kétharmad-egyharmad volt az arány az amerikai munkák javára, de ez az elmúlt időszakban megfordult, ahogy nőtt a cég. Most azonban azt a célt tűzték ki, hogy újra az amerikai projektek legyenek többségben.

Gönczy szerint az amerikai piac folyamatosan naprakészen tartja a magyar irodát is, mivel olyan projekteket kapnak kintről, amiken keresztül olyan trendekkel találkoznak, amik gyakran csak fél évvel később jelennek meg itthon. Ilyen volt például a feliratkozási modell. “Ezt mi már három-négy éve csináltuk az amerikai piacon, például meditációs hanganyagok értékesítésében. Most, hogy már a Netflix és a Spotify jelen van ebben a régióban, a közép-európai ember is érti ennek az üzleti kultúráját, de ehhez idő kellett” – mondta Gönczy, aki szerint ugyanez volt a helyzet a Facebook-appokkal is.

Fotó: Stylers Group

Gönczy szerint abban is nagyot fejlődtek, ahogy a munkavállalókhoz állnak. Erre példának azt mondta, hogy amíg más cégeknél egy projekthez tudás alapján állítják össze a csapatokat, náluk a szakmaiság mellett a személyiségtípus is fontos szempont. “Fejlesztettünk belső használatra egy alkalmazást, amiben napi visszajelzést lehet küldeni a hangulatodról, és arról, hogy milyen típusú munkát csinál valaki aznap. Azt vettük észre, hogy az sem jó, ha állandóan monoton munkát kell végezni, de az sem, ha mindig olyat, ami kihívást jelent. Próbáljuk úgy variálni a csapatokat, hogy ezt is figyelembe vegyük” – mondta.

Ha szükség van rá, coach-ot hoznak, tréningeket szerveznek, emellett pedig havi beszégetéseket tartanak, ahol a munkatársak a cégvezetőknek mondhatják el, hogy milyen problémáik vannak. “Még akkor is van értelme, ha megoldani nem is tudjuk a problémákat, de legalább el tudják mondani. Tény, hogy elmegy vele 2-3 nap, de megéri” – mondta erről Gönczy, aki arra is büszke, hogy az elmúlt 5 évben hat volt kollégájuk jött vissza a céghez.

Célok: bővülés és oktatás

De nem csak a jelenlegi munkatársaik megtartására, hanem a jövőbeliek megszerzésére is próbálnak több energiát fordítani. Három évvel ezelőtt a Stylers alapítói új céget alapítottak, és beindították a Braining Hub nevű képzési központot. Először kifejezetten Java programozási nyelvre fókuszáltak, juniorokat képeztek és helyezték őket piaci környezetbe. A Braining Hub a mai napig junior programozókat képez, de közben organikusan kialakult ezen belül még két üzletág. Egyrészt nagyvállalatoknak szerveznek belső IT képzéseket a saját fejlesztőik számára, másrészt oktatásmenedzsmenttel is elkezdtek foglalkozni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan jól megy a magyar programozósuliknak, hogy már a régióban terjeszkednekA veszteséges működés tavaly már inkább kivétel volt mint alapszabály, a piacon beindult a konszolidáció, páran kiszálltak. A Green Fox és a Codecool azonban elindult meghódítani a régiót.

A következő három évben szeretnék az egész cégcsoportot összevonni. Ezzel párhuzamosan az is céljuk, hogy amellett, hogy partnercégeknek továbbra is képeznek programozókat, maguknak is szeretnének képezni.

“Ezért is költöztünk nemrég egy 900 négyzetméteres irodába, az oktatás is itt zajlik. Szerintem mi más kkv-khoz képest előnyben vagyunk, hogy van egy oktatási cégünk is 18 oktatóval, így könnyebben oldjuk meg az erőforráshiányt. Ilyesmire csak nagyvállalatoknál van még példa Magyarországon”

– mondta Gönczy.

Arra a felvetésre, hogy tervezik-e, hogy a szerteágazó projektek helyett valamelyik alterületre fókuszálnak a jövőben, Gönczy azt mondta, mindig téma volt, hogy mire specializálódjanak, de arra jöttek rá, hogy inkább változatos projekteken akarnak dolgozni.

“Ezért van az, hogy néha CRM-rendszert*Ügyfélkapcsolat-kezelési rendszer. fejlesztünk, néha e-kereskedelmit, nemrég pedig pont egy amerikai virtuális valóság projekten dolgoztunk. Nem akarjuk magunkat beskatulyázni, hanem a megfelelő projekthez a megfelelő csapatot akarjuk összeállítani” – mondta. A cég méretén viszont szeretnének változtatni: a céljuk az, hogy 2021 év végére 100 fővel legyünk itt, és nagyjából 60-70 ember amerikai projekteken dolgozzon.

Vállalat cégportré informatika it stlyers_group Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Avatar Avatar
2020. október 19. 16:52 Adat, Vállalat

Együtt váltottunk rendszert a csehekkel, de hol tartanak most a magánvállalataink?

A csehek egy lépéssel előrébb járnak, a magyar cégeknek aktívan kell gondolkodniuk arról, hogyan fogják a működésüket a jövőben is fenntartani.

Fabók Bálint
2020. október 19. 09:30 Vállalat

A Wizz Air szembe ment a norvég jóléti állammal, de kénytelen meghátrálni

Rosszul indult a magyar gyökerű cég betörése a norvég piacra: a miniszterelnök bojkottálja őket, egy miniszter pedig személyeskedve bírálja Váradi Józsefet.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Fontos

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.

Stubnya Bence
2020. október 16. 06:47 Közélet

Készültek az új korszakra, de most ismét minden megváltozik a lakáspiacon

Az országos 5 százalékos lakásáfa kigolyózhatja a rozsdaövezeti projekteket. Nincs még minden veszve, de olyan népszerűek nem lesznek, mint amire eddig számíthattunk.

Jandó Zoltán
2020. október 15. 06:57 Adat, Vállalat

Kormányközeli cégeknél landol a magyar reklámpénzek harmada

A Facebook és a Google a NER nyomába sem ér a reklámpiacon, amelynek olyan szegmense is van, ahol a Fidesz-közeli szereplők részesedése az 50 százalékot is meghaladja.