Eljutottunk oda, hogy szabad szemmel is jól látható szeletet hasítanak ki maguknak a hazai építőiparból a kormányközeli vállalkozók érdekeltségei. Egy olyan ágazatról beszélünk, amelyben éves szinten lassan 6000 milliárd forint bevételt termelnek a cégek, és ennek az összegnek legalább a nyolcada olyan üzletembereknél landol, akik jó kapcsolatot ápolnak a kormányzattal.
Az elmúlt hetekben két cikkben is foglalkoztunk a magyar építőipari vállalatok 2018-as teljesítményével. Bemutattuk hogyan koncentrálódott tovább a piac főleg az állami tendereken taroló cégek rohamos növekedésének eredményeként, illetve azt is, hogy itt valójában üzletszerzési jutalékot szednek a közbeszerzések bajnokai, hiszen sok esetben emberük sincs, aki elvégezhetné a munkát, így csak továbbpasszolják az elnyert állami megbízásokat.
Bár nem mindegyik fideszközeli vállalatnál ez a recept, az egész biztos, hogy a kormányhoz köthető vállalkozók a magyar építőipar egyre nagyobb részét ellenőrzik. Különösen igaz ez a Mészáros-Szíjj tandemre, amely surranópályán már a Simicska-korszak végén a legnagyobb piaci szereplők közé küzdötte fel magát, az egykori Fidesz-pénztárnok és Orbán Viktor összeveszése óta pedig mindenkit túlszárnyalt.
Becsléseink szerint tavaly a magyar építőipari vállalatok együttesen valamivel több mint 5800 milliárdos bevételt hozhattak össze*Pontos számot azért nem lehet mondani, mert a KSH el van maradva az adatközléssel, így a legfrissebb statisztikák csak 2016-osak. A tavalyi adatokat ezekből becsültük az építőipari termelés alakulása alapján.. Ebből pedig több mint
750 milliárd a NER-hez köthető vállalkozásokhoz került, ami közel 13 százalékos részesedést jelent.
Csak összehasonlításképpen: a legnagyobb aktív nemzetközi csoport, a Strabag összes magyarországi cége együttesen nagyjából 230 milliárdos forgalmat realizált, amellyel piaci részesedésük a 4 százalékot sem érte el*Saját számításaik szerint ez valamivel 5 százalék felett van, de a csoport éves jelentéséből nem derül ki, hogy ennek kiszámításához milyen iparági adatot használtak. Ha azonban ezzel kalkulálunk, akkor a NER-cégek részesedése a 17 százalékot is közelítheti..
A 13 százalék elég jelentős ugrást jelent a korábbi évekhez képest, 2017-ben ugyanis a fideszközeli cégek részesedése még a 10 százalékot sem érte el, öt évvel korábban pedig alig feleannyi volt, mint tavaly. Az pedig különösen pikáns, hogy ezt a bővülést úgy sikerült elérni, hogy közben az építőipari elitet is lecserélték.
A nagy vesztes természetesen Simicska Lajos. Az oligarcha birodalmának központi cége, a Közgép piaci részesedése 2013-2014 között önmagában is 2-3 százalék körül volt, ez azonban mostanra lényegében nullára csökkent. Persze sok jelentősége ennek nincs, hiszen időközben a vállalatot megszerezte az az üzleti kör, amely a legjobban profitált Simicska Lajos bukásából.
Ez utóbbi, Mészáros Lőrinc és állandó üzlettársa, illetve barátja Szíjj László nevével fémjelzett tömörülés 2018-ban a teljes hazai építőiparnak már közel a 7 százalékát ellenőrizte. A két üzletemberhez köthető cégek együttes árbevétele ráadásul 2018-ban több mint duplájára emelkedett. Ebben komoly szerepe volt, hogy Mészáros Lőrinc két új vállalkozást is megszerzett, amelyek megtáltosodtak az új tulajdonos érkezését követően. A Záév és a V-Híd egyaránt megduplázta a forgalmát, de Mészáros régi cégei is jól mentek. Nem is beszélve Szíjj László autópályaépítőjéről, a Duna Aszfaltról, amely önmagában majdnem 130 milliárdos bevételt hozott össze.
A Mészáros-Szíjj duó mellett Garancsi István és Scheer Sándor kettősét érdemes még külön kiemelni. Nekik ugyan csak egy meghatározó építőipari érdekeltségük van, de az a legnagyobb az országban. A Market tavaly épp 100 milliárd forinttal több bevételt ért el, mint öt évvel korábban, és ezzel a 138 milliárdos forgalommal nagyjából akkora volt a piaci részesedése, mint a Közgépnek a Simicska-korszak csúcsán.
A többi NER-hez köthető cég, mint például a Tiborcz Istvánnal üzletelő WHB-csoport építőipari vállalkozása, vagy a Seszták-közeli Penta, esetleg a rendre Mészáros érdekeltségeivel közösködő, korábban Szíjj-tulajdonban lévő Magyar Építő együttesen további közel 240 milliárdnyi bevételt hozott össze tavaly. Ez ugyan szintén magasabb a korábbi évekre jellemzőnél, ugyanakkor az is látszik, hogy ez a kör már kevésbé tudja erősíteni a pozícióit, mivel akárcsak korábban, most is egyre inkább egy üzleti kör dominálja a hazai építőipart. Csak míg négy öt éve ennek központi szereplője Simicska Lajos volt, ma már a Mészáros-Szíjj duó.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
