Hírlevél feliratkozás
Lippai Roland
2019. április 8. 17:48 Vállalat

Nem konzumidióták a magyarok, ésszel vásárolnak

Meglepte a vállalatot a körülötte kialakult médiafelhajtás, hiszen a munkaidőkeret szabályozásának lehetőségével több mint tizenöt éve élnek – többek között erről is beszélt a G7-nek Fábián Ágnes, a Persil, a Fa vagy a Pattex márkákról is ismert Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója. A topmenedzser beszélt a hazai vásárlók hozzáállásáról és arról is, hogy a vállalat miképpen képzeli el a jövőjét Magyarországon.

Nagy turbulencia alakult ki az idén módosított túlóratörvény kapcsán, a Henkel neve is felmerült mint olyan vállalaté, ami hát legalábbis nem viselkedik etikusan a dolgozóival ebben kérdésben. Milyen a viszonyuk a törvényváltozáshoz?

Ez – akkor nevezzük turbulenciának – a vállalatot lepte meg a leginkább, hiszen semmit sem változtattunk a több mint tizenöt éve bevezetett gyakorlatunkon. A Henkel körösladányi gyára egy helyi termelőüzemből sok milliárdos beruházást követően egy globális kompetenciaközponttá fejlődött, a legfontosabb ismérve ennek a gyáregységünknek az, hogy dinamikusan és rugalmasan tudja kiszolgálni az FMCG, tehát a fogyasztási cikkek piaci igényeit. A törvényi szabályozás 2002 óta teszi lehetővé az egyenlőtlen munkabeosztást, vagyis a munkaidőkeretnek, mint törvényes munkaszervezési eszköznek az alkalmazását, ami egyébként számos más vállalatnál is gyakorlat.

A Henkel körösladányi gyára immár tizenhét éve e rendszer szerint működik, a vezetőség és az érdekképviselet pedig közösen állapodott meg abban, hogy ezzel a szabályozással a vállalat miképpen tudja a rugalmasságát biztosítani a globális piacok felé. Mindezt pedig belefoglaltuk a kollektív szerződésbe is, éppen azért, hogy a munkavállalók érdekei a legjobban érvényesülhessenek – folyamatos és konstruktív az egyeztetés. Tehát az idei változások semmilyen mértékben nem befolyásolták a Henkel több mint tizenöt éves gyakorlatát.

Az világos, hogy az FMCG piacra való termelés szinte folyamatos termelést igényel. De akkor miért durranhatott ekkorát ez az ügy úgy, hogy ez a gyakorlat szinte az ezredfordulóig nyúlik vissza?

Az gondolom, hogy az idén életbe lépett új, a túlmunkát szabályozó törvényváltozás hirtelen érdekessé vált, és a média munkatársai utánanéztek annak, hogy milyen vállalati gyakorlatok léteznek. Érdemes tudni, hogy a Henkel negyedévente hirdeti ki az egyeztetés útján kialakított munkaidőkeretét, és a legutóbb éppen tavaly decemberben jöttünk ki a negyedéves munkarenddel, így csúszhattak össze az események. Nagyon meglepődünk a kialakult helyzeten.

Megvolt a megfelelő kommunikációs csapat helyzet a kezeléslére?

Természetesen megvan a kommunikációs csapatunk, amihez mindig csatlakozik olyan szakértő, akinek az adott helyzettel kapcsolatban speciális tudása vagy szakértelme van.

Milyen a kapcsolat az érdekképviselettel?

Úgy gondolom, hogy nagyon jó az együttműködés a szakszervezet és a vezetőség között. A Henkel több mint harminc éve van jelen Magyarországon, nagyon jó a szakembergárdánk, a vállalat figyel arra is, hogy mindig kéznél legyenek a legújabb technológiák. Nemcsak a hazai, hanem a regionális és a nemzetközi piacokra is gyártunk termékeket, stabil csapattal és jól képzett munkavállalókkal dolgozunk.

Egyébként Körösladány hatvan kilométeres körzetéből is vannak dolgozóink, mert jók a szakmai lehetőségek és a juttatási csomag, kedvező a munkahelyi környezet, a vállalat társadalmi felelősségvállalása pedig nagyon erős a körzetben. Immár több generáció tagjai is itt vannak velünk, a fluktuáció pedig szerencsére alacsony.

Az elmúlt hetekben több sztrájk is volt az országban, igencsak kitartó munkavállalókkal. Önöknél nem volt forró a talaj?

Szerencsére nem, konstruktív kommunikáció van a felek között, folyamatosan egyeztetünk az érdekvédelemmel, amire egyébként a kollektív szerződés is kötelez minket.

Hogyan érinti a vállalatot a munkaerőhiány, amiről folyamatosan beszélnek a piaci szereplők?

Az FMCG piacán nem tapasztalható olyan drámai munkaerőhiány, mint amivel az építő- vagy a vendéglátóiparnak meg kell küzdenie. A jó munkaerő bevonzását segíti a több évtizedes stabil vállalati háttér, az emberközpontú vállalti kultúra és a már említett versenyképes juttatáscsomag, eddig sikerült is megtalálnunk a megfelelő szakembereket.

A fogyasztási cikkek piaca hatalmas, millió termék akarja megvetetni magát velünk. Mik azok a tényezők, hozzáadott értékek, ami miatt például én egy Henkel terméket veszek le a polcról és nem egy másikat, mivel tűnnek ki a sokaságból?

Nagyon fontos számunkra a Henkel alapfilozófiája, ami szerint a vállalat olyan termékeket gyárt és kínál a vásárlói részére, amelyek könnyebbé, jobbá és szebbé teszik az életüket. Ezen elv kiszolgálása folyamatos innovációt, a fenntarthatóságot maximálisan figyelembe vevő eljárásokat és terméktulajdonságokat jelent. De igyekszünk elébe menni a trendeknek, hiszen van már vegán termékcsomagunk is, illetve fenntartható csomagolási eszközöket használunk. Ragaszkodunk ehhez az alapfilozófiához, ha nem így tenne a vállalat, ha nem lennének a családi értékek elsőszámúak napjainkban is – hiszen egy családi vállalatról beszélünk, a többségi tulajdonos ma is a Henkel család –, akkor a Henkel nem lenne a piacon másfél évszázada.

Fenntarthatóságról, egyfajta zöld szemléletről, értékteremtésről beszélt, ez mind szép. De mindez mennyire érdekli a magyar fogyasztókat?

Szerintem még nem eléggé, de nekünk nagy felelősségünk van abban a kérdésben, hogy az említett értékeket kommunikáljuk és tudatosabbá tegyük a hazai fogyasztókat; gondolják át, hogy milyen termékeket használjanak és vásárlásaik során a fenntarthatósági szempontokra is figyeljenek. A vállalat is támogat ilyen jellegű programokat, csak egy példát említve: évek óta önkéntes munkatársaink különleges fenntarthatósági tanórákat tartanak, ahol a gyerekekhez igyekszünk eljuttatni a zöld szemléletről szóló üzeneteket. Úgy érezzük, feladatunk és felelősségünk a fogyasztói edukáció.

A hazai fogyasztók miben mások, vagy éppen hasonlóak a régió más vásárlóihoz képest?

A magyar fogyasztók az európai vásárlókhoz hasonlóan egyre tudatosabbá válnak. Ellenőrzik és figyelik az ár-érték arányt, ami befolyásolja a vásárlási döntéseit is, emellett, ha az adott fogyasztási cikknek megvannak az általa elvárt termékjellemzői, hajlandó többet is fizetni azért. De fontos számára az is, hogy a fogyasztási cikk kiszolgálja az egyedi igényeit, tudjon azonosulni vele, és a „mentes” termékek is egyre inkább előtérbe kerülnek. Az élményalapú fogyasztás, a széles választék és az akciók – akár a Glamour napok vagy a Black Friday – éppen olyan fontossá váltak számukra, ahogyan kedvelik a bevásárló napokat, hétvégéket is. Egyébként azt gondolná az ember, hogy egy akciós időszak után visszaesik a vásárlói kedv, ám jellemzően nem így van: inkább azt látjuk, hogy az akciós-promóciós napok egyfajta bekészletezésről szólnak annak a marketingtézisnek a jegyében, hogy ha valamiből több van otthon, akkor az ember többet is használ, így a gyártói oldalról van lehetőség egy adott kategória erősítésére.

Ha jól értem a szavait, a magyarok is szeretnek fogyasztani, de már nem lehet rájuk húzni, hogy konzumidióták lennének, mert használják az eszüket.

Ez a címke abszolút nem áll meg, mert ahogyan említettem, a hazai vásárló szeret kényelmesen vásárolni, olyat keres, ami személyre szóló, illetve nézi az árakat is. És ez a tudatosság egyre erősebb.

Jövőre vagy öt év múlva vásárolhatunk még Henkel termékeket itthon?

Hogyne, ne vicceljen, még harminc év múlva is itt leszünk. Magyarországon két gyárban termelünk, itt szeretnénk megteremteni a lehetőséget arra, hogy a vállalat és a magyar gazdaság is erősödjön.

Vállalat fmcg henkel Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Váczi István
2020. július 7. 17:13 Vállalat

A legnagyobb hirdetők próbálnák észhez téríteni a Facebookot, egyelőre kevés sikerrel

A hirdetők bojkottja nem fogja megroppantani a céget, de ha nem maradnak szövetségesei, könnyen feldarabolhatja egy új amerikai kormányzat.

Torontáli Zoltán
2020. július 7. 11:09 Vállalat, Világ

Megy ez, csak akarni kell, a vonat máris kiváltotta a repülőt

Az Austrian Airlines ezentúl nem repülőjegyet ad el Bécs és Salzburg között az átszálló utasoknak, hanem azzal egyenértékű vonatjegyet. Budapestre ugyanez elvileg lehetséges lenne.

Fabók Bálint
2020. július 6. 06:49 Közélet, Vállalat

Tudják, hogy bezuhanna a turizmus, mégis megfojtanák a rövid távú lakáskiadást

A kormányzat a fővárossal egyetértésben dolgozik az Airbnb-modell korlátozásán, ami mögött - Európában egyedülálló módon - a túlturizmus helyett egy iparági lobbi áll.

Fontos

Torontáli Zoltán
2020. július 4. 07:47 Élet, Világ

Rengeteg műanyag van a ruhádban, amit borzasztó nehéz újrahasznosítani

Míg a PET-palackok és a papír újrahasznosítása technológiailag már régóta megoldott művelet, a textileké még mindig nem az.

Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Miniszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra.

Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.