Hírlevél feliratkozás
Lippai Roland
2019. április 8. 17:48 Vállalat

Nem konzumidióták a magyarok, ésszel vásárolnak

Meglepte a vállalatot a körülötte kialakult médiafelhajtás, hiszen a munkaidőkeret szabályozásának lehetőségével több mint tizenöt éve élnek – többek között erről is beszélt a G7-nek Fábián Ágnes, a Persil, a Fa vagy a Pattex márkákról is ismert Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója. A topmenedzser beszélt a hazai vásárlók hozzáállásáról és arról is, hogy a vállalat miképpen képzeli el a jövőjét Magyarországon.

Nagy turbulencia alakult ki az idén módosított túlóratörvény kapcsán, a Henkel neve is felmerült mint olyan vállalaté, ami hát legalábbis nem viselkedik etikusan a dolgozóival ebben kérdésben. Milyen a viszonyuk a törvényváltozáshoz?

Ez – akkor nevezzük turbulenciának – a vállalatot lepte meg a leginkább, hiszen semmit sem változtattunk a több mint tizenöt éve bevezetett gyakorlatunkon. A Henkel körösladányi gyára egy helyi termelőüzemből sok milliárdos beruházást követően egy globális kompetenciaközponttá fejlődött, a legfontosabb ismérve ennek a gyáregységünknek az, hogy dinamikusan és rugalmasan tudja kiszolgálni az FMCG, tehát a fogyasztási cikkek piaci igényeit. A törvényi szabályozás 2002 óta teszi lehetővé az egyenlőtlen munkabeosztást, vagyis a munkaidőkeretnek, mint törvényes munkaszervezési eszköznek az alkalmazását, ami egyébként számos más vállalatnál is gyakorlat.

A Henkel körösladányi gyára immár tizenhét éve e rendszer szerint működik, a vezetőség és az érdekképviselet pedig közösen állapodott meg abban, hogy ezzel a szabályozással a vállalat miképpen tudja a rugalmasságát biztosítani a globális piacok felé. Mindezt pedig belefoglaltuk a kollektív szerződésbe is, éppen azért, hogy a munkavállalók érdekei a legjobban érvényesülhessenek – folyamatos és konstruktív az egyeztetés. Tehát az idei változások semmilyen mértékben nem befolyásolták a Henkel több mint tizenöt éves gyakorlatát.

Az világos, hogy az FMCG piacra való termelés szinte folyamatos termelést igényel. De akkor miért durranhatott ekkorát ez az ügy úgy, hogy ez a gyakorlat szinte az ezredfordulóig nyúlik vissza?

Az gondolom, hogy az idén életbe lépett új, a túlmunkát szabályozó törvényváltozás hirtelen érdekessé vált, és a média munkatársai utánanéztek annak, hogy milyen vállalati gyakorlatok léteznek. Érdemes tudni, hogy a Henkel negyedévente hirdeti ki az egyeztetés útján kialakított munkaidőkeretét, és a legutóbb éppen tavaly decemberben jöttünk ki a negyedéves munkarenddel, így csúszhattak össze az események. Nagyon meglepődünk a kialakult helyzeten.

Megvolt a megfelelő kommunikációs csapat helyzet a kezeléslére?

Természetesen megvan a kommunikációs csapatunk, amihez mindig csatlakozik olyan szakértő, akinek az adott helyzettel kapcsolatban speciális tudása vagy szakértelme van.

Milyen a kapcsolat az érdekképviselettel?

Úgy gondolom, hogy nagyon jó az együttműködés a szakszervezet és a vezetőség között. A Henkel több mint harminc éve van jelen Magyarországon, nagyon jó a szakembergárdánk, a vállalat figyel arra is, hogy mindig kéznél legyenek a legújabb technológiák. Nemcsak a hazai, hanem a regionális és a nemzetközi piacokra is gyártunk termékeket, stabil csapattal és jól képzett munkavállalókkal dolgozunk.

Egyébként Körösladány hatvan kilométeres körzetéből is vannak dolgozóink, mert jók a szakmai lehetőségek és a juttatási csomag, kedvező a munkahelyi környezet, a vállalat társadalmi felelősségvállalása pedig nagyon erős a körzetben. Immár több generáció tagjai is itt vannak velünk, a fluktuáció pedig szerencsére alacsony.

Az elmúlt hetekben több sztrájk is volt az országban, igencsak kitartó munkavállalókkal. Önöknél nem volt forró a talaj?

Szerencsére nem, konstruktív kommunikáció van a felek között, folyamatosan egyeztetünk az érdekvédelemmel, amire egyébként a kollektív szerződés is kötelez minket.

Hogyan érinti a vállalatot a munkaerőhiány, amiről folyamatosan beszélnek a piaci szereplők?

Az FMCG piacán nem tapasztalható olyan drámai munkaerőhiány, mint amivel az építő- vagy a vendéglátóiparnak meg kell küzdenie. A jó munkaerő bevonzását segíti a több évtizedes stabil vállalati háttér, az emberközpontú vállalti kultúra és a már említett versenyképes juttatáscsomag, eddig sikerült is megtalálnunk a megfelelő szakembereket.

A fogyasztási cikkek piaca hatalmas, millió termék akarja megvetetni magát velünk. Mik azok a tényezők, hozzáadott értékek, ami miatt például én egy Henkel terméket veszek le a polcról és nem egy másikat, mivel tűnnek ki a sokaságból?

Nagyon fontos számunkra a Henkel alapfilozófiája, ami szerint a vállalat olyan termékeket gyárt és kínál a vásárlói részére, amelyek könnyebbé, jobbá és szebbé teszik az életüket. Ezen elv kiszolgálása folyamatos innovációt, a fenntarthatóságot maximálisan figyelembe vevő eljárásokat és terméktulajdonságokat jelent. De igyekszünk elébe menni a trendeknek, hiszen van már vegán termékcsomagunk is, illetve fenntartható csomagolási eszközöket használunk. Ragaszkodunk ehhez az alapfilozófiához, ha nem így tenne a vállalat, ha nem lennének a családi értékek elsőszámúak napjainkban is – hiszen egy családi vállalatról beszélünk, a többségi tulajdonos ma is a Henkel család –, akkor a Henkel nem lenne a piacon másfél évszázada.

Fenntarthatóságról, egyfajta zöld szemléletről, értékteremtésről beszélt, ez mind szép. De mindez mennyire érdekli a magyar fogyasztókat?

Szerintem még nem eléggé, de nekünk nagy felelősségünk van abban a kérdésben, hogy az említett értékeket kommunikáljuk és tudatosabbá tegyük a hazai fogyasztókat; gondolják át, hogy milyen termékeket használjanak és vásárlásaik során a fenntarthatósági szempontokra is figyeljenek. A vállalat is támogat ilyen jellegű programokat, csak egy példát említve: évek óta önkéntes munkatársaink különleges fenntarthatósági tanórákat tartanak, ahol a gyerekekhez igyekszünk eljuttatni a zöld szemléletről szóló üzeneteket. Úgy érezzük, feladatunk és felelősségünk a fogyasztói edukáció.

A hazai fogyasztók miben mások, vagy éppen hasonlóak a régió más vásárlóihoz képest?

A magyar fogyasztók az európai vásárlókhoz hasonlóan egyre tudatosabbá válnak. Ellenőrzik és figyelik az ár-érték arányt, ami befolyásolja a vásárlási döntéseit is, emellett, ha az adott fogyasztási cikknek megvannak az általa elvárt termékjellemzői, hajlandó többet is fizetni azért. De fontos számára az is, hogy a fogyasztási cikk kiszolgálja az egyedi igényeit, tudjon azonosulni vele, és a „mentes” termékek is egyre inkább előtérbe kerülnek. Az élményalapú fogyasztás, a széles választék és az akciók – akár a Glamour napok vagy a Black Friday – éppen olyan fontossá váltak számukra, ahogyan kedvelik a bevásárló napokat, hétvégéket is. Egyébként azt gondolná az ember, hogy egy akciós időszak után visszaesik a vásárlói kedv, ám jellemzően nem így van: inkább azt látjuk, hogy az akciós-promóciós napok egyfajta bekészletezésről szólnak annak a marketingtézisnek a jegyében, hogy ha valamiből több van otthon, akkor az ember többet is használ, így a gyártói oldalról van lehetőség egy adott kategória erősítésére.

Ha jól értem a szavait, a magyarok is szeretnek fogyasztani, de már nem lehet rájuk húzni, hogy konzumidióták lennének, mert használják az eszüket.

Ez a címke abszolút nem áll meg, mert ahogyan említettem, a hazai vásárló szeret kényelmesen vásárolni, olyat keres, ami személyre szóló, illetve nézi az árakat is. És ez a tudatosság egyre erősebb.

Jövőre vagy öt év múlva vásárolhatunk még Henkel termékeket itthon?

Hogyne, ne vicceljen, még harminc év múlva is itt leszünk. Magyarországon két gyárban termelünk, itt szeretnénk megteremteni a lehetőséget arra, hogy a vállalat és a magyar gazdaság is erősödjön.

Vállalat fmcg henkel Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán
2019. április 18. 06:47 Élet, Vállalat

Elárasztják a töltők az országot, mégis extrém sport a villanyautózás

Robbanásszerű növekedésnek indult tavaly az elektromosautó-töltők piaca itthon, de a koncepció nélküli fejlesztések miatt az ország továbbra sem átjárható.

Avatar
2019. április 17. 17:03 Közélet, Vállalat

A multik és a járadékszedők árnyékában élnek a magyar vállalkozások, de van remény

Egy kisebb válság közeledik, ami az államtól függő cégek és a multik meggyengítésével még jót is tehet a saját teljesítményükre alapozó magyar vállalkozásoknak.

Jandó Zoltán
2019. április 17. 06:50 Vállalat

Tízmilliókat spóroltak egy szakdolgozattal

Egy feljelentés miatt vágott bele a tápiószőlősi Ferzol Kft. alapítója abba a vállalkozásba, amelyből mára az évi több milliárdos árbevételt produkáló lemezmegmunkáló cég kinőtte magát.

Fontos

Tóth István János
2019. április 16. 17:39 Közélet

Két példa a történelemből, ami megmutatja, miért nincs tudomány szabadság nélkül

Évszázados károkat okozhat Magyarországnak a pusztítás, amit a kormány most a kutatóhálózatoknál véghezvisz.

Jandó Zoltán
2019. április 16. 07:02 Közélet, Vállalat

Andy Vajna már 2016-ban eladta a TV2-t egy 60 éves cinkotai nőnek

Egy 20 milliárdos előleg miatt teljesen másképp néztek ki a kereskedelmi tévé tulajdonosi viszonyai az utóbbi években, mint ahogy eddig tudtuk. A TV2 legutóbbi eladásának igazi története.

Váczi István
2019. április 15. 06:52 Közélet

Nem épül a legnagyobb hazai uniós fejlesztés, pedig egy éve letették az alapkövét

Pénz nincs, kapacitás nincs, vagy a választások miatt kell inkább másra fordítani az erőforrásokat, és ezért sorolták hátra a Miskolcot a szlovák határral összekötő M30-at?