Mi lenne, ha nemcsak az Audi, de az összes magyar autógyár leállna?
Valószínűleg nem sokan emlékeznek, de 2016 márciusában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) váratlanul rossz külkereskedelmi mérlegadatokat közölt. Akkor az ország teljes exportja euróban számolva 3,5 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban, és ez azért is volt feltűnő, mert a mutató csökkenésére már évek óta nem volt példa. A rossz adat legfőbb oka az volt, hogy az Audi győri gyárában egy modellváltás miatt rövid időre le kellett állítani a termelést.
A gyártósorok most sem mennek, de más okból: a dolgozók magasabb béremelést szeretnének elérni, ezért sztrájkolnak, a tervek szerint egy hétig. Az audisok érdekérvényesítő képességét a sztrájk kimenetele fogja letesztelni, de amint azt a számok is jól mutatják, a dolgozók az ország gazdasági eredményének szempontjából is kulcsfontosságú helyzetben vannak.
Önmagában persze egy Audi-leállás nem fogja megrengetni a magyar gazdaságot, mint ahogy annak idején a modellváltás sem (amelynek hatása egyébként párosult az uniós támogatások ideiglenes megakadásával is). Ha azonban megnézzük a számokat, kiderül, hogy az autóipari kitettségünk következtében ebben a szektorban a hasonló leállások igen nagy problémákat tudnak okozni.
A magyar GDP-nek mintegy 4,5 százalékát adja a járműgyártás, ami elég nagy arány, de a sztrájk szempontjából sokkal fontosabb az ország exportképessége, mivel a hazai autógyárak a statisztikák szerint 92 százalékban külföldre termelnek.
Az exportban a nagy autógyárak és a beszállítóik borzasztóan fontos szerepet töltenek be. A KSH adatai szerint 2017-ben a teljes magyar kivitel 100,7 milliárd euró volt, és ebből messze a közúti járművek képviselték a legnagyobb arányt. A magyarországi gyártók összesen 17,1 milliárd euró értékben adtak el külföldön autókat, a nálunk készült motorok pedig az energiafejlesztő gépek között vannak a statisztikában, ennek a kategóriának az exportja pedig 8,9 milliárd euró volt tavaly.
Összességében a magyar autóipar a kivitel csaknem negyedét adja, másképp fogalmazva ezt azt jelenti, hogy egy általános iparági munkabeszüntetés leállíthatná az export 25 százalékát.
Bár ilyen akcióról nincs szó, ha mégis megtörténne, akkor a külkereskedelmi mérleg alaposan fejre állna, de az autóipari beszállítói láncban is súlyos károkat okozhatna.
A Magyarországon készülő autók száma évente 500-550 ezer között van, de ehhez jön még több mint 2,5 millió motor. Az Audi győri egysége nemcsak a személygépkocsi-gyártásban erős szereplő, hanem motorokból is jóval többet gyárt, mint az Opel Szentgotthárdon. Az Audi tavaly novemberben már elkezdte az elektromotorok próbagyártását is, korábban pedig TT Coupé, TT Roadster és A3-as modelleket szerelt össze. A Mercedes Kecskeméten A, CLA és CLA Shooting Brake osztályú autókat gyárt*A cikk korábbi verziójában tévesen B osztály szerepelt, amelynek a gyártása már megszűnt Kecskeméten., az esztergomi Suzuki pedig 2013 őszétől készít SX4 S-Cross, 2015 márciusától pedig Vitara modelleket (a Swift gyártása 2017 januárjától megszűnt Esztergomban).
Tavaly januárban Magyarország összes exportjának értéke 8,47 milliárd euró volt, ez egy év alatt 10 százalékos növekedést jelentett. Az Audi leállásának tényleges gazdasági hatásait akkor fogjuk látni, amikor a 2019 januári adatok napvilágot látnak, és összevethetők lesznek az egy évvel korábbiakkal, azaz várhatóan március végén.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
