Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2019. január 7. 06:56 Vállalat

A németek magasabb fizetéséért is dolgoznak a magyar Audi-dolgozók

Elsőre kifejezetten jól hangzik, hogy a magyar Audinál 2017-ben 444 ezer forint volt a bruttó átlagkereset. Ha viszont egy kicsit mélyebben a számok mögé nézünk, akkor kiderül, hogy a német anyacég egyáltalán nem bőkezű, sőt, nagyon is alulfizeti a magyar dolgozóikat, akik így – a cég nyereségén túl – a németek magasabb fizetéséért dolgoznak.

A magyar átlagbér másfélszeresét kereste meg a győri Audi Zrt. 13 612 dolgozója tavaly. Sokan nem értették, hogy mégis miért követelnek a szakszervezetek és a munkavállalók béremelést. A novemberi hírek szerint 18 százalékos béremelést kértek a szakszervezetek, amit külső szemmel elég túlzónak érezhetünk. Ha viszont az Audi szempontjából nézzük, szó sincs túlzásról.

Ha az Audi ugyanakkora részét fizetné ki a magyar munkások által előállított hozzáadott értéknek, mint a németeknek, akkor legalább havi 1,2 milliót kellene a munkásoknak hazavinni.

Ez így elsőre sokkolóan magasnak tűnhet, de számításunkat részletesen bemutatjuk.

Először azonban érdemes azt végiggondolni, hogy mennyire számít jól fizetettnek egy állás az Audinál. Németországban az országos átlagbér 216 százalékát fizetik meg a dolgozóiknak. Már csak ha ezt az arányt tartanák, akkor is 526 ezer forintos bruttó lenne a magyar cégnél indokolt.

Hogy ne csak az országos béreket vegyük alapul, néztünk közelebbi adatokat is. A bajorországi – itt van az Audi központja, Ingolstadt – és a Győr-Moson-Sopron megyei járműipari átlagbéreket összevetve kiderül, hogy az Audi Németországban a helyi ipari átlag alatt fizetett 14 százalékkal, Magyarországon 3 százalékkal maradt el tőle. Igaz, míg Bajorországban az átlagban például a BMW és számos globális német autóipari cég is benne van, Győr-Moson-Sopron megyében csak beszállítók, amelyek jellemzően kisebb és kevésbé jövedelmező vállalkozások.

Az alábbi grafikonon azt is megmutatjuk, hogy a magyar bérek kategória szerint mekkora részét teszik ki a németeknek. Országosan csupán 25 százaléka a hazai átlagbér a németországinak. A feldolgozóiparban – ahol igen sok német cég működik nálunk – egy kicsit még rosszabb ez az arány, 23 százalék. Ha az Audi gyárak regionális iparági átlagfizetéseit nézzük, ott még ennél is alacsonyabb a magyar fizetések aránya a németekéhez képest. Ha pedig csak az Audi vállalatokat hasonlítjuk össze, akkor az látható, hogy a magyar munkavállalók a német kollégáik által megkeresett összegek 22 százalékát kapják csupán.

 

Lenne közgazdaságtani magyarázat arra, hogy ekkora különbség legyen adott cég német és magyar részlegének bére között: ha jelentősen eltérne a termelékenység.*Természetesen kevésbé szűken értelmezve olyan tényezőkkel is számolni kell, mint a helyi bérszínvonal, vagy a munkavállalók érdekérvényesítését segítő vagy gátoló intézményi környezet. A termelékenység az egy munkavállalóra eső hozzáadott érték, tulajdonképpen a GDP vállalati megfelelője. Ennek számítására két lehetőség is adódik:

  1. módszer: az értékesítés nettó árbevételéből levonjuk az aktivált saját teljesítmények értékét és az anyagjellegű ráfordításokat
  2. módszer: a személyi jellegű ráfordításokat, az értékcsökkenési leírást és az adózás előtti eredményt adjuk össze

Ezt megtettük mind az ingolstadti Audi AG, mind a győri Audi Zrt. esetében, és kiszámoltuk azt is, hogy ez mekkora értéket jelent ez egy-egy munkavállalóra leosztva. Ezután megnéztük, hogy ez milyen arányban áll a munkavállalóknak a valóságban kifizetett bérekkel.

Az eredmények sokkolóak:

A német munkavállalók a megtermelt hozzáadott érték 2,5-3-szor nagyobb részét kapják meg fizetésként, mint a magyarok.

Ahogy az alábbi grafikonon látszik, a hozzáadott érték sokkal nagyobb részét osztják meg a munkavállalókkal Németországban, mint Magyarországon. Hiába termeltek a magyar munkavállalók csak 45-35 százalékkal kevesebb hozzáadott értéket a németországiaknál, a bérük 78 százalékkal alacsonyabb. Így tulajdonképpen a német kollégáik magasabb bérét is a magyar munkavállalók termelik meg – legalábbis részben.

 

Ráadásul a fenti számítások mind olyan pénzügyi beszámolókra épülnek, amelyek adatai nagyban függnek a magyar leányvállalat és a német anyavállalat közti belső elszámolóáraktól. A magyarországi Audi Zrt. nem értékesít közvetlenül  autókat vagy alkatrészeket az ügyfeleknek, csak az anyavállalatnak és a VW csoport többi cégének. Árbevételének 99 százaléka cégcsoprton belüli cégektől keletekezik, így piaci bevételei valójában nincsenek. Tulajdonképpen a cég belső előírásai, a cégvezetés döntései alakítják ki a cég árbevételét és költségeinek jelentős részét. A német vállalatok pedig jellemzően a külföldi leányvállalataik pénzügyi mutatóit rontják a transzferárakkal: több költséget és kevesebb bevételt mutatnak ki, mint indokolt lenne, hogy az anyavállalat pénzügyi mutatóit jobb színben tudják feltüntetni. Erről korábbi cikkünkben írtunk részletesen:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország az egyik legnagyobb vesztese a multik transzferár-trükkjeinekSok ország segíti a multikat az adófizetés minimalizálásában, hazánk a társasági adó ötödét bukhatja emiatt. A nagy transzferár-trükk, második rész.

Az Audi magyarországi árbevételének 99,9 százaléka csoporton belül képződik, így a cég szinte minden gazdasági mutatója az anyavállalattól és annak transzferár elképzeléseitől függ.

Az Audi Zrt. beszámolójában is feltűnt egy jelentős, piaci alapon nehezen magyarázható tétel: a cég papíron 48 milliárd forintot költött k+f-re, ami közel akkora összeg, mint a teljes MTA éves 50 milliárdos költségvetése – ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk. Csakhogy az MTA-nak 5400 alkalmazottja van, a magyarországi Audiban viszont csak 348 alkalmazott foglalkozik k+f-fel.

A 48 milliárd forintból ennek megfelelően 46 milliárd nem saját kutatás-fejlesztési tevékenység, hanem egyszerűen ennyit fizettek k+f szolgáltatásért, feltehetően szinte teljes egészében a német anyavállalatnak. Ez egy olyan költség, ami rontja a magyar gyár termelékenységét, pénzügyi mutatóit, de javítja a német anyacégét. Természetesen szükség van k+f tevékenységre, de ebben az esetben az alapvetően a német utasítások szerint működő magyar leányvállalat gyakorlatilag bérmunkát végez. Ha két független piaci szereplő kapcsolatáról lenne szó, akkor nehezen elképzelhető, hogy ilyen költségei lennének a magyar cégnek.

Csak ez az egy tétel azt jelenti, hogy nélküle a magyar munkavállalók hozzáadott értéke 7 százalékkal magasabb lenne. Tehát még tovább növekedne a magyar dolgozók bére és az általuk megtermelt érték közti különbség.

De még ez sem minden. A magyar Audi társaság a német központnak konszern szolgáltatásokra 18,9 milliárd forintot fizetett ki 2017-ben, ami a teljes árbevétel 0,8 százaléka. Ha ezt sem kellene megfizetni a központnak, akkor már 10 százalékkal tovább nőne a hozzáadott érték.

Nem csak a dolgozóknak fontosak ezek a könyvelési tételek, hanem a magyar államnak, azon belül is különösen a NAV-nak is fontos kellene, hogy legyen. Bár biztosan alapos transzferár dokumentációval támasztja alá valamely nagy adótanácsadó cég segítségével az Audi ezeket a költségeket, ha ezek nem lennének, a cég üzemi árbevétele is közel a duplája lenne, 106 helyett 206 milliárd forint.

A magasabb üzemi árbevétel magasabb adóalapot is jelentene, és a k+f kiadásokat nem lehetne az adóalap csökkentésére is elszámolni. Kiszámoltuk ezért, hogy mennyi adót fizetne az Audi. Csak emiatt a két tétel miatt 5,8 milliárd forint társasági adóval és 1 milliárd forint helyi iparűzési adóval fizet kevesebbet a cég.

Az ország szempontjából tehát két okból is fontos volna az Audi pénzügyeinek gyakori és alapos ellenőrzése. Egyrészt több bevétele lenne az államnak, másrészt ha nagyobb a cég nyereségessége, akkor a dolgozók jogos igényét a magasabb bérekre nehezebben tudják visszautasítani. Ez utóbbin is nyerne az állam, hiszen a cég alkalmazottai után az állam szja és járulék bevétele számításunk szerint kb. 119 milliárd forint lehetett. Minden egyes százalék, amivel nőnek a bérek, 1,9 milliárd forintot hoz a konyhára az állmnak.

Vállalat átlagbér Audi audi magyarország bérek Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2019. szeptember 18. 06:43 Vállalat

Budapesti garázscégként indultak, külföldön is terjeszkedő techvállalat lett belőlük

Négy fiatal az egyetem után úgy érezte, hogy jól tudnak együtt dolgozni, úgyhogy próbaképp vállalkozni kezdtek. Az első termékötletük ugyan elbukott, nyolc évvel később viszont már megvolt a milliárdos árbevétel. A Supercharge története.

Stubnya Bence
2019. szeptember 17. 07:02 Adat, Vállalat

Nem támogatja tovább a vendégmunkások állásait a kormány, de rejtély, hogy miért nem évekkel ezelőtt döntött így

Nem célja többé az egyedi kormánydöntéssel adott nagyvállalati támogatásoknak, hogy munkahelyeket hozzanak létre. A kérdés már csak az, hogy miért pont most döntöttek így.

Jandó Zoltán
2019. szeptember 14. 08:08 Vállalat

Az állam és a mobilhasználók is milliárdokat bukhatnak a tegnapi döntés miatt

Mindenki arra számított, hogy a Digi frekvenciát szerez magának és szétrobbantja a magyar mobilpiacot, erre egyszerűen kivágták őket a frekvenciatenderről.

Fontos

Stubnya Bence
2019. szeptember 18. 15:24 Adat, Világ

Már most is előzi a magyart, de pár év alatt még meg is dupláznák a lengyel minimálbért

Vannak kockázatai is a háromszázezer forintos lengyel minimálbérnek. A lengyel cégek remélik, hogy csak választási ígérgetés a lengyel kormány új terve, pedig Lengyelország eddig is élen járt a minimálbér emelésében a régión belül is.

Avatar
2019. szeptember 17. 15:09 Élet

Lehet demokratikus és piaci választ adni a klímaváltozásra?

Lehet, hogy hiába várunk erre, ha nem hozunk létre olyan intézményeket, amelyek hatékonyan vezetnék ezt a folyamatot. Hozzászólás az extrapoláció-vitához.

Kasnyik Márton
2019. szeptember 16. 10:39 Világ

Néhány drónnal szétbombázták a kőolaj világpiacát

Kiesett a világ kőolaj-termelésének az öt százaléka, amire húsz százalékot ugrott az olajár. Újra megjelent a veszély a Közel-Keleten.