Áll a bál az Audinál, januártól elvihetik Győrből az A3-asok gyártását
Ingolstadtban, ahol az Audi legfőbb németországi gyártóbázisa van, elég komoly visszhangot váltott ki, hogy az autógyári munkástanács megszellőztette: novembertől leállítanának egy gyártósori műszakot.
A leállásról a legújabb hírek szerint ugyan még nincs végleges döntés, az ügy hátterében azonban ettől függetlenül is az a régóta tudható tény húzódik meg, hogy az Audi egyszerűen nem tudott időben felkészülni egy technológiai váltásra.
Az autókba szerelhető motoroknak egy új, WLTP-nek nevezett teszten kell átesniük, amely abban különbözik az elődjétől, hogy az üzemanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást megpróbálja a valósághoz, azaz a hétköznapi használathoz sokkal jobban közelíteni.
A probléma azonban az, hogy más nagy gyártókkal ellentéteben az Audinál a sok motor- és váltókonfigurációból nem sikerült időben elegendőt letesztelni. A gyártósorokat tehát azért kell visszafogni, mert nem tudnak a karosszériába motorokat rakni.
Ahogy a helyi sajtó írja, ez még nem is lenne nagy baj, ha a termelés rugalmasabb lenne, vagyis a különböző modellekkel sakkozhatnának a gyártósorok között. A jelek szerint azonban a Volkswagen-csoport pénzügyi zászlóshajójánál eddig nem helyeztek erre kellő hangsúlyt.
A problémák Ingolstadtban elsősorban az A4/A5 modelleket gyártó soron vannak, miközben az A3/Q2 szalag úgy megy, hogy ott gyakran még túlórás műszakokat is be kell állítani. A németek most állítólag gőzerővel dolgoznak azon, hogy javítsák a gyártósorok közötti átjárhatóságot, és ennek részeként például képesek lesznek arra, hogy A3-asokat gördítsenek le az A4/A5-ös sorról.
Ennek a fejlesztésnek magyar vonatkozása is van, a hírek szerint ugyanis
januártól az A3-asok gyártását Győrből Ingolstadtba szervezik át
– részben ezzel is megoldva, hogy ott ne kelljen lassítani vagy leállítani a termelést. Ezzel kapcsolatban az Audi Hungaria azt mondta nekünk, hogy az A3 Limousine győri és ingolstadti közös gyártása a konszern egy korábbi döntésének eredménye, a magyarországi és német gyártókapacitás egyenlő kihasználtsága érdekében.
2019-től az Audi A3 Limousine karosszériájának préselése és a karosszéria összeszerelése továbbra is Győrben marad, a lakkozó és a szereldei tevékenységek kerülnek az ingolstadti telephelyre. Az Audi TT első és második generációját egyébként szintén ilyen együttműködésben gyártották korábban.
A győri járműgyár kapacitását a nemrégiben elindult Audi Q3-as modellel, valamint annak a következő évtől gyártani tervezett újabb változatával kötik le.
Korábban a Handelsblatt írt arról, hogy a WLTP bevezetése az Audit érte a legkényelmetlenebbül, ami az új autók németországi regisztrációs adatain is meglátszik. Szeptemberben az egy évvel korábbinál 77,7 százalékkal kevesebb Audit tudtak a német piacra dobni, és az öt, ebből a szempontból legrosszabbul teljesítő márka mind a VW-konszernhez tartozik (sorrendben: Audi, Porsche, VW, Seat és Skoda). Ezzel szemben a legkisebb visszaesést a BMW szenvedte el, és ez összhangban van azzal az adattal, hogy náluk messze több motor-váltó variánst vittek át időben a WLTP teszten.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
