Bár nem teljesen abban a formában, ahogyan arról Donald Trump amerikai elnök először beszámolt, de három hónapra valóban tűzszünet jöhet a Kína elleni kereskedelmi háborúban. Ez nem jelenti azonban az eddigi vámok visszavonását, csak azt, hogy 90 napig nem lesznek újak és nem emelkednek a meglévők.
Nem légüres térben jelent meg tehát a holland jegybank elemzése, amely arról szól, hogy milyen hatásai vannak az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktusnak a két résztvevő országra, valamint Európára. Az utóbbi alatt ebben az esetben egész pontosan az eurózóna országait kell érteni, de gondolatban nyugodtan idesorolhatjuk Magyarországot is, hiszen a magyar export értéke a bruttó hazai termék (GDP) 90 százaléka körül van, és az eurózóna messze a legfontosabb magyar külpiac.
A holland kutatók először is megállapították, hogy az importvámok gazdasági hatásai megegyeznek az exportra kivetett adókéival. Vagyis a behozatalt és a kivitelt egyaránt kedvezőtlenül befolyásolják, a keresletet a hazai termékek felé tolják el, ennek eredményeként pedig emelkednek az árak.
A szakemberek két forgatókönyvet számoltak végig: az első szerint az Egyesült Államok 10 százalékos vámot vet ki a teljes kínai importjára, de ezt nem követi kínai válaszlépés. A másodikban viszont Kína ugyanilyen mértékű vámot vet ki a teljes amerikai importjára némi fáziskéséssel.
A valóságban egyébként még nem tartunk itt, az Egyesült Államok 250 milliárd dollárnyi kínai importot vámol meg, ötödét 25 százalékos tétellel, a többit 10 százalékossal. Ez valamivel több mint az ország teljes kínai importjának a fele, a fennmaradó rész egyelőre nem érintett a kereskedelmi háborúban. Kína eddig 110 milliárd dollárnyi amerikai importra vetett ki különböző mértékű vámokat.
Az ábrák az amerikai, a kínai és az eurózás GDP-re kifejtett hatást mutatják az első (folyamatos vonal) és a második (szaggatott vonal) forgatókönyv alapján ötéves időtávon.
Forrás: DNBulletin
Mint látható, az amerikai gazdaság még abban az elméleti esetben is megszenvedné a kereskedelmi háborút, ha nem lennének kínai ellenintézkedések. Ennek oka, hogy ugyan nő a kereslet a hazai termékek iránt, de csökken az export és a beruházások, ennek nyomán pedig a foglalkoztatottság is. A kínai megtorlás pedig több mint kétszeresére növeli a negatív gazdaság hatás mértékét.
A hatás Kína esetében is negatív – összességében, valamint a beruházásokat és a foglalkoztatottságot tekintve egyaránt. Meglepő módon azonban ennek mértéke szerényebb az USA-nál látotthoz képest, pedig a kínai gazdaságban nagyobb szerepet játszik a külkereskedelem, mint az amerikaiban.
A konfliktus haszonhúzója az eurózóna lehet, legalábbis abban az esetben, ha sikerül kimaradnia a kereskedelmi háborúból. Így ugyanis egyszerre élvezhetné az olcsóbb kínai importot odahaza, valamint áruinak nagyobb versenyképességét az amerikai piacon, amire még az erősebb dollár is rátesz egy lapáttal. Így aztán a foglalkoztatottságban is nyertes lenne.
Indokolt azonban a feltételes mód, mert a kereskedelmi háború tulajdonképpen az EU és az Egyesült Államok között is elkezdődött, amikor a nyáron az amerikai kormány vámot vetett ki az európai alumínium- és acéltermékekre. Az EU erre olyan ikonikus amerikai termékek megvámolásával válaszolt, mint a mogyoróvaj, a farmer, a whiskey és a (Harley-Davidson) motorok.
Ebben az esetben azonban mindkét oldalon csak néhány milliárd dollárnyi áruforgalomról van szó, és az uniós vezetők nem lennének szomorúak, ha ennyiben maradnának a dolgok. Nem véletlenül lengeti be időnként Trump az európai autók megvámolását, az ugyanis már valóban húsbavágó csapás lenne, amire minden bizonnyal az EU is hasonlóan keményen válaszolna. Amíg ez nem történik meg, Európa valószínűleg pozitívan jön ki az amerikai-kínai csörtéből, ha igaza van a holland jegybanki szakembereknek.
Vállalat
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
