Nyugati szomszédunk, Ausztria az egyik utolsó európai országként úgy döntött, végre lehetővé teszi az autópálya matrica online vásárlását. Ez az egyik legnagyobb fejlesztés az útdíj 1997-es bevezetése óta. Csakhogy a mód, amit választottak, szinte garantálja, hogy az autósoknak ez semmilyen könnyebbséget ne jelentsen.
November 10-e óta lehet megvásárolni az osztrák autópálya matricákat az üzemeltető ASFINAG honlapján. A holnap magyarul is elérhető, ami annyira nem is meglepő, ha számításba vesszük, hogy 84 ezer magyar állampolgár (az összes osztrák alkalmazott 2,3 százaléka) dolgozik Ausztriában.
Van viszont vele egy nagy probléma:
online csak úgy lehet megvenni a matricát, ha legalább 18 nappal később kezdődik az érvényességi idő.
Tehát ha már ma tudjuk, hogy melyik nap mennénk síelni februárban, akkor segíthet valamit, de ha valaki ki akar ugrani Parndorfba a karácsonyi vásárlást elintézni, akkor már bőven késő.
A teljesen érthetetlen szabályozás miatt Ausztriában érdekes módon semmilyen visszhang nem volt. Ez magyar szemmel is furcsa, elég arra gondolni, hogy a budapesti online bérlet amatőr bevezetéséből mekkora botrány lett. Pedig igen hasznos lenne, ha az autóból is ki lehetne fizetni azokat a szakaszokat, amelyekért a matricán kívül még külön útdíjat is fizetni kell (ilyen például a Brenner-hágó).
Megpróbáltunk utánajárni, hogy mi az oka az érthetetlen szabályozásnak. Kérdésünkre azzal válaszolt az ASFINAG, hogy azért van szükség a 18 nappal korábbi vásárlásra, mert az Európai Unió fogyasztóvédelmi irányelve szerint a vásárlók a vásárlást követően 14 napig elállhatnak az ügyletről. Ez a szabályozás az online vásárolt termékekre és szolgáltatásokra is vonatkozik. Tehát ha valaki egy 10 napos matricát venne, akkor később jogosan kérhetné vissza az árat a 11. napon.
Az EU irányelve valóban a következőképpen fogalmaz:
„Szolgáltatási szerződések esetében az elállási időszaknak a szerződés megkötésének napjától számított 14 nap elteltével kell lejárnia. Adásvételi szerződések esetében az elállási időszaknak az attól a naptól számított 14 nap elteltével kell lejárnia, amelyen a fogyasztó vagy egy, a szállítótól eltérő, a fogyasztó által megnevezett harmadik fél birtokba veszi az árut”
Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ, hogy akkor hogyan működhet az Európai Unió többi tagállamában – például Magyarországon, Szlovákiában vagy éppen Romániában. Magyarországon pont az osztrák e-matricák indulásakor lesz tízéves az e-matrica rendszer.
A megoldás valójában egyszerű: ha valaki visszalép a vásárlástól, akkor már nem lenne jogosult a sztrádát használni, és küldhetik is neki a borsos büntetést. De megkérdeztük a magyar autópályadíjakat szedő Nemzeti Útdíjfizető Zrt.-t is, ők hogyan tesznek eleget az uniós irányelvnek, vissza tudjuk-e adni megvásárlás után az e-matricát, ha mégse tudunk hétvégén a Balatonra menni – egyelőre tőlük nem kaptunk választ.
Az osztrákok jelezték, hogy az Európai Unióhoz fordulnak, hogy az kivitelesen engedélyezze az irányelv alóli mentességet. Nem állnak meg azonban itt a kerék négyszögesítésében: automatákat is fejlesztenek, amelyeken már nem online, hanem hagyományos vásárlásnak minősül a digitális matrica megvásárlása. Az ASFINAG tájékoztatása szerint 2018 második felétől már az osztrák dohányboltokban is lehet majd digitális matricát venni.
Mivel Ausztriában nem létezik átláthatósági törvény, az állami vállalatoknak semmit nem kell elárulniuk beszerzéseikről, gazdálkodásukról. Ezért kérdésünkre azt nem árulta el az ASFINAG, hogy ki és mekkora összegért fejlesztette a rendszert, és erről a honlapjukon sem lelhető fel információ. A cég tavalyi tenderén a T-Systems nyert el egy 84 millió eurós (26 milliárd forint) szerződést az útdíj rendszer üzemeltetésére.
Az is érdekes az új rendszerben, hogy nem költöttek semmit az ellenőrzés hatékonyságának javítására, és az ellenerőzés továbbra sem lett automatizálva, csupán 10 olyan kamera van, ami a rendszámot ellenőrzi, és összesen 100 ellenőrt alkalmaznak. Megmaradnak viszont továbbra is a hagyományos matricák, amikhez nem kell megadni a rendszámot, egyelőre nem tervezik ennek kivonását.
Magyarországon ehhez képest közel egy évtizeddel előrébb jár a rendszer, és a teherautók használatarányos útdíj rendszert a hazai I-Cell hft. 20 milliárdból építette ki, 2,5 hónap alatt. Németországban ez a T-Systemsnek 2,5 évig tartott. Mivel a 2005-re tervezett indulás 16 hónappal késett, a német állam be is perelte a T-Systemet, a késés miatt kiesett 3,3 milliárd eurót és 1,6 milliárd euró kamatot, tehát összesen 1500 milliárd forintot követlenek a cégen, a per még jelenleg is tart.
(Címlapkép: Flickr)
