Az online csalások egyik legújabb formája a mesterséges intelligencia által végrehajtott befektetési lehetőségével kecsegtet. A hirdetések azt ígérik, hogy az MI segítségével, automatizált kereskedési rendszerekkel minimális befektetéssel is hatalmas profitot lehet elérni. Ez sokak számára vonzó, hiszen az MI annyi mindenre képes, miért ne tudná megforgatni a pénzünket?

Mindezt hírességek nevével és arcával próbálják hitelesíteni az elkövetők, vagyis jól ismert és vélhetően magas életszínvonalon élő személyek nevével próbálják meggyőzni a potenciális áldozatokat. Jelenleg többek között Vámos Miklós nevével és arcával terjed befektetési csalás az interneten, amely szerint az írót letartóztatták egy „legális, de a gazdaságnak ártalmas” pénzügyi tevékenység miatt, amivel pofonegyszerűen horribilis összegeket keresett.

Vámos Miklós a közösségi oldalán határozottan cáfolta a hírt. „Tisztelettel jelzem, hogy ebből egy szó – egy betű – sem igaz. Elmentem a rendőrségre feljelentést tenni. Ha kiderül az elkövető személye, lesz per is, rágalmazás, becsületsértés, hitelrontás miatt.”

De Gundel Takács Gábor nevével és arcával is fut hasonló hirdetés, „NE HIDD EL, NE NYISD MEG, NE OLVASD EL! Egy szava sem igaz. A képen nem is én vagyok látható, csak hasonlít az illető. Nem fektettem be hihetetlen hozamokat ígérő lehetőségekbe, és nem is tartóztattak le. Ez álhír, átverés, csalás” – figyelmeztette követőit Gundel Takács Gábor a Facebook-oldalán.

Hosszan sorolhatnánk még azoknak az ismert személyeknek a neveit, akiket csalinak használnak az online bűnözők, de mennyi valóságalapja van az új trükknek, és milyen egyéb módon támadnak a csalók?

„Az ilyen típusú csalások mögött álló bűnözők rendkívül jól alkalmazkodnak a technológiai fejlődéshez. A mesterséges intelligencia és a kriptovaluták különösen vonzóak az emberek számára, mivel sokan úgy gondolják, hogy ezek az eszközök valóban képesek gyors és nagy hozamot biztosítani, ez pedig jó alap az átverés felépítéséhez. Ráadásul a csalók nemcsak a hírességek nevét használják fel, hanem tőzsdei kereskedési platformok felületeit is lemásolják, hogy hitelesebbnek tűnjenek, ezért nehéz felismerni, hogy valóban átverésről van szó, hiszen a hamis oldalak gyakran nagyon hasonlítanak az eredeti platformokra” – mondja Biró Gabriella kiberbiztonsági szakértő, aki szerint a helyzetet tovább bonyolítja, hogy mindez a valóságra épül.

Az MI és az automatizált kereskedési rendszerek valóban jelen vannak a pénzügyi piacokon, habár ezek hatékonysága és megbízhatósága messze nem olyan szintű, mint ahogy azt a csalók hirdetik. „Automatizált kereskedési rendszerek léteznek, és tényleg hatékonyak, de ezek egy része egyszerű szabályalapú algoritmusokra épül, amelyek csak bizonyos feltételek teljesülése esetén hajtanak végre tranzakciókat. Az MI alapú kereskedési rendszerek nem garantálnak pénzügyi sikert, sőt még kockázatosabbak is lehetnek, mint az emberek által végzett tőzsdei kereskedelem, vagyis azt sem lehet kijelenteni, hogy ezek a rendszerek minden esetben jobban teljesítenek, mint egy tapasztalt bróker” – magyarázza Biró Gabriella.

A pénzügyi világban tehát az MI-alapú kereskedés egy túlértékelt technológia, amelyet a csalók előszeretettel használnak, hogy könnyen becsapják az embereket.

Szerencsére azért nem mindig nehéz észrevenni a gyanús jeleket. Eléggé feltűnő például, hogy egy kaptafára gyártják a lehúzást szolgáló oldalak – közösségi médiában futó – reklámjait. Ezt mutatja cikkünk nyitóképe is, ahol az átverés keretében lemásolt híroldalak állítólagos programszerkesztője próbálja ki a szuper pénzkereseti lehetőséget, de a változó személyekhez nem sikerült a nevet is megváltoztatni.

A hirdetések nyitóképeivel sem dolgoztak többet, ahogy a helyes magyar nyelvhasználat megvalósításával sem.

A sztori szerint itt éppen „rajongók tüntetnek” az illetők szabadon bocsátásáért

Mint látszik, az OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor sem kerülhette el, hogy felhasználják a nevét és képét, pedig nem hangzik kifejezetten hihetően, hogy napi nagyjából 100 ezer forintos kereseti lehetőség lázba hozná az ország egyik leggazdagabb emberét. (Pláne, hogy a sztori szerint persze őt is letartóztatták emiatt.)

Csak a rend kedvéért: a képen látható szövegekből egy betű sem igaz, az M4 Sport felvételével is visszaéltek

Adathalászat és előre fizetés

Az új MI-alapú befektetési csalások mellett számos más módon próbálják megvezetni az embereket. Az egyik legelterjedtebb csalási forma az adathalászat, ahol a bűnözők e-mailek vagy közösségimédia-üzenetek útján próbálnak hozzáférni az áldozatok személyes és pénzügyi adataihoz. Az ilyen esetek száma messze magasabb, mint az MI-alapú befektetési csalásoké.

„Az utóbbi években jelentősen megnőtt az adathalász támadások gyakorisága, különösen a digitális banki szolgáltatások elterjedésével. Ilyenkor a bűnözők hamis értesítéseket küldenek, amelyek látszólag a bankoktól vagy közműszolgáltatóktól származnak, és az ügyfeleket arra kérik, hogy adják meg bankkártya- vagy internetbanki adataikat” – magyarázza Biró Gabriella.

Hozzáteszi, hogy ezen kívül gyakoriak az online piactereken elkövetett csalások. Ezek egy részében a bűnözők vevőként lépnek fel és a szállításra hivatkozva kérik el az eladó pénzügyi adatait vagy nem létező termékeket árulnak. Utóbbi esetben az elkövetők néhány fogással elérik, hogy az áldozatok előre kifizessék a termék árát, de soha nem küldik el a megrendelt árut.

Ezekben az átverésekben az a legrosszabb, hogy piaci szokásokra építenek, így aztán sorra szedik az áldozatokat. Mivel mindannyian megszoktuk, hogy az online piactereken a tranzakciók gyorsak és egyszerűek, fel sem merül bennünk, hogy hamis vevőkkel találkozunk vagy esetleg olyan terméket vásárolunk meg, ami nem is létezik.

Hatmilliárdos lehúzás

Legyen szó MI-alapú tőzsdei csalásról, adathalászatról vagy egyszerű kereskedelemről, mindegyik módszer nagyon hasonlít az ismerős, valós helyzetekre, éppen ezért mindenki potenciális áldozat, még a cégek is. Az egyik legnagyobb értékű ügy a Pepco áruházlánchoz köthető, amely 2024 elején online csalás áldozatává vált. A vállalat mintegy 6 milliárd forintot vesztett el egy célzott adathalász támadás nyomán.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyilvánosan elérhető statisztikái szerint 2024 első negyedévében az elektronikus pénzforgalomban bekövetkezett csalások értéke meghaladta a 13 milliárd forintot, melyhez hozzájárult a Pepco-ügy is. Ez volt az egyik legnagyobb összegű csalás, amelyet Magyarországon elkövettek az elmúlt években. Ez az eset jól mutatja, hogy még a nagyvállalatok sincsenek biztonságban az online csalásokkal szemben.

„Még mindig gyakran hallani, hogy az idősebb generációk a legsebezhetőbbek, de ez nem igaz, mostanra minden korosztály kiszolgáltatottá vált az online visszaélésekkel szemben. Gyakorlatilag mindenki lehet csalás áldozata, kortól, nemtől, iskolai végzettségtől függetlenül. Ugyanakkor megkülönböztethetőek az egyes módszerek. Például az idősebb embereket többnyire úgy vezetik meg a csalók, hogy banki alkalmazottnak adják ki magukat, és sürgős intézkedéseket követelnek a pénzük biztonsága érdekében. A fiatalabb generációk esetében viszont inkább a gyors meggazdagodást ígérő befektetési csalások jelentik a fő veszélyt, mint az MI-alapú tőzsdei kereskedés” – mondja a kiberbiztonsági szakértő.

Versenyben a kiberbűnözőkkel

Miközben az online visszaélések száma folyamatosan növekszik, a pénzintézetek komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megvédjék ügyfeleiket az online csalásoktól. Az MNB egy átfogó ajánlást is kiadott a hazai pénzintézetek számára, amely részletes útmutatást nyújt a csalások megelőzésével és kezelésével kapcsolatban. Az ajánlás lépcsőzetesen lép hatályban, a következő mérföldkő szeptemberben várható. Az ajánlás egyik célja, hogy a bankok hatékonyabban tudjanak fellépni az elkövetőkkel szemben.

„Az MNB ajánlása nem jelent jogszabályi kötelmet, de a bankok komolyan veszik, és remélhetőleg mindenhol beépítik saját belső szabályzataikba a szükséges intézkedéseket. Fontos, hogy a pénzintézetek folyamatosan fejlesszék a belső rendszereiket, hogy időben beavatkozhassanak a gyanús eseteknél” – hangsúlyozza Biró Gabriella.

A Kiberpajzs nevű, egyre ismertebb kezdeményezés is kulcsszerepet játszik a csalások elleni küzdelemben. A program a háttérben zajló együttműködések és fejlesztések mellett széles körben kommunikációs kampányokat szervez, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet az online visszaélések veszélyeire. Ugyanakkor ez a verseny jelentős emberi erőforrásokat is igényel.

A kollégákat képezni kell, és ez sok energiát vesz el. A bankoknak meg kell tanítaniuk az alkalmazottaikat, hogyan kommunikáljanak a csalás áldozatává vált ügyfelekkel, és hogy ők maguk hogyan ismerjék fel időben az egyre profibb trükköket, amelyeket a támadók használnak. A belső rendszerek fejlesztése mellett pedig folyamatosan frissíteni kell a belső szabályzatokat és folyamatokat is

– teszi hozzá a szakértő.

A jó hír, hogy a pénzintézetek képesek felvenni a versenyt a csalókkal szemben, és hamarosan elérhető lesz a GIRO Zrt. által fejlesztett új központi visszaélésszűrő rendszer is, amely segíti a bankokat, hogy valós időben figyeljék a fizetési tranzakciókat, és azonnal beavatkozzanak, ha gyanús tevékenységet észlelnek.

A bűnüldözés is igyekszik tartani a lépést, mert bár a csalók profik, és gyorsan alkalmazkodnak a technológiai fejlődéshez, a rendőrség egyre több sikeres rajtaütéssel büszkélkedhet az online bűnözés elleni küzdelemben. Egy nemrégiben lezajlott akció során a magyar és ukrán hatóságok együttműködésével sikerült lebuktatni egy nagyobb bűnszervezetet, amely elsősorban magyar pénzintézetek ügyfeleit vette célba, és sokmilliós kárt okozott az áldozatoknak. De idén áprilisban az Europolnak is sikerült lebuktatni egy a szervezetet, amely szolgáltatásként kínált adathalász platformot bűnözőknek, és ezzel több millió eurós kárt okozott Európában.

Mivel azonban minden bűnszervezetet képtelenség felszámolni, csak akkor védhetjük meg magunkat és pénzünket, ha mindig gyanakszunk, akár szokatlan adatkérésről van szó, akár egy túl jól jól hangzó ajánlatról van – lényegében biztos, hogy ezek mindig átverések.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyar céggel csaltak el tízmilliókat az első európai hanghamisításos átverésnélEgy brit cég vezérigazgatóját az anyacég vezérének hamisított hangjával vágták át. A csalók kérésére 72 millióm forintnyi eurót utalt egy magyar számlára.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzintet léptek az emailes lehúzások, most már a nemzetközi vállalatokat célozzákAz emailes csalók a multinacionális vállalatok pénzére utaznak, amit a beosztottak megtévesztésével csalnak ki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állam a csodát ígérő termékek legnagyobb vásárlója, de azért jut még neked isÍgért már FORRADALMI, ÚJ gyógymódot egy internetes hirdetés? Ne dőlj be. Kikerülhetetlenek és kiirthatatlanok a kamutermékek hirdetései, pedig tavaly csak étrend-kiegészítőből 60 ezer dobozzal vontak be.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Tech adathalászat átverés csalás kiberbiztonság mesterséges intelligencia online csalás Olvasson tovább a kategóriában